Kővárvidék, 1913 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-02 / 5. szám
február 2. KŐVÁRVI'DÉK .2 ken jó levegőn és mint az igazgató főorvos és telepfelügyelók kedvence nőtt fel! És a kiadatást a gyámhatóságnál megköszönő szülők mindegyike kifejezést ad a nagy örömnek, hogy már nem gondoskodik többé gyermekéről a legmostohább szülő, mindnyájunk édesanyja: az állam. Nem, ez nem lehet célja a szülőnek; hiszen a legnagyobb szívtelenséget, a legma- gasztosabb érzés: a gyermeki szeretet hiányát kellene íeltételezuünk a szülőkről, ha nem tudnók, hogy a beadásnál helyzetük kétségbeesett volta mellett gyermekük jövő sorsának nem ismerése szerepel motívum ként. Hiszen olyan sok jót hallanak a magyar gyermekvédelemről! De mikor olyan nagy a nyomor, hogy a — horribile dictu — nem is ritkán a csecsemő tartja el szülőjét! Mert rettenetes az, hogy az öreg szülők a felnőtt gyermek által való eltartására vannak szorulva! De vájjon van-e leheletle- nebb a következőknél; a mellékutcai szabósegéd, akinek nincs állása, segélyt pedig csak ugv kap, ha itteni illetőségűnek bizonyult, — addig ped:g nem egyszer, de százszor lehet meghalnia éhen — gondol egyet és a minap született gyermeke számára szoptatási segélyt kér, — amelyet, ha a hivatalos vizsgálat kérelmét jogosnak találja — azonnal megkap. Ezt a nonsent, mely nagy demoralizáló hatással jár a szülőre nézve — használja fel nyomorában a szerencsétlen apa vagy anya, aki annyira már ismeri a gyermekvédelmi rendszert, hogy a menhely kötelékébe gyermekét adui n#m akarja. Tarthatatlan ez az állapot nemzetgazdaságiam szempontból is 1 Mert az apa hazaviszi a néhány koronát és 4 tagú családjával abból él — ameddig futja. És ezen idő alatt nem dolgozik. De morális tekintetben a békésme- gyei parasztlány esete a legkétségbeesőbben érdekes. Ez életet ad egy gyereknek, beadja a menhelybe, azután magához kapja — több kis lelenccel együtt és a menhely által ezek eltartására fizetett összegből megél. És a Malthus-féle népességi elmélet ne az existena kutyáról a vendégbőrt, kiürítette annak zsebek, goudosan megmért minden követ és számolni kezdett : a kövek megértek 5000 fontot ( ŰO.oOO márkát.) A kínai gondtalanul figyelte. — Jobb üzletre számítottam Lung-Csing! Hosszú, heves szóváltás következett. V/gül Fagausztine egy csekket adott át a kinainak, kétezer font értékű csekket, amely a Küaberljbank pénztáránál váltandó be. Lung-Tsing zsegrevágta a csekk-t, — Mister Fagausztine — mondta azután — odaát voltam a Builer-vendéglőben. Azt beszélték ott, hogy ön tiltott gyémántkereskedést üz. Mister Parker is ott volt, az a nagy — simára borotvált- arcú. — férfi. — A detektív ? Fagausztine elsápadt. — Nem tudom, hogy micsoda, kicsoda. De vigyázzon, nehogy házkutatást tai banale önnél es rajtacsipjék. Node hiszen önnek jó rej'ekhelye van. — Lung-Tsing egy pillantást vetett Tepsyra, amely nyugodtan feküdt a szoba egyik sarkában. — Isten Önnel Mister Fagausztine. Amikor Lung-Tsing eltávozott, Fagausztine lázas munkába kezdett. Elsőbben kivette az asztalfióktól a gyémántokat és Topsy szőrébe bujtatta őket. Azután egy acélkazettából szedett ki csiszolatlan köveket Fagausztine, amelyek egy más forrásból kerültek hozzá. Ezeket is Topsy szürzse- beibe csúsztatta. Most aztán nyugodtan »Ihatott Fagausztine. Másnap délbeD, szokása szerint a Buller vencialis kérdés ilyetén megoldása alapos és feltűnő példáját szolgáltatja. Célja lehet-e a szülőnek megélni a maga és más gyermekéből? A gyermekvédelem ezen intézménye — melyet pedig éppen a felületes hatósági kezelés folytán bárki igénybe vehet — a legfeltűnőbben mutatva az állami mentés pillanatnyi hatását. Ma és mához cgv hónapra kapok ennyi és ennvi koronát — jó lesz a családnak kenyérre! Ez a havonként visszatérő céljának egyáltalában nem megfelelő néhány korona megfosztja a szülőt legszebb kötelességének teljesítésétől és meg- j adja a felmentést a szülőnek a gvermekel- tartás gondja alól! A gyermeknevelés ambi- ciójának állami fejlesztése tehát ez, melynek következménye, hogy a szülő hozzászokik a gyermeknek „államkőltségen“ való neveléséhez. És mikor a szoptatási segély megszűnik, elkövetkezik a menhely-ben találás és ezzel együtt a gyermek számára a köznyuj- j tóttá javak, amelyeknek egyoldalúságára és , minden minden mutatós külsősége mellett való kezdetlegességére más alkalommal fogunk rámutatni. H I R F K. Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Megyercsy Kázmér m. kir. állatorvost Mezőlaborezról Nagysomkutra helyezte át. Nyilvános köszönet. A kővárvidéki takarékpénztár a helybeli izr. nőegylet javára 60 koronát adományozott. Ezen jótékony célú adományért hálás köszönetét mond az elnökség. Az országos nemzeti casinó Gróf Teleki Pál pribékfalvi nagybirtokost a legutóbb tartott választás alkalmával választmányi tagul választotta. Uj szolgabirói állás. Teleki Jenő gróf nagysomkuti főszolgabíró, tekintettel járásának felszaporodott ügyforgalmára s a területén levő 41 községre, a főispánhoz előterjesztést tett egy újabb szolgabirói állás szervezésére. déglőbe ment villAsreggelire. Mögötte kullogott Topsy. Az italmérő körül törzsvendégek álltak: Loxin Samu, a dohánykereskedő, Mister Parker és még többen. — Honnan vette ezt a csúnya kutyát, Fagausztine ? — kérdezte Lexin. — Hiszen ez egy kaffer-kutya. — Hozzám menekült — mondta Fagausztine és szeretettel nézte a borzas állatot. Parker éppen kockázott a szomszédjával, hogy kifizesse a következő italt. Napihirekről beszélgettek, a tőzsdéről, a De Beers bányák nyereményeiről, betöréses lopásokról és rablógyilkosságokról. HiPelenül átható fütty hangzott el kívülről. Topsv leugrott, nyilsebesen kiröhant és egy Irináihoz futott, aki csakhamar eltűnt az első utcasarok mögött. — A ku‘ya, a kutyám ! — ordított Fagausz- j tine, két széket döntött fel; eltört egy poharat, i földre tiport egy indulni készülő vendéget és elrohant amily gyorsan rövid lábai bírták. Rohant az eltűnt kínai mán. Hiábavaló fáradtság volt, mert nem talált senkit. Visszarohant a bankhoz. Elfulladva érkezett oda és megkérdezte, vájjon egy kínai benyujtott-e ma egy kétezer fontról szóló csekket és kifizették-e neki az összeget. — Igenis — felelték — két órával ezelőtt veit itt. Topsyt, Jimmyt és Lung-Tíing-ot a kínait azóta senki s»m látta Kimbcrleyb n. ÜSeghivó. A „Kóvárvidéki Patronázs Egyesület“ 1913. évi február hó 5-én, d. u. 3 órakor, a Kővárvidéki úri kaszinó termében tartandó választmányi gyűlésére a megválasztott diszelnököket, jegyzőket, könyvtárost és választmányi tagokat, van szerencsém tisztelettel meghívni. Nagysomkuton, 1913. január hó 30-án, Pilcz Ede elnök. Tárgy: 1. Határozat g taggyüjtő-ivek kibocsátására vonatkozólag. 2. Vigalmi-bizottság megválasztása. 3, Tót Sándor, a Patronázs védelmére szorult elemi isk. tanuló elhelyezése és felsegélyezése ügyébeni határozathozatal. 4. Esetleges indítványok és előterjesztések feletti határozat. Felolvasó estély. A nagysomkuti áll. el. népiskola tanítótestülete, f. évi február hó 8-án este 7 órakor kezdődőieg, a Kővárvidéki úri kaszinó helyiségében, a „Patronázs Egyesület“ pénztára javára, — alábbi műsorral — felolvasó estélyt rendez, melyre az érdeklődő közönséget ez utón is tisztelettel meghívja. Műsor: 1. Esti dal. Beethowentől. 3 szólamra éneklik az áll. isk. V., VI. oszt. növendékei. 2. A gyermekbiróság címén értekezést tart: Dr. Berényi Antal, kir. járás- biró ur. 3. A vén Ambrus fia. Irta: Farkas Imre. Szavalja: Zaláni Kiss Laura k. a. 4. Dalegyveleg. Szerezte: Beleznay Antal. Éneklik az áll. isk. V., VI. oszt. növendékei. 5. A minlalány. Vig monológ. Irta: Frenda Gizella. Előadja: Szeremy Etelka k. a. 6. A hazához. Irta: Carrey Hugó. Éneklik az V., VI. oszt. növendékek. 7. Szaval: Simon Miklós ügyvédjelölt ur. 8. Talpra, induló, Kücken- tól: Éneklik az V., VI. oszt. növendékek. Belépődíj: Személyenként 40 fill. Családjegy I korona. Román irodalmi és közművelődési egylet Nagysomkuton. E hó 30-án tartotta meg a román irodalmi és közművelődési egylet alakuló közgyűlését a Chiorana takarékpénztár tanácstermében. A közigazgatási hatóságot e gyűlésen Barna Benő községi jegyző képviselte. Az alakuló gyűlést Szerb János helybeli gör. kát. esperes mint kinevezett elnök nyitotta meg. A megnyitó beszédében megismertette az egyesület célját és fölkérte a megjelenteket a tisztikar és választmányi tagok megválasztására. A választás egyhangúlag a következőleg ejtetett meg: Elnök; Szerb János helybeli gör. kát. esperes. Aloluök; Dr. Nyilván Aurél ügyvéd. Pénztáros: Radocsa György főkönyvelő. Ellenőr: Koza János pribékfalvi lelkész. Titkár: Dr. Dosza Teofil helybeli ügyvéd. Örökös választmányi tagok: Nyilván Miklós tak.-pénztári igazgató, Dr. Pap Kornél és Dr. Buttyán Simon ügyvédek. Választott választmányi tagok: Buhatiel János hagymásláposi, Kozzte János kővár- hosszufalusi, Buttyán László pribékfalvi, Hangea Izidor törökfalusi, Gecze István Sorri- kutpataki lelkészek és Pap István p.-fcntősi tanító lettek. Adófizetés posta utján. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy az ország összes adóhivatalai 113. év január elsejevei a csekkforgalomban részt vegyenek, Minden adóhivatal számlát kap és erre a felek díjmentesen eszközölhetnek befizetést. Űrlapot a felek az adóhivataltól díjmentesen kapnak. Minden félnek meg kell jelölnie a befizetési cheque hátlapján a befizetés célját.
