Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-10 / 45. szám
2 KŐVÁRVIDÉK november 10. azt is. hogy egy küldöttséget szervez, a mely küldöttség vármegyei Fó és Alispán urakat fölkérje az e tárgyban benyújtandó kérvénynek kedvező elintézésére. A kérvényt a jár. Főszolgabíró ur utján be is terjesztettük, hogy az milyen stádiumban van nem tudjuk. A mennyiben most már csak alig egy pár hónap választja el azon időt, a mikor a kir. járásbíróság a vármegye házából kiköltözködik uj épületébe, gondoskodnia kell a községnek arról, hogy ezen épület a mely amúgy is nagvon elhanyagolt állapotban van, pusztán és üresen ne maradjon, mert ha az hosszabb idő:g pusztán marad — a végelpusztulásnak lesz kitéve. Szatmárvármegyére azon épület c£ak terhet ró, a mennyiben összesen évi 460 kor. bért kap, a bérbe adott lakrészekért, abból pedig nem tudja az épületen szükséges javításokat eszközölni. A községnek ezen épülethez joga van, tehát méltányos, hogy Szatmárvármegye a községnek minden ellenérték nélkül tulajdonába átengedje azt. A mennyiben pedig a község anyagi és szellemi fejlődésére nagy hatással lenne, ha községünkben egy polgári iskola léte- sittetnék, időszerűnek tartom, hogy a község azon épületet — a mennyiben annak más, jövedelmezőbb célra való felhasznál- hatására egyáltalában kilátás nincs,— ajánlja fel a Nagyméltóságu vallás és közoktatás- ügyi Miniszter urnák internátussal egybekötött állami fiú és leány polgári iskola létesítésére. A községre nézve óriási haladást jelentene annak létesítése úgy any agilag mint szellemileg, mert az idegenből bejövő gyermek sereg itt élésé, szülők látogatása, 8—10 intelligens tanári család megtelepedése anyagi előnyt jelentene a község la- kossaira, arról nem is szólva, hogy a község gyermekeinek is nagy áldás volna az iskola. Felette sürgősnek tartom, hogy a község ez irányban a kellő lépéseket már most tegye meg, hogy a jövő tanévre az iskolát meg is lehessen nyitni, mert ha késünk, könnyen megtörténhetik, hogy ettől is chfünk és akkor a megyeháza épülete a végpusztlilásnak lesz kitéve és csakugyan nem marad más hátra, mint annak lebontása. . írásbeli kérvénye/,és mint tudjuk lioss/.ada!inas és célra nein vezet. Indítványozom tehát javaslatom elfogadása melleit, miszerint kéressék fel a képviselőtestületnek 8 — 10 tagja, hogy Mán Lajos országgyűlési képviselőnk vezetése alatt küldöüségileg tegyék meg a szükséges lépéseket és szóval kérjék a Nagyméltóságu vallás és közokt. Miniszter urat az említett llu és leány polgári állami iskola felállítására. Ezzel kapcsolatosan a megválasztandó küldöttség járjon el a kereskedelemiig) i Miniszter urnái is a már rég húzódó tele fonállomás létesítése ügyében is. A közgyűlés az előterjesztett javaslatot örömmel fogadta és többek felszólalása után a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Dr. Hirsh Gyula képviselőtestületi tag indítványára azonban kimondta a közgyűlés — miszerint tekintettel indítványozónak ama kijelentésére, hogy biztos tudomása van, hogy a közeljövőben egy nagyobb iparvállalat. — esetleg egy közegészségi intézmény — létesítése van kilátásban, a melynek létesítése már csak hónapok kérdése és a melyek a községre nézve gazdaságosabbak lesznek és így a vármegyeháza épületét esetleg azok céljaira fordíthatja, majd, — hogy az épületet a polgári iskola céljaira egyelőre még nem jelöli meg. Kimondta egyben a közgyűlés, egy küldöttség szervezését és felhívja a képviselőtestület tagjait, hogy a kik részt venni óhajtanak egy kibocsájtandó aláírási ivén jelentkezni szíveskedjenek, Mán Lajos országgyűlési képviselőt pedig fölkéri a szervezendő küldöttség vezetésére. Mi a magunk részéről nem osztozunk indítványozó véleményével és igy nem helyeselhetjük a javaslatnak, ezen módosítással történt elfogadását sem. Mert ilyen körülmények között nem remélhetjük egyáltalában, hogy polgári iskola itten létesüljön, a mennyiben annak létesítését csupán egyedül a szükséges épületnek ingyenes felajánlása mellett lehetne kieszközölni a magas kormánynál,semmi más nem kecsegtetheti a vallás és közoktatásügyi Minisztert mint az, hogy a célnak megfelelő épületet ingyen kap, mert ha építenie kell, úgy akacj,. nagyon sok község és város a hol óhajtanák azt, mely esetben alig hisszük, hogy éppen Nagy- somkut volna a kiszemelt legkedvesebb helye annak. Ne áltassuk magunkat tehát iparvállalatokkal vagy más hasonlókkal, mert nem tudjuk elképzelni, hogy egy nagyobb szabású iparvállalat csupán azért, mert itten egy kész épületet kap -—a mely talán csak nagyobb átalakításokkal használható fel — azt itten létesítse, akk ír a mikor minden más kellék hiányzik. Sem anyag, sem viz- erő, sem pedig vasútja nincs olyan községünknek és e vidéknek, hogy azt ide von- zaná. Ne s/a!ass/uk ci feliál az alkalmat óh kivessünk cl mindent, hogy a megyeháza üresen ne maradjon és legyen polgári Iskolánk Is. H I R E K. Kezelői vizsga Spós Sámuel helybeli kir. járásba órági írnok, az igazságügyi kezelői vizsgát e hó 2-áu a debreceni kir. táblánál sikeresen letette. A jövő év hadkötelesei, Most állítja össze a községi elöljáróság az 1892. évben született hadkötelesek állítási lajstromát. A sorshúzás dec. 12-én d. e. 8 órakor fog megtartatni. Az állítási lajstromban a következők vétettek fel: Bolos László, But- tyán Sándor, Buttyán György, Balog László, Buttyán Tivadar, Herskovits Baruch Hermán, Horovitz Ödön, Horovitz Dániel, Hosszú István, Hirscli Gyula, Judovits Sándor. Jakab Hilel, Kardos György, l(árpe- lesz Baruch, Kerekes Imre, Loy Antal, Mik János, Oláh József, Béla Károly, Szamosi Ferenc, Tamás Tódor. A teljesen ismeretlenek lajstromába pedig felvétettek; Dán Menyhért, Hekler Gyula József, Klein Gyűli, Ohonovits János Géza, Róbert József és Sebők János. Közegészvégi felügyelőség Nagyká rolyban. Az 1913. évi állami költségvetésnek egy nevezetes tétele az a száznyolcezer korona, mely a belügyi tárca költség- vetésében a közegészségügy fejlesztésére, helyesebben a közegészségügyi felügyeie- decentralizására van beállítva. A közegészt ségiigyi állapotok tudvalevőleg nagyon szomorúak Magyarországon,' ahol az állategészségügyi rendelkezések enrópai nívó- juak, mig a közegészségügyi tekintetben nem egy helyen valósággal ázsiai állapotok vannak. A belügyminisztériumban belátták, hogy a helyzeten csak a decentrali • zációval lehet segíteni, azért született meg a közegészségügyi felügyelőségek létesítésének gondolata, melyből jövőre már valóság lesz, a jövő évi költségvetésbe már 108 ezer korona szerepel a közegészség- ügyi felügyelőségek költségeinek fedezésére. A terv szerint az állam egyelőre nyolc közegészségügyi felügyelőségre osztja az országot, melyek fölött a budapesti felügyelőségé lesz a felügyeleti jog. A felügyelőségek feladata lesz kerületükben ellenőrizni az egészségügyi rendelkezések betartását, szorgalmazni kórházak és egészségügyi intézmények (vízvezeték, csatornázás) létesítését, segíteni az orvosok számának emelését, ellenőrizni a gyógyszer- tárakat stb. Hir szerint egy közegészségügyi felügyelőség Nagykárolyban is lesz és ennek hatásköre az északkeleti vármegyékre fog kiterjedni. Apa fis fia. Nagybányáról írják: Filip Nucz gazdálkodó, hidegkúti lakos a fia társaságában részeg fővel a nagybányai utcákon bándokult. Elérkeztek a Berényi és lársa üzlete előtt levő meredek lépcsőze- tig. Itt a fiú az apját valahogyan megló- ditötta, mire az apa oly szerencsétlenül zuhant le a lépcsőről, hogy bal halántéka és koponyája megrepedt. Négy napi kínlódás után súlyos sérüléseibe belehalt. Az eljárást megindítónak. Uj államvasuti vonalak. A kormány jelentős vasútvonalak építését vette tervbe. Erre vonatkozólag a kereskedelmi miniszter a következőket jelenti: Uj vonalak előmunkálataira és tervezésére 100.000 koronát irányoztam elő. Elsőrendű állami érdeknek tartom ugyanis, hogy az államvasutak mai hálózatának szerves kiegészítésére szolgáló olyan vasútvonalak mielőbbi kiépítéséről gondoskodjam, melyek a nagy forgalom irányában mutatkozó és az üzem szempontjából hátrányosan érzett hézagok betöltésére alkalmasak és szükségesek. Ilyenek legelső sorban a budapest - rutkat és a budapest—kassai vonalaknak a budapest—marcheggi fővonallal való közvetlen összeköttetésre szolgáló vác—hatvani vasútvonal. Ilyen továbbá a Báltaszéktől Mohácson át Baranyavár-Pélmonostorig vezető elsőrangú államvasuti fővonal, mely a Boszniával való forgalmunkban a legrövidebb útirányt fogja kereskedelmi forgalomnak megnyitni. Az engedélyezni kért 100,000 koronát az ily vonalak, még pedig elsősorban az említett két vonal tanulmányozására, nyomjelzésére és tervezésére kívánom fordítani, úgy, hogy a kész előmunkálatok alapján az építés végrehajtására a a legközelebbi években javaslatot tekessek. Kgy cigány tűzhalála. Digisztiv Remiiig erdődi téglaégetö munkás kabátja munkaközben tüzet fogott. Pár pillanat múlva lángba állott az egészen ember. Mire munkástársai letépték róla a ruhát, oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy sérüléseibe másnapra meghalt. A szerencsétlenségért — mint azt megállapították — senkit sem terhel felelősség.
