Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-10 / 10. szám

X. évfolyam. Na<n somlait, 1912. március 10. 10-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMSUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ér: ?gész eve .... 8 K Negyed évre . . 2 K. Fel évre ......................4 K Egyes szem ára . 20 fillér Fő szerkesztő: I)r. OlNavszky Viktor. Felelős szerkesztő: itarna ISevő, Szerkesztőség és kiadóhívutal. Nanysomiutf.Toleki-tór 384 MIIŐJIIM-IA'IH >H.AI>S:V VASAKNAK» üj kereskedelmi törvények. A jelenleg és érvényben levő ipartör­vény, az 1884 : XVIII. t.-c., már régóta nem -elégíti ki a hazai iparosság igényeit. A tör­vény alkotása óta elmúlt huszonnyolc esz­tendő hazánk ipari és kereskedelmi életé­ben egészen uj korszakot teremtett. Az ipart űzök száma (a törvény szempontjából a kereskedő és iparos), 1884. óta megsok­szorozódott Az ipari és kereskedelmi élet ma már a nemzeti termelés egyik legfőbb tényezője, mely a mezőgazdasággal szem­ben egyre nagyobb jelentőséget nyer. E mellett az ipari és kereskedelmi élet belső tartalmában is átalakult. Mig 1884-ben ha­zánk inkább a kis- és középmechanikai üzemek, főleg azonban a kézműipar hazája volt, addig ma már egyre nagyobb jelen­tőséget nyernek a tömegtermelésre beren­dezett nagy üzemek, amelyek megnehezítik a kézműipar helyzetét s azt lassú pusztu­lásra kényszerítik. 1884-ben az országban önálló üzletkörrel és önálló vevőkörrel rendelkező nagykereskedő a szó szoros értelmében alig volt. Kereskedelmünk szá­lai mind Bécs felé futottak össze s egész kereskedelmünket jóformán Becsből kor mányozták; ma a főváros utcáin egyre- másra épülnek az óriási kereskedői üzletek palotái, melyek nemcsak külsőleg jelképe­zik a magyar kereskedelem megizmosodását, hanem... belső szervezetükben is. A magyar kereskedelem ma már önálló utakon jár. A termelőt maga keresi föl s annak munká­ét irányittja s bizony számos iparág van ma már, amelynek voltaképpen csak kiegé­szítő részei a kereskedelemnek, hogy csak pl. a férfi- és női ruh i konfekció iparokra j mutassunk rá. De az áruértékesítés mód­szerei is egészen mások ma, mint voltak három évtizeddel ezelőtt. Ma a kereskedő­nek, vagy a nagyiparosnak fel kell keresnie messze piacok közvetítőit, sőt fogyasztóit is és a nehéz versenyviszonyok a hitelüz­let olyan nagy mérvű igénybevételét ered­ményezik, aminőre azelőtt szükség nem volt. Teljesen megváltozott a munkáspiac is. Az ipartörvény alkotásakor több mun­kás keresett munkát, mint amennyi elhe­lyezést találhatott: ma a munkáskereslet kerekedett felül s a munkáskinálat egyre több kívánni valót hagy hátra. De a köz­lekedési eszközök óriási javulása is befo­lyással volt az ipari életre; az értékesítés és a termelés köre óriási módon kibővült ; mig egy ipari tevékenységek, aminö pl. a megrendelésgyüjtés, nagy jelentőségre emel­kedtek ezáltal, más ipari tevékenységek viszont, aminő pl. a házaló- és vándoripar vesztettek jelentőségükből. Teljesen érthető és megokolt tehát az ipari köröknek az 1884-iki ipartörvény át­dolgozására irányuló erős kívánsága,, jjrely^/ két évtized óta egyre erősebben nyilYámíft ! meg az összes ipari testületeknél. Érthető 1 örömet keltett tehát az, hogy végre 1980-ban Szierényi József, az akkori kereskedelem­■ ücry államtitkár elkészítette és közreadta az i uj ipartörvény tervezetet. Az ipari és kereskedelmi érdekképvise­letek nagy alapossággal és sietséggel láttak az uj törvénytervezet bírálatához. E mun­kálatok során nagy és értékes anyag gyűlt' össze, amelyben — természetesen — bőven voltak egymással ellentmondó állásfoglalá­sok is; abban azonban majdnem az összes vélemények megegyeztek, bogy a Szterényi- féle ipartörvénytervezet olyan óriási terje­delmű, hogy már csak terjedelménél fogva is nehézkes lenne kezelése. Az volt az ál­talános óhaj, hogy az iparélet jogi szabá­lyozása ne egy törvényben, hanem a gya­korlati életnek megíelöen több kisebb tör­vényben csoportosíttassák. E kívánságokat már maga Kossuth Ferenc, az akkori keres- kedelemügvi miniszter is figyelembe veendő­nek találta. Mielőtt azonban a Szterényi-féle egységes tervezetet átdolgozhatta volna, meg kellett válni a kormánytól. Utóda, Hieronymi Károly, a törvénytervezetet félretette s el­rendelte, hogy uj csoportok szerinti terveze­teket készítsenek. A munka ez irányban a minisztériumban meg is indult s már több kisebb törvénytervezet nagyjában készen is Ä „Kővárviáék“ íáreája. Március. Irta : I' ilez Ede. A tavasz enyhe leliellete szárnyal végig ha­zánk bércein és síkjain. Érintésére megnyílik az anyaföld rejtelmes keble, lüktet, munkál az eleven élet; megmozdul, alkot az ifjú természet. A tavasz ébredése felkelti a szunyadó erőt; a szellő, mint fürge hírnök csodás ügyességgel közli az uj élet közeledtét tűvel, faval ; belopja a levegőbe, az emberi szívbe s a kedélybe hangu­latot kelt. A hol megjeleu, mindenütt lázas moz­golódás támad, emelkedettebb lesz a lélek, szaba­dabb a gondolat s a szoba szűk falai közül ki­bontakozott tekintet szabadon esapong egyik lát­határtól a másikig. Elmereng a lelkem- Gondolatom társul sze gödik a tavaszi hírnökhöz, kalandos utain minde­nütt kiséri, sikerült munkáin együtt örül vele. Le­járunk ungot-berket, a történeti múlttal megszen­telt helyeket. Már messze elkalandoztunk, midőn bárom megtépett rubáju, bánatos arcú férfi keiül eléulc s mig én a különös alakokat szemlélem, az én hírnökön tova suhau és én egyedül maradok. Hová? Hová? - . . szólít meg lassan, vonta­tottan a legidősebb e bánatos arcú alakok közül. Magával ragadott ugye az enyhe szellő s csalfa napsugár? Vigyázz, remégyeid tulcsapongni ne enged, hogy nagyon és sokat ue kelljen csalódnod. Mert ki tudja, hogy a sok bimbóból, mit a tavasz fakaszt, lesz-e szép virág ? A sok szép virágból Ízletes gyümölcs ? Lásd életemben is volt szép tavasz, minőt csak ritkán szülnek századok. Szép volt az, varázs erejű, mint a napsugár, mely rügyet fakaszt és <2 zmét kelt, mely őrölt életű. Hosszú álom után ébredés, tavasz ifjúsága, a szép szabadság első hajnala volt az. Évszázadok üdve, reménye, vá­gya , hogy lehull a nemzetről a rabbilincs, széttör­nek a szellem láncai s a miért milliók epedtek, a rég várt szabadság vált ekkor valóra. Mint téli sírjából a természet, levetve rongy ruháját, a sírban hagyva fáradt megtört alakját.; ezer pompával teli élettel, ifjú erővel ébredtem én is a hosszú, nehéz álomból. is minő örömmel kö­szöntik érkezésem. Szavamra egy hatalmas, bátor nemzet állt oldaloui mellé s jaj volt annak, ki szentségtörő kezekkel mert felém közelíteni, mert híveim ké­szebbek voltak meghalni, mintsem megtűrjék, hogv a kezeiroiöl letépett bilincseket ismét ráverjék. Az erőszak szavát, a zsarnokság támadását, fegyverdörgés és haldoklók hörgése nyomta ei. A merre léptem megszűnt a rabság, melynek lán­cait leverve, szélhordtain a népszabadság szellemét. Vért, életet áldoztak értem mindenütt. Örvendtem a jövő reményének s már-már bittern, hogy a vi­rágból gyümölcs lesz, mikor jött a sötét fergetegi mely letarolta legszebb reményeimet. Dicső tetteim, önzetlen munkám helyébe a nagy szavakat, üres Ígéreteket állította, hogy pó­tolja a hiányzó érzelmeket. A szabadságból sza­badország lett; a nemzet testéről lehűlt bilincs aka­ratára, meggyőződésére nehezült, az eszme, az elv árucikké lett, melylyel kereskedve kitűnő üzle­teket lehet kötni. Sokan meg cégérnek akasztották, mert feledek, hogy csak a komlónak kell magas fara kapaszkodni, hogy észrevegyék, az ibolyát a bokrok sűrűjébe is megtalálják. Azután bosszú, nehéz álom következett. Az ébredés is kevés jót hozott. Kétsziuüség, képmu­tatás lett divattá. A nemzeti akaratot a hízelgés, a kin tüntetés meggyengítette. Az igazmondás fele­désbe ment. Ősi magyar szokás, viselet, becsület­ről beszélnek nagyanyáink. Azóta, ha volt gondolatod, mely a közérde­ket szolgálta, el kellett titkolnod, mert úgy lehet, darázsfészekbe nyúlsz s megszűrjék kezedet. Ha mélyen sértette klkedot a megaláztatás, ha tehet­séged, munkakedved Nélredobásával az üresfejü

Next

/
Oldalképek
Tartalom