Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-23 / 8. szám

2 február 23. alapján szegénységi, vagy vagyontalansági bizonyítványt, állítanak ki, gyermeket vesznek állami gondozásba, szegényházi ellátást adnak stb. Itt a kezelőtisztek, akik a nyomozást végzik felesketett hivatalnokok. Ennek a nyo­mozó osztálynak az ügykörét kellene kiszé­lesíteni, az anyagi áldozatek hamarosan meg­térülnének és az egész mizérián minden vo­nalon segítve volna. A szipla megrendsza- bályozás ugyanis nézetünk szerint csak azt érné el, hogy ezentúl komplikáltabban és agyafúrtabban szédelegnének a hitelhiénák. Hisz igy van ez mindenütt a kriminológiá­ban. A komplikált zárak nein csökkentették a betörések számát (sőt az napról napra emelkedik) — csak a betörés technikáját fej­lesztette. Várjak tehát az információadás hatósági kezelésbe való helyezését, mely a nagy Széché­nyi által sürgetett Hitel Jogalmát vissza­adná a tisztességes forgalomnak. Burgonyatermelési kísérletek. Burgonya termelésünket az utóbbi évékben valóban sok csapás érte, s ezek­nek következménye, hogy országos termés átlagaink egyáltalában nem fokozódnak, sőt némely évben csökkenést is mutatnak, j Különböző burgonya betegségek léptek fel ; a melyek burgonya termésünket annyival is könyebben tönkre teszik, mert rendsze­rint a talajban sincs elegendő tápláló anyag, s igy a burgonya, fejlődése nem erőteljes, nem tudja a betegségeket leküzdeni. Ezeken a bajokon végtére is segíteni kell, mert a burgonya népünknek egy igen fontos tápláléka, de másrészt gyártási és takarmányozási célokra is nélkülözhetetlen, s ennek folytán nem tűrhető a termésát­lagok folytonos csökkenése, hanem ellen­kezőleg oda kell törekednünk, hogy azok fokozódjanak. Az eddigi tapasztalatok szerint a bur­K.ŐVÁRV1DÉK gonyn betegségek az olyan talajban léptek fel leggyakrabban, a melyek humuszban gazdakolc, a melyek a burgonya elvetése előtt közvetlenül isláló trágyázásban része sültek. Az istáló trágyázásból tehát az a baj származik, hogy a burgonya elbeie- geskedlk, elrothad, ha ellenben az istáló trágyázást elhagyjuk, akkor nincs miből táplálkozzon, rosszul fejlődik, a betegsé­geknek nem tud ellenállani és nem ad termést. Ellenben mindenütt ott, a hol a burgonya alá megfelelő mennyiségű műtrá­gyát adtak, nemcsak kielégítő, hanem lia- tározotan jó termést arattak, maga a bur­gonya pedig sokkalta egészségesebbnek bizonyult. Ezen elvekből kiindulva még a múlt évben elhatározta az Országos Ma­gyar Cazdasági Egyesület, hogy az ország különböző részeiben fekvő gazdaságokban burgonya műtrágyázás kísérleteket végez, s azok eredményeit széles körben fogja ismertetni. A folyó évben tehát nagyszámú kísérlet ejtetett meg, s azok ered­ményeként közölhetjük, hogy az átlag ter­mések a következők voltak. Trágyázatlan talajon egy kát. holdon 63. 48 q, 200 kg. káliszuperfoszfáttal trá­gyázva 80. 13 q. Több termés 16. 70 q, a melyet q-ként 4 koronával értékelve, s levonva 25 korona miitrágyázási költséget, marad 41. 80 fillér tiszta haszon. A har­madik táblán a 200 kg. szuperfoszfáton kívül a már elvetett burgonyára 50 kg. chilisalétromot is szórtak ki, s ezen táblák átlagos termés eredménye 95. 32 q, vagyis tehát a trágyázatlartna! szemben 31. 87 q-val több, a melyet 4 koronával érté­kelve, s ebből 40 korona mütrágyázási költséget levonva, ez a trágyázási - mód 67. 42 korona tiszta hasznot adott a mű­trágyázás javára. Ezek a kísérletek is tehát azt bizo­nyítják, hogy különösen homok talajakon a burgonya műtrágyázása is rendkívül nagy haszonnal jár. igen könnyű volt a különben fogékony fiatal lélek- | ben elhinteni a bűn csiráit. A hivatalos felügyelet minden okossága mel­lett sein tudja ugyanis meggátolni azt, hogy a még romlatlannak tekiuthető bűnös, ne érintkezzék a valóban romlottakkal. A gyeruiekbiróság intézményével kapcsolatban most már ez a tarihatatlan állapot is megszűnt. Most ugyanis a szabadságvesztés büntetést^ elitéit fiatalkorú egyén büntetését az u. n. fiatal­korúak fogházában tölti ki, a mely fogházak beren­dezése a célra való tekintettel módosult is a többi fogházakkal szemben, mert itt csak fiatalkorú bű­nösök vannak, s igy lehetőleg megakadályoztatik az, hogy a megrögzött gonosztevők megmételyez­hessék a gyermekember lelkét. Végezetül említést kell tennen arról a tör­vényjavaslatról, mely most fekszik az országgyű­lés asztalán és a mely a gyennekbiróságot mint •törvényes intézményt statuálja és törvényben sza­bályozza is az eddigitől sokban elütő gyermekbiró- ,sági eljárást. A javaslat ugyanis abból a felfogásból indul Jii, hogy a bűnbe esett gyermek megmentése sür­gős, mert különben későn érkezhetik a segítség, s •ezért a fiatalkorúak feletti törvénykezést még az oly ügyekbeu is, melyek eddig társasbiróság elé tartoztak, egyes biró elé utalja, s ezt a bírót az addigi peres eljárás gyakran boszantóaa uthózkes .szabályai alól felmenti, s lényegében reá bízza, hogy maga állapítsa meg azt az eljárási szabályt, a melyet egy-egy szóban forgó esetnél szükségesnek és alkalmasnak talál ama legelső sorban kitűzött eél elérésére, hogy a fiatal bűnös megmentessék a ovábbi sülyedéstől. Nem is lehet eme javaslatnak a társada­lomra vonatkozó hatását előre megítélni, de a szak­ember előtt már most s látszik az a rendkívüli átalakító és nevelő hatás, amely e javaslat törvény­erőre emelkedése esetén nyomában fog járni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim 1 Dióhéjba szorítva ezeket tartottam szükséges­nek elmondani felolvasásom keretében. — Nem azért, mintha ezzel az összes érdekes kérdéseket letár­gyaltam volna. Távolról sem. Mert hiszen az érde­kes és teljesen uj irányt jelző kérdések egész tö­mege vart volna felemlitésre, do , ezek inkább a szakembereket érdeklik. Nem regényt akartem elmondani, bár szívből óhajtottam volna, hogy vajhá olyan érdeklődést tudtam volna felkelteni e kérdés tárgyalása közben, mint a minővel egy jól sikerült regényolvasmányt szoktunk kísérni, mert akkor bizton remélhetné ifjú egyesületünk, hogy az a tiszteletre méltó lelkese­dés. mely megalakulását lehetővé tette, nem fog lankadni akkor sem, ha egy kis kényelmetlenség­gel — helyesebben szokatlansággal jár majd a tag­sági kötelesség teljesítése. Nem akarom előre elrémiteni a patronázs egyesület tagjait a kötelességek említésével, mert hiszen azok lényegében vévo nem is tekinthetők kötelességeknek. A jótékonyság, melyet minden érző lélek ma is gyakorol, — az képezi kötelességét a patronázs egyesületi tagnak is. Ezzel be is rekesztem előadásomat, köszönöm szives érdeklődésüket, a melylyel felolvasásomat kisérni kegyesek voltak. híre K. Házasság. Prisendor Sindor fma tartja esküvőjét Drechsler Margitt-al Pozsonyban. A kórház javítása és berendezése. A Belügyminiszter jóváhagyta a képviselőtestü­let ama határozatát, hogy a kórház javítá­sára és újonnan való berendezésére szüksé­ges összeg fedezésére a kórház tulajdonát képező 4000 koronás és 2800 koronás köt­vények eladassanak, megengedte továbbá, hogy a köz«ég 4—5000 korona kölcsönt ve­hessen fel e célra, a mely kölcsöntörleszté- sót és kamatait a vármegyei ebadó-alap jfogja fedezni. Bezárták az iskolákat. Tekintettel a köz­ségben fellépett kanyarójárványra, vármegyei Alispán a helybeli iskolák és óvodák bezá- lását rendelte el. Óralopások Két rendbeli óralopást nyomozott ki a községi elöljáróság az. elmúlt héten. A tetteseket a további nyo­mozás mcgejtése végett a csendőrsógnek adta át. Figyelem. Hirsch Izidornak lapunk mai számában közzé tett hirdetésére ezúton is felhívjuk lapunk olvasóinak szives figyelmét- Egy asszony a ki férjét visszavarázsol- tatja. Érdekes panaszt emelt a napokban egy asszony a községi elöljáróság előtt. Előadta, hogy férje őt elhagyta dacára annak, hogy ő férjét nagyon szereti (de valószínűleg más férfit is) hiába próbálja őt vissza szerezni, sehogy sem tudja. A mennyiben pedig arról értesült, hogy Kővárremetén van egy ember, aki már tett ilyen csodákat, hozzá fordult, aki vállalko­zott is arra, hogy 3 héten belül visszava­rázsolja férjét hoz/á, ha neki azért G ko­ronát fizet. Az asszony készséggel fizette le a saláriumot, de bizony már G hete is elmúlt és férje még sem tért vissza hozzá, sőt leg­nagyobb bánatára férje már más asszonyt is vitt magához. Ezért kéri az általa adott összeg visszatérítését. Gyászhir. Komlósi József, járásunk köz- tiszteletben álló számvevőjének újszülött kis leánya Margitka e hó 17-én Nagykárolyban elhunyt. A Nagysomkuti kereskedlmi bank mér­lege. A nagysomkuti kereskedemi bank mérlegét mai számunkban közöljük; mint abból látható a mérleg számadatai az in­tézet fokozatos fejlődéséről tesznek tanú­ságot. A tiszta nyereség az 1911. évi 45686 koronával pénzben az elmúlt 1912. üzletévben 59462 koronát tesz ki. Vármegyei telefon részletekben. A leg­utóbb tartott vármegyei közgyűlés kimond ta, hogy a megyei telefonalap címén rendelke­zésére álló 20.00b koronából, a mely alap­hoz járásunk is hozzájárult, Nagykároly— Fehérgyarmat, Szatmar—Szinérváralja között megyei jellegű telefonhálózatot létesít és an nak fentartási költségeit viselni fogja. Az uj telefonhálózat a jövő évben lesz átadva a közforgalomnak. Az alispán azon jelentését, hogy a nagyfonlosságu vármegyei telefon fokozatos kiépítésének le hetővé tétele céljából a Belügyminisztertől a vármegyei telefon kiépítéséig állandó jellegű 2ü0o0 ko­rona évi segélyt kér, a közgyűlés tudomá­sul vette1 Ugylátszik tehát, hogy járásunk egyha­mar nem számíthat még telefonra, A meny­nyiben pedig községünkben 35—40 előfizető jelentkezett már régebben, jogosan követel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom