Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
ŰC .v X, évfolyam. Nagysomkut, 1912. november 10. 45-ik szám. ! í\ 2 KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETHAP, A „NAGYáOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. BKNietéai ár: Égés* évr. .... 8 K kegyed évt. . . 2 K. Fél évr.......................4 K Egyes szem ára . 20 BJiér Föizerke*7.tii: Dr, Ol.amky Viktor. Felel«')« «zorkesztii: Horn« Honfi. Sierkes*t«síg és kiadóhivatal. Nagysomkut,Teleki-tér 384 milfiJELENIK MINDEN VASÁRNAP "Polgári iskolát Hagysomkufnak! E lap mullheti számának napihirei között szerényen meghúzódva egy életrevaló eszme jelent meg, az tudniillik, hogy polgári iskola létesitessék helységünkben s az a »vármegyeház« épületében nyerjen elhelyezést. Felvetője megelőzött, ugyszólva szájamból vette ki a szót, amint mondani szokták. Csodálatos, hogy az azelőtt való estén, ícntnevezett épület folyósóin sétálgatva teljesen azonos gondolatok fogam- zottak meg agyamban. Ez csak azt jelentheti, hogy még mások, sokan lehetnek azonos véleményen. Tehát nem uj húrokat pengetek, de azért nem árt némely nótát többször elhu- zatni, mert igy inkább megjegyzik s tán még meg is szeretik. — Valóban alig lehet czidő szerint fontosabb és elsőbbrangu érdeke községünknek, minthogy legyen valamelyes magasabb fokú iskolája. Üyors ütemben fejlődő, külső csínban is haladó, városias jellegű község, mely immáron nem nélkülözheti a polgári iskolát. Aszfalt gyalogjárója van, meglesz nemsokára a villanyvilágítás, telefon: tehát külsőben minden dőföltétel megvan illetve meglesz arra, hogy rá érdemessé tegye magát. Nagy körzetnek kereskedelmi, ipari központja, a közel ben pedig nincs ilyen iskola s a szülök kénytelenek kicsiny csemetéiket karjaik közül kieresztve, távolban neveltetni — drága pénzen. Különösen a lányok iskoláztatása szempontjából fontos ez. Az édes anya nem szívesen bocsátja idegenbe 10 — 11 éves lánykáját s ennek az lesz az eredménye, hogy az elemiből kikerült gyermek otthon nyer olyan — amilyen iskoláztatást, de gyakran — pláne a szegényebb sorsuaknál — semmilyent. Tegyük fel azonban, hogy bekerül egy internátusba az a tiz éves lányka. Az intézet minden kiválósága mellett is, milyen más, rideg intézeti szellemben nevelkedik, mint a családban. Nem érzi az otthon enyhe, jótékony levegőjét és sohasem lesz elég házias, egészen más jelleművé fejlődik. Okvetlen szükséges tehát egy polgári fiú és leányiskola létesítése, még pedig egyelőre fokozatosan beállítva. A fiú iskola négy osztályú lenne, a latin tantárgynak melléktantárgykénl való tanításával, úgy hogy a IV. osztály végeztével a latinból nyert érdemjegy alapján felvételi vizsgát tehessen az illető és minden nehézség nélkül léphessen át a gimnázium V. osztályába. Idővel majd lehet kérni az iskola hat osztályra való kibővítését, gazdasági és ipari irányban. A leányiskola a négy osztály felállítása után megnyerné az u. n. »továbbképzőt,« ahol a növendékek egy vagy több évig irodalmat, történetet, rajzot, festést, varrást, csipkeverést, gépírást tanulnának. Épp abban a korban, amikor a serdülő leány már nem gyermek, de még nem is nagy leány. Különösen nagy előny lenne ez a szegényebb sorsuakra nézve, akik nem neveltethetik gyermeküket Szatmáron vagy valamely más helyen. Mi úgy hisszük növendék elég akadna és a miniszter belemenne a dologba. A napokban engedélyezett újból három kisebb helyen polgári iskolát. Igaz, vannak népesebb községek és nincs ilyen iskolájuk, de nincsenek is meg az elöröltételek, mint itt. Ami pedig Nagysomkutra nézve az előnyöket illeti — anyagi és szellemi tekintetben — azt hiszem fölösleges is felsorolni. A tanári kar szaporítaná a község intelligenciáját. A kultúra azon munkásai lévén a tanárok, akiknek személyes ambícióból is, de meg hivatásból kifolyólag is különösképpen feladatuk a társadalom nemes emelése, vezetése: hatásuk bizonyára nem maradna észrevétlen. Milyen könnyű volna akkor pl. lyceumi előadások tartása, mely időnként összehozná intelligenciánkat. Ezeket városon szokták inkább tartani, pedig ott nem is oly nélkülözhetetlen, mert a közönség könnyebben hozzájut más szellemi élvezethez. — Aztán meg a tanárok egyike-másika végleg megtelepedvén, építkeznék, s igy községünk szépészetileg is haladna. Hogy ipari és kereskedelmi szempontból mit jelent a tanu'ósereg és tanárkar itt léte: azt mindenki tudja. Természetes a község is meg kell, hogy hozza a maga áldozatát. Hiába, ma a »do, ut des,« adok, hogy adj elve ural- i kodik. Vagy inkább megfordítva: az »adj előbb, aztán adok én is« elve. Egy kis szerény hajlongás sem fog ártani oda fönn a magas kormánynál. Nem tudom, de gondolom, hogy 30—40 ezer koronával ki lehetne javítani és a célnak megfelelően át lehetne alakítani a megyeházát. Udvara is tágas, szóval alkalmas. Ha internátus engedélyeztetnék még jobb lenne, ámbár nem hisszük, hogy igy elég tágasnak találtatnék az épület. Ne nézze hát a község az áldozatot, mert megtérül az kamatostul, meg erkölcsiekben és anyagiakban. Fő azonban az elhatározó, gyors cselekvés, mert minél későbben látunk hozzá, annál későbben kapjuk meg. Fel tehát! hogy még a jövő ősszel megnyíljanak az alma mater kapui s hirdessék Nagysomkutnak egy szebb, egy ragyogóbb kor hajnalát. Gergely Károly. Községi közgyűlés. Községünk képviselőtestülete e hó 3-án tartott rendkívüli közgyűlése élénk érdeklődés mellett folyt le. Az érdeklődést valószínűleg a szőnyegen volt polgári iskola létesítésének kérdése keltette fel a képviselőtestület tagjainál. Tárgyalás alá került még ezen kívül a községháza és állami iskola előtt készített kerítés vállalati dijjainak kiutalása, továbbá Karácsony Ferenc hentes kérvénye, végül özv. Olsavszky Simonná és társai kérvénye a szőlőkbe vezető dűlő útnak jó karban hozatala iránt. A gyűlésnek úgyszólván minden tárgya nagyobb vitát provokált és hozzá szólották mindazokhoz a közgyűlésen részt vettek közül számosán. A gyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be: Csórváry Lajos vállalkozónak a vas- rácskeritésért járó vállalati díjból 1700 koronát, valamint a befizetett 270 kor. bánatpénzét kiutalta, 1000 koronát pedig vissza tart a jövö év tavaszáig, amikor is az újból befestendő lesz és a vasmunkánál felmerült különbözet rendezve lesz. Karácsony Pál vállalkozó dijját egészben kiutalta a megejtendő szakértői vélemény alapján. Ezek után előterjesztette Barna Benő községi jegyző a vármegyeháza épületének a község részére való megszerzése és annak állami polgári fiú és leányiskola létesítésére való felajánlása iránti javaslatát. Az előterjesztett javaslat szó szerinti szövege a következő: Tekintetes Közgyűlés! A f. évi március 31 én tartott rendkívüli képviselőtestületi ülésben tárgyaltatott ama indítványom, hogy a község kérelmezze a vármegyeháza épületének a község birtokába való átadását. A képviselőtestület előterjesztett indítványomat 28,912. sz. a. hozott határozatával egyhangúlag elfogadta, sót kimondta
