Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-23 / 8. szám

Melléklet a „KŐVÁRVIDÉK* 1913. február 23-ik számához. 3 hetjük, hogy interurbán telefonhálózat léte­síthessék, annál is inkább, mert a nagyvá­radi posta és távirdaigazgstóaág is kilátásba helyezte, hogy enuek felépítése a f. éri muna- tervezetbe fel fog vétetni. Sürgessük tehát jogos kívánságunk mi­előbbi teljesítését. Elitéit váltóhamisitó. Daráján Vaszalika kisfentösi lakost, a ki a nagysomkuti magyar bank részvénytársasághoz benyújtott 90 ko­ronától kiállított váltóra a Darabán Tamás a Juon és Darabán János kibocsátói névalá­írását azok tudta és beleegyezése nélkül reá irta, a szatmárnémeti kir. törvényszék hat hónapi börtönre ítélte. Az Ítélet jogerős. Az adózó közönség figyelmébe. A vég­rehajtás első fokozata (a megintés) az 1 í) 13. év január hó 1-én életbe lépett 1909. évi XI. t.-c. 46. §-a értelmében a megelőző tör­vényes rendelkezéstől eltérően történik. Ugya­nis azok az adózók, kik esedékes adótarto­zásaikat a törvényes határidőig b# nem fizet­ték, jövőben nem lesznek névszerint írásban megintve, haneia a törvény előbb hivatott szakasza értalmében, írásbeli hirdetmények hirdetmények hírlapi közlése és kifüggesz­tése utján hátralékainak befizetésére hivat­nak fel. Az uj gör. kath. püspökség. Szatmár vár­megye törvényhatósági bizottsága csütörtö­kön tartott rendkívüli közgyűlésében egyhan­gúlag elfogadta Nagykároly varos képviselő- testületének az ujannon létesített görög szer- tartasu kathoiikus püspökség széhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezese érdekében hozott azon határozatát, melynek értelmében 2u0ü00 koronát és telekbeli hozzájárulást ajánl fel a püspökségnek. A közgyűlés nagy lelkesedéssel magáévá teszi Nagykároly vá­rosának az uj püspöki székhely érdekében Zichy János gróf kultuszminiszterhez intézett feliratát s Falussy Árpád volt főispán idit- vanyára elhatározta a vá> megye, hogy a kö­zel jövőben a törvényhatósági bizottság tag­jaiból küldöttséget meneszt Csernoch János hercegprímáshoz, Tisza István gi óf képvi­selőházi elnökhöz, Lukács László miniszter­elnökhöz és Zichy János gróf kultuszminisz­terhez: Vádirat a szatmári rablógyilkos ellen. Dr. Fabó Zoltán szatmári királyi ügyész a napokban készült el a rablógyilkossag miatt letartóztatásban lévő Négy József "szabóse- géd elleni vádirattal. Az ügyészség előre meg­fontolt gyilkossággal és rablással vádolja a brutális ,szabósegédet, akinek ügyét e hó 24-én lógja tárgyalni az esnüdtbiróság, Nagy hogv a reá váró súlyos büntetéstől) megsza- duijon, a börtönben óraitségjt szimulál. Szeszkontingest kapott varmegyénkben Dr. Jékey László 720 literre, (írót Teleki János 720 literre, Dr. Fárcsek László kör­jegyző 420 literre. Uj levelezőlapok. A magyar kir. posta- igazgatóság a jelenleg használatban levő levelezőlapok mindegyike helyett, a készle­tek felhasználása man fokozatosan uj leve­lező lapokat bocsát forgalomba. Az uj kia­dású nyílt levelezőlapok az eddigiekkel azonos nagyságúak, de közülük úgy az egyszerű és válaszos (belföldi) mint a nem­zetközi levelezőlapoknak címoldalait közé­pen függőleges vonal osztja ketté, azért, hogy a baloldali rész írásbeli köziemé- nyekrre szintén felhasználható legyen. Az _______K_ö V ARTIDÉK____________ uj levelezőlapok alapszíne úgy mint eddig világossárga, címoldalaikon a korona, a szővegnyomás és a bélyeg a belföldieknél élénk világos zöldszinü, a nemzetközieknél pedig mint eddig is élénk piros szinü. A 6 és 10 fillérres zárt levelezőlapok alapszíne mint eddig kékesszürke marad, azonban lukasztási vonalai, eltéröleg a most forga­lomban lévőktől, a széleken nem metszik egymást. A hat filléres zárt levelezőlapokon a bélyeg. A korona és a szővegnyomás a hatfiiléres levéljegygyel azonos szürkés olaj- zöld szinü, a tizfilléresnél pedig a korona, a szövegnyomás és a levéljegy mint jelen­leg is élénk pirosszinü. Az uj kiadású ösz- szes belföldi levelezőlapokon a >M. kir. posta« szövegsor, miután a bélyegen úgy is rajta van, elmarad. Adófizetés iránti hirdetmény. Alulírott községi elöljáróság ezennel felszólítja min­dazon adózókat, akik az adófökönyvben előirt és az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében esedékes adótartozásukat e hó 15-éig be nem fizették, hogy azt, járulé­kaikkal együtt, a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 24-ig az alulírott községi elöljáróságnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azon­nal meg fog indíttatni. Nagysomkut, 1913. év február hó 16-án. Községi elöljáróság. Szatmármeyye s az államosítás. Szat- vármegye törvényhatósága legutóbb tartott közgyűlésében Pozsony vármegye átiratára, melyben a közigazgatás államosítása tár­gyában a kormányhoz intézett felirat tá­mogatását kéri, a kővetkező határozatot hozta: A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményével egyetértöleg a vármegyék jelenlegi szervezetében alkot­mányunk egyik legerősebb bizonyítékát lát­ván, a vármegyei közigazgatás államosítá­sát nemcsak hogy szükségesnek nem tartja, de azt nemzeti törekvéseinkre halálos csa­pásnak tekinti, miért is az átiratot tudomá­sul veszi és irattárba tenni rendeli. Pénügyőrök öröme. Szombaton érkezett a pénzügyminiszter rendelete a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz a pénzügyőri vigyá- zók zsoldjának és a legénység ruházati adalékának felemelése tárgyában 1913. év januárjától visszamenőleg. A pénzügymi­niszter rendelete igy hangzik: Az 19i2. évi LXVI. t.-c. értelmében 1913. évtől kezdö- dőieg a pénzügyő rivigyázók kezdő zsoldja 800 koronára, az összes pénzügyőri le­génység ruházati adaléka pedig fejenként évi 120 koronára emeltetvén fel, utasítom a pénzügyigazgatóságokat, hogy 1918. ja­nuár elsejétől kezdve: 1. Mindazoknak a pénzügyőri vigyázóknak zsoldját, akik ez időszerűit évi 750 kor. zsold élvezetében állnak, évi 800 koronára emelje fel és az 1913. január elseje után felvett pénzü­győri vigyázók részére is ezen kezdő zsol- dot utalványozza. 2. A pénzügyőri legény­ség létszámába tartozó összes pénzügyőrök évi 100 korona ruházati adalékát évi 120 koronája emelje fel. A régi tizkorenások. A forgalomból bevont 19ÜÜ. március 31. keltezetü (lila- szinü) tiz korouás bankjegyek elévülésé­nek határideje 1913. február 28. Ezen ha­február 23. téridőn túl e bankjegyek értéktelenek fize­tési ezközt nem képeznek és be nem vált­hatók. Vásárátholyezés. A, kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy a Szat­márnémeti városban az 1913. évf szeptem­ber 30-ra és október I-re eső országos vá­sár ez évben kivételesen szeptember 24. és 25-én tartassák meg. A zöldségpiac drágulása. Mi ver a haza­hívott bolgár kertészek nem jönnek vissza Magyarországba, már most kellene gon­doskodni arról, hogy a konyhakertészet nálunk parlagon ne maradjon. Köztudo­mású, hogy az ország legtöbb helyén a bolgár kertészek látták el a piacokat kony­hakerti terményekkel. Ha ez a termelés elmarad, kétségtelen, hogy a drágaság is­mét emelkedni fog. Hiányát éreznők a piacon a városok határában bérletekkel bíró bolgár kertészeknek, akik mindennap megjelentek a nyár elejétől a tél elejéig a piacokon és rengeteg mennyiségben produ­kálták a konyhakerti veteményeket s a piaci árak mérséklésére hatást gyako­roltak. Temetkezési egyletek megrendszabályo- zása. Az uj biztosítási törvénnyel kapcso­latban a belügyminisztériumban tervezet készül a falusi u. n. temetkezési egyletek megrendszabalvozására. Az uj és tervbe vett rendelkezések szerint ezen egyletek rendes halálesetre szóló biztositó intézetek­nek fognak tekintetni és megfogják tőlük követelni rendes biztosítéki alap kimutatását. Ha ilyent nem fognak felmutatni tudnj, azokat irgalmatlanul fel fogják oszlatni. Az uj biztosítási törvény szerint ezek a meg­maradó temetkezési és leánykiházasitó egy­letek is az országos biztosítási hivatal fel­ügyelete alá fognak tartozni. A biztosítéki alap a törvény szerint 200,000 korona. Ideje volna tehát, ha ezek a ^temetkezési társu­lások érdekeik megóvása céljából már most egy országos tömörülést készítenének elő s egymás között szövetséget létesítenének tagjaik érdekében. Apróság. A falusi iskolában először ment József, egy erdőkerülő kis fia, aki szülein kívül csak a nagybátyját és két öreg nénjét ismerte. Az első óra az isko­lában hittan óra volt és a pap, aki a hit­tant tanította, mindjárt első nap a kis Jó­zsefet szóliitotta fel. — Hogy hívnak? — József. — Naiiát, mondd meg József ki va­gyok én? — Maga a tanító. — De ki vagyok még? József a vállait vonugatja: — Nem tudom. — Hát miért van rajtam ez a hosz* szu ruha? József hosszasan nézegeti a tanítót, majd igy. szól: — Bizonyosan nincs nadrágja. Gondolatok. Legyőzött gyatra ellenfe­lünket dicsőbbnek tartjuk, mint a minket le­fülelő hőst. A jóakarat megfelelő eszközök nélkíi mire sem megy — a rossz föltétlenül ér­vényesülhet. A gondolat olvasás egyenrangú mű­vészet a gondolatirással. Sok jó érzés is csak rövid időre for­raszt egygyé két egyént, amig a legcse­kélyebb rossz őrökké ketté választja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom