Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-02 / 5. szám
XI. évfolyam. Nasvsömkut. 1913. február 2. 5-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NADYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Elf»rizeté»l Ar: Egész évre .... 8 U Negyed évre . 2 K Fel évre ......................4 K Egyes szem ára 20 fillér F( Werkes/,tö : í>r. 01»»vgzky Viktor. Felelős szerkesztő : flam» tic nő. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nagysomkut,Te!eki-tér 843 IIKGJRLUKIK lUIlMDKK VAS .4 ISIM AI* Tömegsztrájk és választójogNehogy félreértessünk, előrebocsájtjuk, liogy ezt a nagyjelentőségű két kérdést egyáltalán nem politikai szempontból kívánjuk taglalni, de társadalmi vonatkozásban érintenünk kell, mert hiszen mind két kérdés olyan, hogy a legközvetlenebbül érinti nemcsak az ország politikai, de talán közvetlenebbül es súlyosabban az ország társadalmi életét. A választójog megvalósításával kapcsolatban a szociáldemokrata párt tudvalevőleg általános tömegsztrájkot készít elő, amikor az adott jelre a munkásság leteszi szerszámait és pihenni fog a műhelyekben a munka mindaddig, mig a választójog megvalósítása tekintetében az illetékes tényezők megnyugtató nyilatkozatot nem tesznek. Nem taglalhatjuk, hogy ez a nyilatkozat milyen legyen, mert hiszen akkor már a politika mezejére csapnánk át, csupán azt állapítjuk meg, hogy ha tényleg megáll a műhelyekben a munka, ez végtelen kárára lesz nemcsak a munkája után élő munkásságnak, de ezzel kapcsolatban a magyar iparnak, a magyar kereskedelemnek, általában a magyar nemzetgazdaságnak. A nagy harc küzdelmét meg fogják érezni első sorban azok a városok, ahol az ipari munka túlsúlyban van és ott bizony ki fog hatni a munkaszünetelés az egész vonalon, még a hivatalnok emberek életéi e és megélhetésére is. Nincs jogunk e kérdés érdemében nyilatkozni, vájjon szabad-e igy i megbénifani az ország nemzetgazdasági gya- ! rapodását munkáló gépezetét, csupán azon I óhajtásnak kjvánunk kifejezést adni, hogy vajha sikerülne ennek a bénulásnak elejét venni kölcsönös megértéssel és kölcsönös engedékenységgel. Magunk részéről a választó jog általánosítása kérdésében egy rendkívül érdekes jelenség ötlik eszünkbe Franciaország példájából, ahol a választó jog általánosítása és részletes kiterjesztése alkalmával megtörtént első választásokon a nép képviselői közé túlnyomó számban jutottak be az állatorvosok. Magyarázata ezen dolognak az volt, hogy Franciaország mezőgazdasági elemei értékes i állattenyó-'Ztesüket becsülték meg azzal, hogy igen sok kerületben a falu népének igazi j óbarátait, a ncp által kiváló figyelemmel gondozott felügyelőjét jóformán az egész ■ország előrehaladott állattenyésztéseinek irányítóit, az állatorvosokat tüntették ki azzal a bizalommal, hogy a parlamentben is ezt az állatait szerető népet képviseljék. Ezzel a képpel egyúttal megvilághottuk azt, hogy a választás eredményeit Francia- országban is a mezőgazdasággal foglalkozó nép döntötte el, egyúttal pedig konstatálhatjuk, hogy akkor amidőn a nép kívánságának megnyilatkozását semmi sem gátolta, igazán arra adta szavazatát, akit leginkább nagyra- becsült. Milyen szép volna ennek a képnek a j megvalósulása az uj választójoggal Magyar- országon is és ha nem is ringatjuk magunkat abban a reményben, hogy nálunk is az állattenj esz>ó és állatszerető magyar gazda, első sorban állatorvosait küldené a paila- ; mentbe, de bizonyosak vagyunk abban, hogy ha ez a nép szabadon nyilatkozhatnék meg, széles rétegeiben a parlamenti képviseltetése tekintetében, biztosra vesszük, hogy Magyar- országon is megismétlődnék az a jelenség, hogy nem a közjogi vitázók, hanem azok jutnának túlnyomó részben az ország képviselőházába, akit a nép az 6 vidékén szeret és nagyrabecsfil. Ezt a nagyrabecsülést pedig mindenütt a társadalmi téren való jótékony munkálkodás váltja ki a ncp leikéből, amely jótékony és emberbarát! tevékenység kifejtésére pedig a legjobb alkalmat a netán bekövetkezhető tömegsztrájk rombolásainak helyrepótolása is nyújtja, mely irányban fokozott működése kell a jótékony intézményeink élén álló vezető egyéniségeinket serkentenünk. ív magyar gyermekvédelem hézagai. Irta: Szdkeres Róbert székesfőv. gyermek- védelmi előadó. A magyar patronage-ról, mint mintaszerű világhírű intézményről az illetékes kórok épugy mint ez volt, aki pedig a vidéA IMIDÉT TÁRCÁJAropsi. Irta: Vladimír PelcscíT. Fagausztine Dávid, vezérügynök, zálogháziu- lajdonos stb., fal alá járkált kimbedey ji irodájában. Élénken gesztikulált. Komoly ráncok voltak az arcán, intenzív gondolatmunkát végzett. Az ajtó mellett állott Lung-Tsing a khinai es alattomos inosolylyal figyelte mr. Fagausztiae izgatottságát. Nem csekélységről volt szó: Lung Tsing olyan ajánlatot tett az ügynöknek, amely sok pénzt jövedelmezhetett neki, de amely egyúttal az állami ügyésznek szolgáltathatta ki őt. „Illicit Liimout Buying“ tiltott gyémántkereskedésről, azaz lopott csiszolatlan, a bányamunkások által titokban elcsent gyémántok eladásáról volt szó. Ez mindenkor virágzó üzlet Kiwberley- ben. Akit tetten érnek, annak néhány évi í'egyház jut. Annál rafiináltabb cselekkel igyekeznek megtéveszteni a felügyelőket. A binai egy kiválóan ravasz, teljesen uj trükköt eszelt ki. — Hogyan történik hát a dolog? — Egészen egyszerűen Sir. Nézze meg ezt a kutyát — egy kinai agárra mutatott — Tapsy nak hívják és parókát visel. A kinai egy bőrt húzott a kutyára, a meztelen agár dús bundája kaf- ferkutyava változott. Ebbe a parókába kis zsebeket varrtunk a kövek elrejtése céljából. Jirmy a kaffer, máj ával viszi Topsyt a De Beers bányákba, ott dolgozik egy hónapon át és újra kijön onnan. Senki se í< gja megmotozni a kutyát. — És mennyibe kerül ez ? — r djon nekem ötven fontot a kutyáért és a haszon i elét. — L övékben ? — Készpénzben. Alkudoztak, végre megegyeztek. A De Beers bányák, egy elzárt, erősen őrzött lakóhelyet tartanak a gyemántbanyászok részére, amelyet egy ember sem hagyhat el a munkaidő szerződés lefolyás? előtt. Ezt a lakóhelyet Comprund- nak nevezték el. Másnap egy ügynök kaffert hozott oda, aki munkát keresett. A kalfernek volt egy kis borzas- szőrű kutyája, mint a milyet a kafteretc rendszerint tartani szoktak. lioktöa felfogadták; munkásra mindig van szükség. A mélységből kék földet emeltek ki a tartályokkal, amelyet leszórtak a földre. Jimmy kotorni kezdett benne. Nagyon butának tette magát. A uyersgyémántot nehéz felismerni, olyan mint az apró kavics. Jimmy minden pillanatban egy értéktől« darab kővel futott a felügyelőhöz, megkérdeni nem-e gyémánt. A felügyelő bosszankodott a buta kafferen és nem ügyelt reá; ez amúgy se talál életében soha egy gyémántkövet. A borzas Topsyt szörnyen zsenirozta a duplá szőrzete. Odadörgöiődzött Jimmy meztelen lábszáraihoz és amikor a felügyelő egyszer elég messze járt tőle, úgy tett, mintha keresgélne a kutya szőrében — mi lehet, ami bántja?! Egészen feltűnés nélkül csinálta. De a kutya szőre egy pillanat alatt busz fonttal lett értékesebb. Amikor a Ging és a felügyelő hangos kiáltása „Tsaile“ (kafferül: oszolj) a déli szünetet jelezte, Faguesztine és társa meg lehettek elégedve az eredménynyel. Persze — naponta nem volt oly szerencsés Jimmy. Néhány követ át kellett adni a felügyelőnek, nehogy elcsapják. Egy hónap leforgása után szép csomó gyémántot gyűjtött és a felügyelőnek felmondta a szolgálatot. Elkülönített helyiségbe vitték, ricinuszolajat kellett innia — azután elbocsátották. Jimmy és Topsy szabadok voltak. Első ütjük Lung T.Jng-hez vezetett. A kinai megfizette a kafiert és a kutyát a szerződésnek megfelelően Fagausztinehez vitte. Az ügynök minden oldalról megtapogatta a kutya bőrét és mindenütt megérezte a kemény köveket benne. Elégedetten mosolygott. Egyetlen gondolata most az volt, hogyan csalhatná meg a kínait a nyeremény felének kifizetésével. Lehúzta
