Kővárvidék, 1914 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-26 / 30. szám

Nagysomkut, 19)4. juüus 26. 30-ik szám Xil. évfolyam. KÖZfcRDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. EHriif (éil ár: Égé» év'« . i 8 K Megy«d évi* . , I X Fél évre .... 4 K Egyes seám ára 20 (lilét Pártoljuk a magyarfürdőket! Irta: Dr. Vámossy Zoltán egyet. rend. tanár. Hogy a jelenlegi mos toka viszonyok között is mit jelent egy fürdőévad az ország gazdasági mérlegében, azt a következő elég szerény és reális átlag számítás mutatja 1911-ben aránylag jó idényünk volt és ha­zánk fürdőit 1/5.957 belföldi, 19 40t kül- iöldi állandó vendég, ezenfelül 147.987 lutó- vemJég (3 napnál tovább nem időző) kérésié fel, tehát összesen 323.944. Ugyanekkor kö­rülbelül ugyanennyi magyar fürdővendég le­hetett csupán az ausztriai fürdőhelyeken, mert 1907-ben 202.533 többnyire állandó magyar vendéget tudtunk a/, osztrák lürdőlistákbój összeszedni. Mar most feltételezve, hogy min den állandó vendég lakására, ellátásra, or­vosra, fürdőre és szórakozásra naponta 1 koronát költ 30 napon át, a futóvemlégeket számítsuk csali fejeként 10 koronával, az összes vendégek oda-vissza utazását lejenként 20 koronával, postaforgalmunkat 2 koroná­val, leheráruforgaliiiunkat, főleg a kereske­dők növeked tt áruforgalmát beleértve fejen­ként 10 koronával, s fogalmat alkothatunk magunknak a fürdők gazdasági jelentősé­géről. 1911-ben a magyar fürdők által meg­forgatott milliók a következők : 175.957 belföldi állandó vendég á 300 kor. zz 52,787.100 kor. 19.404 külföldi ái­Fttszerkes-ítfl: Dr. Olmavizkj Viktor. Felelős szerkesztő : Darn* Hen6, Iandó vendég á 300 kor. — 5 821.200 kor. 147.987 fut. vendég á 10 kor. zr 1.479.870 kor. 323.914 összes vendég után vasúti és személyáru forgalom, posta-távirda a 32 K — 10.306.208 K. Összesen— 70,454,378 K­E hatalmas összeg itthon forog meg, terjesztve a jólétet és kultúrát, — mert hi­szen c kettő együtt jár — éppen többnyire oly vidéken, ahol a fold nem nagylelkű és a nép szegény és elmaradóit. Hogy ennek csak 7 7„-a csörgedez idegen országokból felénk, annak íeierészben megmásithallan okai vannak, minthogy messze esünk a Nyugat­tól, a nagy turista forgalomtól, hogy nyel­vünket nem értik; de jó részben tehetnénk is róla, ha volna a verseny felvevéséhez vá­gott dohányunk s ha — mint most gondo­lom — nem a finnyás nyugateurópait les­nénk, hanem az ébiedő .keletre vetnék ma­gukat fürdőink. De ha e 7%-kal szembeállítjuk azt az összeget, amit honfitársaink künt fürdóznek el, egyenesen meg kell, hogy döbbenjünk. Hiszen vannak itt is mentő és sokat meg­magyarázó motívumok az idegenbejárás és látni, tapasztalni vágyás, nyelvgyakorlas, itt­hon el nem érhető gyógyszükséglet: de ezt a pazarlást, ezt a pénzkidobást egy ilyen szegény ország népének életében semmi sem magyarázza meg, csak átekszerü bizalmat­lansága saját é fékeiben, kishitűsége nemzeti I jövőjében, melyért áldozatot hozni nem tud. s*erke»i«»ég ét kiadóhivatal. Nagytomkut,Teleki-tér 484 Telefon szám 2. MEGJELKNIH »IIKDEY VASÁRNAP Hiszen csak az 1907-ben a küllőid egy or­szágába kiszórt milliók már passzívra billen­tik mérlegünket, ha meggondoljuk, hogy éppen a módosabb honfitársaink tették ki azt a töbSj mint 200.000 ausztriai fürdőven­déget 1 Honnan várják hát a magyar fürdők a pártolást a segítséget ? Csakis onnan, ahol ez ország és e nép minden baját és javát meg­látni és intézni kell: a törvényhozástól, mely­nek kötelessége kellő kedvezményekkel, a hitelképesség megteremtésével a lürdők vál­lalkozási kedvét befogadó képességét növelni úgy, mint a hogy gondja van iparunk és mezőgazdaságunk szerintünk is helyes istá- polására s ahogy azt a nyug tti álla­mok már évszázadok óta megcselekszik. De még e sokat áhított segély, a lürdö- ügy országos rendezése sem elég s magá­ban mit sem ér azok lelkes segítsége es ha- hazafias kötelességteljesitése nélkül, akiknek szava parancsszerüleg intézi a fürdőzők és gyógyfürdők sorsát egyaránt, akinek intésére a bizóbetegek serege ott fog gyógyulást ke­resni, ahol ók akarják : értem ezalatt hazánk orvosait. Hogy csakis ott akarják, ahol bete­geik meggyőződésük szerint azt meg is ta­lálhatják, az lelkiismereti szent kötelességük, De kérdem, nem találnak-e már majdnem minden bajra jó. sör jobb forrást és fürdőt itthon, mint külföldön és nem válogathat e itthon is a szerény, a közepes és tiagyigé­A IŐVARVIDEK“ TÁRCÁJA­•a Örök szépség. Andrem- da kilépett a rózsa venyigés fürdőből* R b zmganői már varakoztak ra a medence szélén s m.közben liüomtcstét illatos kendőkkel dörzsöl- getlék, elárasztották bókkal és hízelgést kkel. — Valamely erdei najád, lehetet a szüléd, — duruzsolta a fülébe, a terebélyes Lavinia, — a tested azért nőtt föl ilv sudárrá, mint a pá ina. Már h ted éve, hogy férjhez mentél, s ragyogó és kívánatos vagy, mint egy harmadnapos asszony. — Az istenek, ha alát- kiüthetnének most a magassgbíl, vételkednének, hogy melyik ölelj.m meg először. Ez az alak, s ez a rózsás száj, az olimposzik lakomájára termett. Így a második nap. — Nehogy éjjelente nyitva felejtsd az abla­kodat, — Suttog — a harmadik cselédje. — Még megejrhetno valamely Isten vágya. — Vagy megverne fekete szemmel egy félté­keny istennő. Andromeda mosolyra nyílt szájjal hallgatta a csacska be izédet. Kísérteties éjszakákon, csakugyan voltak olyan aggodalmai, hogy valamely isten rá fog hajolni a moszolyája fölé, s gyönyörű száját, amely üde volt és illatos, mint egy filial és Iris- sen ket.étép tt virág kelyhe, el fogja árasztani csókjaival. Mert szép volt. Nemcsak Jeruzsálemben volt nagy hite, ahol megikad„ a fői g »lom, ha gyalog- I hinten, fegyveres szolgák.ól kísérve, átvmult a j piacon, hanem messze Tiberiasz és Cézárca kőfa­lain túl is, — sőt már R muban is emlegették ahonnan fejletlen gyermeklány Korában került még el. Mint a felesége, Aeliusz Rtífusznak, akit mint tej hatalmú polgaii kormányzó uralkodott Jeruzsá­lem fölött, — s kérlelhetetlen szigorúsággal szedte be az adót, inkább gyűlöletben lett vo;ua része, mint szeietfctben, de sugárzó szépsége, dicsfény­nyel övezte körül az alakját, a leigazolt népek képzeletében. AnAronaedának nevezték, nem a lánynevén, vagy a férje jóvoltából, hanem egy rajongó görög filozófus szólította először is, mert végzetesen ha­sonlított Andromcdrra, az etiopiai király lányára) akit Perzeusz hősi ssége mentett meg a szörnyeteg | hatalmából. Ahogy az a római kőképeken és fal- i festményeke í bőségesen látható. S most is, mig habtestéről alapéi me czett a fürdő langyos harmat- vize, s míg szolgálói törülhették üde és iPatos tes­tét. olyan volt egészen, mint a keleti mesék ki­rálylánya. — Chloé, — hozd a fésűimet, adta ki a pa­rancsot az úrnő. A rab zolgalány sietve engedelmeskedett. S Andromeda, inig teveszőrből szőtt fürdőköpenybe burkolódzva, fázósan kuporodott az egyiptomi pam lagra, s hallgatta a szökőkút álmodozva esobugó vizét, most egészen oyan volt, mi it a szikla pe­remén guggoló szűz, amint reménytelenül vár, u sej­telmes szabaditóra. A nap már magasan járt a perisztil kéldö boltozata fö ött, de Andromeda még mind g nem készült el. Egyáltalában egész Dap nem tett mast, mint öltözködött, vagy fürdőben ült, illatos babi- !o ;iai olajjal kenegeite habfehér botét m g ficio- mabbá vagy a haját fésültette magas torony csi­gákba kisír ve, ahogy különös egyiptomi szotro- | kon látta egyszer. Vagy a tükör előtt tánc li, meg­hitt magáuosságban, ruhátlanul, — ahogy görög énekesnőktől tai u.ta t i gyerintkleöny korában, még Rómában. Vagy \ir.iggal megkoszorúzott testéi, megmutatta bizalmisabb rabszolganőinek, hogy hall­gassa azoknak áradozó dicséretét, s megfürödjék a bőre, a szép és kabitó szavak m.monto özönében. Mert tudott gyönyftrkí cl ü a saját s-épség.- ben s m jdnem szerelmes volt önön testébe. 11a egy rabszolganőt korbácsoltak meg nz erg szto!ób..n (többnyire nem az ő szeszélyéből, hanem a férje szigorú és ' egyetlen hivatalnok volt,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom