Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-25 / 52. szám
X december 25. újabb izgalmakra tesz szert, lerontja mindazt, a munkakedvet, józanságot és alkotó készséget, amit a nyáron át megszerzett. Már pedig ez nagy veszedelme a magyar népnek, amely valamikor munkaked- véről és kitartásáról volt hires és amelyről most különösen Amerikában nem a legjobb hírek jöttek forgalomba. Talán éppen az alkohol okozza ezt. Nem kell bővebben fejtegetni, hogy milyen károkat, anyagi és erkölcsieket egyaránt, okoz az alkohol, az elrettentő példák, fájdalom napról-napra láthatók, az utcán, vendéglőkben és kint az utszéli árkoknál. Tanulni. Ez az egyetlen levezető csa torna, amely megóv bennünket az alkohol és a vele járó bűnök egész tömegétől. Az önképzés, vagy a hogyan azt szociologusok- mondják, a lelki tréning, az egyetlen ellenszere a szeszes italok hatása ellen. A gazdák jól tennék, ha minden községben kaszinót vagy társaskört alakítanának, azzal a céllal, hogy a téli unalmukat nemes foglalkozással, tanulással töltsék el. Ne politizáljanak folyton, ennek a népnek egyéb baja is van, a politikánál, hiszen any- nyit kell megtanulnia, olyat, ami közel esik exisztenciájához, hogy alkotmányos és hazafias kötelességének éppen eleget tett akkor, ha követ választás idején politizál. Ezt kéne megszívlelnie a magyarnak és tél ideje alatt inkább mezőgazdasag javításán, a saját háztartásuk olcsóbbá tételén, lakásuk Csinosításán és sok olyan dolgon kellene gondolkodnak és munkálkodniok, ami nekik jólétet, az országnak ped g olvan képet adna, hogy méltán mondhassa a magyar, hogy beillik kulturnemzetek sorába. A külföldön már nem fehér holló az ilyen egyesületi helyiség, ahonnau száműzve vau az alkohol és ahol tisztára gazdasági tanulmányokat folytatnak a rövid téli napokon. Meghívnak előadásra egy-két okos és tapasztalt gazdát és vitaestélyeket rendeznek, Különösen az északi nemzetek között van meghonosulva ez, de álplántálodott már azokra a német területekre is, ahol az életet magasabb szempontokból fogja fel maga az egyszerű föidmives is. Kellene, hogy egy ilyen társadalmi akció ioduljon meg földes- gazdak önerejéből, nem pedig külső kezdeményezésre. Mert csak annak van tartóssága, ami magából a földből, a hőid népének nejéből iakad. Kerüljük a korcsmákat és világosítsuk fel a népot, bogy önmagának tesz szolgalatot, ha elhagyja az üres politikai trccselést es tartalmas és neki megfelelő szellemű gazdasági tanulmányokat folytat, Erre nagy szüksége van az egyesnek és nagy baszna a közönség ek. Karoljunk fel mindent, ami szép és nemes, örüljünk, hogy pihenhetünk és e pihenést a javunkra és nem a pálinka főzök javára értékesítsük. HÍREK. Lapunk tisztelt munkatársainak és olvasóinak boldog karácsonyi ünnepet kívánunk. Vármegyei bizottsági tag választás. Nagysomkuton Dr. OisavszLy Gyula vármegyei bizottsági tag mandátuma ez év végén lejárván, a választás megejlésére a f. decem- KÓVÁRVIPftK ____ bé r hó 29. napja tűzetett ki. A választás a községháza tanácstermében fog megtartatni. A szavazás d. e. 9 órakor kezdődik és tart megszakítás nélkül délu'án 4 óráig; e határidőn túl szavazat el nem fogadható. Szavazati joggal azok bírnak, kik a képviselő választók névjegyzékében benfog'altatnak. Közgyűlés. Nagysomkut nagyközség képviselőtestülete e hó 28-án délelőtt 11 órakor a községháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melyen a következő ügyek kerülnek tárgyalás alá: 1. A kórház tulajdonát képező csolti ingatlan eladására vonatkozó szerződés tárgyalása az 1886. évi XXII. t.-c. 110. §-a értelmében. 2. A községi pénztárnoki állásnak helyettesítés utjáni betöltése és eskü letétele 3. A tűzoltó alparancsnok előterjesztése a tiizoltószerek javítása és lovaknak éjjeli inspektiózása iránt. 4. Az Elektra részv.-társaság ellen folyamatba teendő peres eljárás iránti intézkedés. 5. Kovács Dánielné és társai kérvénye a községháza és állami iskola előtti kerítés építéséért felmerült munkatöbblet kiutalása iránt. 6. Hirsch Jakab járdaépitő vállalkozó kérvénye készpénz járandóságának kiutalása iránt. 7. Aref. egyház kérvénye az épüló templom előtt gyalogátjáró letisztítása iránt. 8. Egy drb. kiselejtezett tenyészbika eladása iránti intézkedés. 9. Az Egyesült fővárosi tak.-pénztárnál január 1-én lejáró 46.372 kor. 5'J fill, tartozás rendezése iránti intézkedés. Esküdtbiróság. A szatmárnémeti kir. törvényszék által az 1914 évre kiválasztott esküdtek lajstromába községünkből az alábbiak választattak ki: 1. Bogdándy Vince kereskedő. 2. Dr. Gellért Márton ügyvéd. 3. Havas Emil tak, pénztári könyvelő, 4. Lázár Lajos fakereskedő. 5. Mán Lajos takarék- pénztári igazgató. 6. Dr Nyilván Aurél ügyvéd. 7. Gróf Teleki Sándor nagybirtokos. 8. Vámfalvi Sándor malomtulajdonos. Orvosi avatás. Ö/.v Herskovits Józsefné kővárgarai lakos fiát, Hajós Mórt e hó 24-én avatták fel Bécsben az összes gyógytudómá- nyok doktorává. Megnyílt a jégpálya. A nagysomkuti korcsolyaegylet jégpályája f. hó 22-én megnyílt s a hideg télre való tekintettel állandó jégre van kilátás. Érdeklődök forduljanak Dr. Kis József úrhoz ahol bérletjegyek is válthatók. Vármegyei közgyűlés A vármegyei tör vényhatósági bizottság közgyűlése f. hó 13-án d. e. folyt le — nagy részvéttelen- ség mellett. Főispán elnöki megnyitója után, melyben rövid visszapillantás után jobb jövőt, jobb uj esztendőt kíván a megye közönségének, a bíráló választmány bemutatta a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névsorát, melyet a törvényhatósági bizottság tudomásul vett. A bizottsági tagok választásának idejét december hó 27., 29. és 30. napjaiban állapította meg, egyben megállapítva a szavazatszedő küldöttségek tagjait is. Alispán ‘előterjesztése folytán elfogadják, hogy az évi rendes közgyűlések számát négyre emeljék fel. Kirabolt posta. Józsefháián az elmúlt hét szerdájának éjjelén ismeretlen tettesek 3 feltörték a postahivatalt, ahonnan 100 K. készpénzt loptak el. A csendörség keresi a tetteseket. Kivándorlás. Szatmármegvéből november hóban 412 munkabíró ember vándorolt l ki. Elintézés alatt van 326 útlevél. Szat- már városánál 718 útlevél várja az elintézést. Bolgárkertészkedö kisgazdák jövője. Kevesen tudják még minálunk, hogy a Balkán háborúk kitörése előtt 50.000 bolgár kertész é t magyar területeken, kik évenként 80 millió zsíros koronát vittek ki szép hazánkból. Kiütött a balkáni háború. A bolgár hadügyi kormány behivatta minden épkéz-emberét. Elmentek a bolgáraink. És vajon visszajön- nek-e? Mindnyájan aligha. Azt a nagy területetet, melyet eddig 50.C00 bolgár kertész miveit, át kell venniük azoknak, kiket a föld szeretető legjobban a röghöz, annak munkájához köt. Ez pedig a magyar kisgazda. A 80 millió korona pedig ivrn fog kivándorolni bolgár földre, hanem itt marad, gyarapítja vagyonúnkat, biztosítja megélhetésünket. Fogjanak hozzá kisgazdáink a bolgárkertészethez, különösön nagyobb városok közelében. Szép is, jó is, jövedelmező is a bolgárkertészkedés, de érteni kell hozzá, Eltelem nélkül a 80 millió korona nem log becsúszni a bugyellárisuukba. Hogy pedig ez az eredmény elérhető legyen, a kisgazdáknak a legkomolyabban hozzá kell látni a konyhakertészethez. A Tanitók fürdőjének alakuló közgyűlése. Székelyudvarhelyen a f. hó 27-én tartja a Tanijók Fürdője Részvény-Társaság alakuló közgyűlését. Fáradhatatlan munkássággal, kitartó lelkesedéssel vitte ezt a részvénytársasági szervezkedést Gyerkes Mihály székelyudvarhelyi ig.-tanitó sikerrel oda, hogy most megteremthetik a hazai tanitók társadalmi gyógyfürdőjét, üdülő és nyaraló helyét a csinos kulturvárosnak, Székelyudvarlielynek határában levő és lombos erdő között fekvő kénes-sósvizü Szejke fürdőn ; gyermeknyaraló telepét pedig a fenyvesek közötti Honoród fürdőn. Emez áldásos intézmény támogatására a 25 K értékű részvények még mindig jegyezhetők a szervezőnél. A nagy társadalomnak is hathatós érdeke lévén a tanitók fürdőjének, tanulók nyaralótelepének létesítése a további legmelegebb pártolásra ajánljuk ezt az értékes akciót. László Zoltán. A magyar elbeszélő irodalomban jelentős súllyal lépett fel az elmúlt hetekben egy, ha nem is ismeretlen, de kevébbé »kultivált« írói név a László Zoltán doktoré. Három hét előtt jelent meg egy elbeszélő köteteSinger és Wolínernél: A Jehova földjén cimü, most pedig már egy ujbb kötet; A vérvád átka alatt viseli borítékján László Zoltán nevét. A két könyv a józan kritika hangján állapíthatjuk meg, az idei könyvpiac szenzációja. Az útirajz irodalom Magyarországon teljesen elhanyagolt műfaj volt, mert a közönséget nem érdekelték a sablonos »felfedezések*, melyeket ha talá l szárazabban is, de mindenesetre precízebben meg lehetett tudni a Bítdeckerböl, mint utirajziróink vaskos köteteiből. — László Zoltán útirajzai ellentétben ezekkel, drámai hüsé^ü novellák, melyek közül még az ismertebb vidékek
