Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-14 / 7. szám
február 14. KÖVARVIDÉK 3 nyultenyésztés fontossága tehát fokozott mértékben lép most előtérbe. Felszólítja ezért a Szövetség* az összes nyuUenyésztöket és gazdákat, hogy a nemzeti érdekre való tekintettel fokozott mértékben fogjon a tenyésztéshez. A maga részéről minden tekintetben rendelkezésére áll az érdeklődőknek. Köszönettel vette tudomásul ezenkívül a választmány a Magyar kir. honvédelmi minisztérium badsegélyző hivatalának leveléből, hogy nemcsak a Szövetség maga adta át saját gereznáit katonáink céljára, hanem tagjai ezen a téren is áldoztak a haza oltárán. Népfelkelési szemle. Az 1896,1895 és 1891. évben született népfölkelő kötelesek szemléje Nagysomkuton a következő napokon fog megtartatni, íebr. 18-án a csolti, nagynyiresi, kóvárgarai és pribékfalvi körjegyzőségek, febr. 19-én, a jederi, hagymásláposi és kővárhosszufalusi körjegyzőségek, február 20-án, a magyarberkeszi, kovási és szakállasfalvi körjegyzőségek, íebr. 21 én Nagysomkut község. Hősi halál. Kopniczky Kamii a nagysom kuli gazdasági iskola volt szaktanítója, a ki innen Szatmárhegyre helyeztetett el — a galíciai harctéren hősi halált halt. Megállnak a malmok Az őrléshez szükséges nyersanyag beszerzése a lehető legnagyobb nehézségekbe ütközik. Malmaink nem képesek a minimálisra redukált üzemüket fenntartani, egyes malmok már állnak, sőt a mai helyzet ntan ítélve, valószínűleg — hacsak a búza te szerzési viszonyok meg nem változnak — a többi fővárosi malom is kénytelen lesz üzemét beszüntetni. Ilyen körülmények kó/.ött iisztüzlet nem is igen van és a liszthiány most már minden ágban érezhető, a készletek napról-napra csökkennek, újabb eladások — eltekintve néhány jelentéktelenebb kisebb azonnali szüségletet célzó vételektől — nem fordulnak elő. Jellemző a liszt piac helyzetére, hogy magasabb maximális árakat jegyző helyekről is szívesen vásárolnának a fővárosi malmoktól lisztet. Az elszállítások e héten a gyártást meghaladták és leginkább a fővárosba és környékére törU titok. Vidékre és Ausztriába a szállítás sok akadályával jár. A malmok készletei a kenyérlisztfajokban minimálisak, mig a fehérebb számokban pedig a hiány napról napra kellemetlenebb mérveket ölt. Rendeiet a búza és rozs őrlésének szabályozásáról a vámörlö malmok tekintetében A ni. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes inlé/.kedésekrö! alkotott 1912. évi LXill. t.-c.-el és a hadi szolgáltatásokról szóló 1912. évi LXIII. t.-c.-et kiegészítő 1914. L. t.-c. 4. g ában nyert felhatalmazás alapján a vámörló malmok tekintetében a búza és rozs őrlését a következőkben szabályozza: 1. §. Aki búzát vagy rozsot oly malomba őrlés végeit, mely lisztet vagy egyéb Őrleményt bérért vagy az őrlés végeit behozott gabonanemü bizonyos hányadáért kizárólag az örölletö félnek házi szükségletére állít elő és lisztet vagy egyéb őrleményt eladásra vagy a behozott ga- bonanemme! való kicserélés céljára (csuva- rozásra) egyáltalában nem örö! (vámörlö malom) köteles az öröltelésre vitt búzán vagy rozson felül egyidejűleg legalább ugyanannyi árpát vagy tengerit vágyé kétféle gabonanemüt együtt őrlés végett magával hozni. Éhez képest az előbbi bekez désb'en említett vámörlö malom vállalatok ezentúl a felektől búzát vagy rozst őrlésre csak úgy vállalhatnak el, ha a fél egyidejűleg az előbbi bekezdésnek megfelelő meny- nyiségü árpát vagy tengerit hoz magúval. 2. §. A vámörlö malom vállalat az ily módon öröltelésre hozott búzából és rozsból a fél részére ennek kívánságához képest a korpán felül legfeljebb 157» finomabb búza vagy rozslisztet kivonhat, a többi búza és rozslisztet keverés nélkül, de csak az egyidejűleg őrlésre hozott árpából vagy tengeriből nyeri liszttel együtt szolgáltathatja át az őrlő félnek. 3. §. A jelen rendelet rendelkezési megfeleloleg azokra az őrlésekre irányadók amelyeket akár a vámörlö malomvállalat tulajdonosa vagy birtokosa, akár bármely olyan harmadik 'személy, akinek a tulajdonos vagy a birtokos a malmot őrlés végett átengedte, saját házi szükségletének céljára végez. 4. §. Az örültetö fél valamint a vámörlö malomvállalat tulajdonosa vagy birtokosa vagy használója, aki a rendelet rendeltetését megszegi, kihágást követ el és az 1914. L. t.-c. 9. § a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszázkoronáig terjedhető bénzbiintetéssel büntetendő. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és hatálya a magyar szentkorona országainak egész területére kiterjed. Horvát-Szlavonországban ezt a rendeletét, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapesten, 1915. évi január 27. napján. Qróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök. Vessünk sok tavaszi kalászost. A hivatalos jelentések megnyugtatnak bennünket afelől, hogy őszi vetésünk nem kevesebb mint szokott lenni más években, s igy meg van a reményünk arra, hogy akár egy közepes termés esetén is, bu/.a szükségletünk bőséges fedezetet nyerjen. Úgy látsz k azonban az 1915. év gaboiiaszükséglelo sokkalta nagyobb lesz mint szokott lenni normáin években. A háború megakadályozza azt, hogy Amerikából behozható!; legyenek búza és lisztkészletek, amelyekre nekünk magyaroknak ugyan nincs szükségünk, de annál nagyobb szüksége van Németországnak és szüksége lenne, ha a háború sokáig fog tartani Ausztriának is, mert egyik állam se tud annyit termelni, hogy a háború folytán felfokozódó gabonaszükségletét saját maga fedezhesse. Miután tehát Amerika nem tudja ellátni ez államok szükségletét a tengeri hajózás bizonytalansága miatt, nekünk kell lesz szövetségesünk ezirányu szükségleteit kielégíteni, s ezért kell sokkalta nagyobb termésre törekednünk mint a minővel rendelkeztünk eddig. Nagyon fontos dolog tehát, hogy tavasszal sok búzát, tavaszi rozsot és különösen sok árpát vessünk, hogy a fokozódó szükségletet minden irányban kielégíthessük. Nem elegendő azonban ebből a célból talajainkat jó! előkészíteni, mert azok a talajok, amelyekbe ezeket a kalászosokat vetni szoktuk, legnagyobbrészt már régen kaptak istállótrágyát, s igy megapad bennük a növényi tápláló anyag és nem adhatnak nagy termést. Pedig most, amikor olyan drága a vetőmag, okvetlenül nagy termésekre kell törekedni, amit csak úgy érhetünk el, ha az istállótrágya hiányát műtrágyákkal pótoljuk. Ebből célból az olyan talaj, mely csak egy-két évvel ezelőtt kapóit islállótrágyát, k. holdanként 2 q tiszta szuperfoszfátot szórunk ki kora tavasszal, az olyanokra ellenben, amelyek több mint 3 óve nem kaptat: istállótrágyát, alkalmazzuk ammóniak-szuperfoszfát- ból 200 kg.-ot, vagy pedig keverjünk össze h»0 kg. szu per foszt átot és 40 kg. ainmó- niakot, s ezen keveréket szórjuk el a földre. Termesszünk sok és koraérö burgonyát meg tengerit. A jelenlegi háborús viszonyok közepette rendkívüli jelentősége van annak, Int minél korábban tudjuk ezidéu piacra hozni főtermékeinket. Ezek pedig a búzán és a rozson kívül nálunk főként a burgonya és a tengeri. Hazánk délibb részein működő gazdasági egyesületek, kivált Torontál-, Tomes os Bácsbodrog negyékben már a béke időben is belátták azt, hogy a koraérő termékeknek kiváló jó ára ós nagy jelentősége van a termelés terén. E délvidéki megyék községei sorából Lovrin, Nagyősz. Csosanák, Galagonyás, Parác, Futak ma már több ezer vaggon korai burgonyái szállítanak május végétől kezdve a bel és külföldi piacokra. Ugyané/1 cselekszik Garabos és más délvidéki községek koraérő tengeri fajtáikkal. Ma, amidőn minden termésnek jó ára és jó fogyasztó piaca van, igen nagy mulasztást követ el az a gazd i, a ki legkiváll a korai burgonya termesztésére gondot nem fordít. E célra legjobb tk a középnagyságú, egészséges rózsaburgonyák, amelyeket meleg konyhában a tél folyamán csíráztatunk ki, s már márciusban elültetünk. A nálunk szokásos téli fagyok ellen vagy alomszalma ráhintésével védjük éjjelenként burgonyaföldjeinket, vagy pedig a teines , torontáli termelő gazdák példájára a már kikelt burgonya levelét 100 tt. vízben oldott 5 kg. mész és fél kg. kékkő keverékével permetez ük. Ez az óvó réteg ha megszilárdul, s a legerősebb fagy ellen is óvszer a nélkül, hogy a növényzetet megtámadná. — Végül úgy a burgonya, mint a tengeri földeket tél végén kát. holdanként 200 kg. ainmóniak-szupei foszfáttal, homokos talajon pedig ehhez még külön adott 50—60 kg. kálisóval kell szántás előtt behinteni, a mi még gyengébb termőévben is holdanként 100 — 150 K. értékű terrnéstöbbletet fog eredményezni, amit a hazánkban legutóbb végzett kísérletek egész sora is igazol. A mi ellenségeink. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes g\ emléklapja, a Jó Pajtás, pomp's kép orozatot közöl : Faragó Géza, a kitűnő festőművész rajzolja meg benne egy-egy képben ellenségeinket. A legu'ols'« számban a szerbet rajzolta meg, a mostani legújabb számban a muszkát, vidáman, mu'atságosan, gyermekek kedvére való felfogásban. A szép képeket Elek nagyapó magyarázza ekés versekkel. Ebbe a február 7-iki uj számban ezenkívül is a legpompásabb közleményeket találni legkitűnőbb íróinktól: Lévay József ir szép hazafias verset, Rikosi Jenő magyaros, bájos mesét — kitűnő Írónk e müvével elsőrendű mestlőnok bizonyul — Sebők Zsigmond Dörmögő Dömötör ináramarosi hadi hadi kalandjainak elbeszélését, egy cikk bűvész mutatványokat mulat be képekkel, Géczy Erzsébet kedves cikket irt, Zsiga bácsi mulatságos mókát, Rákosi Viktor folytatja A gibraltári összeesküvők cimü regényét. A rejtvéuyek, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szóin gazdag tartalmát. A Jó Pajtás t a Franklin-társulat adja ki; elftfizotési ára negyedévro 2 korona 50 fillér, fél évűé 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány - számokat küld a .Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem utca 4. Főmunkatársak: Dr. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptulajdonos : BARNA BENŐ. Önsegélyző Takarékpénztár mint szövetkezet Kövárhosszufaluban. Meghívó. A kővárhosszufalui Önsegélyző Takarék- pénztár mint szövetkezőt 1915 február 28-án, vasárnap d. u. 2 órakor lendkivüli közgyűlést tart,— az intézet helyiségében,—a melyre a t. üzletrész tulajdonos tag urak ezennel meghivatnak. Tárgy: Az alapoz ibályok 34—39. §-ainak (balesetbiztosítás) módosítása. Kövárhosszufaluban, 1915. február 9 én. Az Igazgatóság.
