Kővárvidék, 1912 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-08 / 36. szám
X. évfolyam. ___________Xngysomkut. 1912. szeptember 8. 36-ik szám. KO VARVIDEK KÖZÉRDEKŰ rÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZÖIEGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész é»F« .... 8 K .Negyed évre . . 2 K. Fél évre . . , . . 4 K Egyes szám ára . 20 fillér A becsület védelme. Ali « becsület? Aristoteles a Nichomarchosi ethikában azt mondja, hogy a becsölet második véleménye a mi érdekeinkről. Schoppenhauer ezt úgy variálja, hogy a becsület objektiv értelemben másoknak a mi értékünkről lápiáit véleménye, subjektiv értelemben a mi félelmünk ettől a véleménytől. A köztudat kétségtelenül mások véleményét érti becsület alatt. Ha valóban ez volna a becsület, akkor nem az egyéntől függne, hogy becsületes-e vagy sem, hanem a kenyérharcban * elvadult gyűlölködő irigy, pártos tömegtől. Eszerint tehát, ha bármily tisztakezü ember vagyok is, nem vagyok becsületes, mihelyt ellenségeim rossz híremet költik, és — ami mindig megesik — akadnak emberek, akik a pletykának hitelt adnak. És viszont, bármelyik gazember, aki leplezni tudja gaztetteit, amighirejó, becsületes volna. Eszerint tehát becsületsértést az követne el, aki a nagyközönség rólam táplált véleményét megváltoztatja. Mindenki a saját becsületének kovácsa. Nem valami relativ érték, nem privát vagy közvélemény a becsület, hanem egyszerűen: egy ember szeplőtlen élete, tiszÄ „Kővárvidék“ fárcája. ftz utolsó pillanatban. Irta: Kálmán Jenő. Ivánkovics Tera egy sikoltással végigbukott a kereveteu. Az arca kék lett, a szája tárva maradt, levegő után kapkodott. A ripoiter becsöngette a szobalányt: — A Kisasszony hirtelen rosszul lett — mondta — hamar kapcsolja ki a fűzőjét,— éu elmegyek... És már ment, szaladt a harmadik lányhoz, a Gutb erdőtanácsos Mici leányához. Itt a mamát vette munkába, akiről tudvalevő volt, hogy szenvedélyesen 11 zi a gazdálkodást. — Csak azért jöttem, — kezdte a jó fiú, — mert hallottam, hogy nagyságos asszonyom orping- ton tyúkokat küld a gazdasági kiállításra. — Ejnye, szemfüles újságírói, mi mindent nem tudnak ! No jöjjön, hát megmutatom magának a tyúkjaimat, A riporter ment a tyúkketrecek közé, a hátsó udvarba és közben elmesélte, hogy az imént, amikor látogatóban volt Ivánkovicséknál, a Tera hirtelen rosszul lett, talán még most sem ócsudott föl. — No, — Ütöd Ott meg az erdőtauácsosué, — aztán mi baja annak a szegény lánynak ? — Én nem tudom, — meniegetődzött a riporter. — Éppen azt meséltem néki, hogy Bánky Zolt vőlegény. vo'\, f;~ , Főszerkesztő: Hr. Olaavazky Viktor. \y; -ff /■ Felelős szerkesztő: Harn« Kenő. ............ ........................ - ____ te sséges magatartása. Aki úgy él, hogy az erkölcs törvényeivel nem kerül összeütközésbe, az becsületes ember, tekintet nélkül arra, hogy egyesek vagy akár a legtöbben mit tartanak róla. A becsületvédelemnek egy hathatós eszköze volna a kártérítés, amelyet az angol jog ismer. Angliában jogelv, hogy »for every legal wrong there is a legal remedy.« Vagyis minden törvénysértésért jár kártérítés akkor is, ha vagyoni kár nem származik a törvénysértésből. Nem is az a lényeg tulajdonképpen, hogy kár okoztatott, hanem az, hogy jogsértés történt. A kártérítés nagysága tehát nem függ a kár nagyságától, hanem a jogsértés mérvétől. Ez a kár: a general damage, melyet nem is kell bizonyítani. Csupán a special damage, mely a körülményektől függ. bizonyítandó. Ha valaki becsületsértést követ el, az angol bíróság nagy összegű kártérítést ítél, még akkor is, ha a körülményekből egészen világos, hogy a sértett egy krajcárnyi kárt sem szenvedett. Holmi ideális kárnak bizonyítását sem kívánja, mert abból indul ki, hogy ahol jogsértés van, ott kár is van. A jog egy szilárd állapot: a legkisebb billenős megszünteti az egyensúlyt, elváltozásokat idéz elő, kárt okoz. — Vőlegény ? — Hát nagyságos asszonyom még nem is tndja ? Persze, hogy vőlegény. A Stroczka Gizit veszi feleségül. Kutatva nézett az erdőtauácsosné arcúba, hanem abból ugyan keveset láthatott, mert a derék asszony elkezdett szaladni a ház felé. — Ott vannak a tyúkok ! — kiáltott vissza. — Nézze meg őket, én most nem érek rá ... A riporter bizony nem nézte többé a tynko- kat, hanem uekiiramodott a városnak és közben megpróbálta kibogozni az események kusza szálait. Mi oka lehetett Bánky Zsoltnak erre a heccre? Hiszen, ha nyilvánossá lesz a dolog, nem marad hat többé a városban. Méit ígért házasságot egyszerre bárom vénleánynak, holott egészeit bizonyos, hogy egyiket sem akarta elvenni. A riporter megállt és hudonászui kezdett a botjával, nyilván, hogy rendet teremtsen a goudolatai között. — Egyik leány sem gazdag. Egyik lány sem fiatal. Fogadásból uem tette, mert ha Bánky tói ki is telik ilyen bolond fogadás, nincs olyan elvetemedett ember, aki tartsa. Hiába ... Hatha csakugyan meg akar szökni, Ez a gondolat mindjobban szeget ütött a fejébe. Nem lehet másképen, hiszen különben akarattal csak nem teszi magát tönkre! Persze, nagy lábon élt, adósságok... hopp, ezen a nyomon már el lehet indulni. És rögtön el is indult a Közgazdasági Bankba. Ha valahol, itt csak tuduak beszélni Bánky adósságairól. Beállított hát a bankba, ahol minden Az angol törvény tulajdonkép nem modern alkotás. A kártérítés elve — nemcsak vagyoni, hanem ideális kár esetén is — végighúzódik az összes középkori törvény- hozásokon. A kontinensen azonban a kártérítés büntető jellegét régen elvesztette, sőt annyiban Angliában is, hogy nem a büntető, hanem a polgári bíróságok ítélik meg. Az az indítvány, hogy mi a becsület- sértést kártérítéssel büntessük akkor is, ha kár nincsen tulajdonkép a régi magyar jogban is megtalálta a gyökerét. Kétségtelen, hogy alapos érvek hoz- ' hatók fel ellene. Hisz mindent ki lehet fejezni pénzben, és bármily materiális korban élünk is, azt a lelki fájdalmat, melyet oly1- kor egy becsületsértés idéz elő, pénzzel megszüntetni, kárpótolni nem lehet. Kár, amely nem bizonyítható!? Mekkora legyen ilyenkor a kártérítés? Bízzuk a bíróra? Hisz ez valóban — mint Orosschmied mondja — »esetről esetre való törvényhozás« volna. És mit csináljunk a szegény emberrel? Annak privilégiuma lesz a becsületsértés, akin a kártérítést úgy sem lehet behajtani, az szabadon fogja sértegetni embertársait. A dúsgazdag ember pe- dig ugyancsak megengedheti magának azt a fényűzést, hogy néhány polgártársát le- gazemberezze ? Pénzkérdés az egész és pár ezer forint meg a világ? enher barátja volt és néha a sajtó iránt való tiszteletből egy-egy váltóját is leszámítolták, előre számítva azzal az eshetőséggel, hogy a pénznek még a kamatjai sem térülnek vissza. — Éljen a sajtó! — üdvözölték a fiút, aki kényelmesen elhelyezkedett az irodában és rágyújtott egy vastag szivarra. — Ejnye, — csodalkodott a főkönyvelő, — de fene vastag szivarod van. — Azt hiszed csak a nagyuraknak lehet ? — kötekedett a riporter. — Néha éu is vagyok akkora ur, mint teszem azt: Bánky Zsolt. A főkönyvelő bizalma«an legyintett. — Ne irigyeld annyit Bánkyt, — mondta — annak is megvan a maga haja 1 — Ördöge van, nem haja ! — pattant föl a riporter. — Úgy él, mint hal a vízben Se gondja, se adóssága, aztán ott az anyai öröksége... — No, no. Az anyai örökség már elúszott. Ami pedig a goudokut illeti, arról éu talán mégis többet tudok. — Mit tudsz no ? — idegeskedett a sajtó. — Mert van neki pár ezer koronás váltója ? — Szép kis pár ozer korona ! Ide néz fiam. Három nap múlva esedékes egy tízezer koronás, meg egy húszezer koronás váltócska. Összesen harmincezer korona. Láttái te már annyi péuzt egy összegben ? — De, — kérdezte most a riporter, — ha nincs már ónjai örökség, akkor tnitc adtatok neki? A főkönyvelő nevetett. Sierkesitőség és kiadóhivatal. Nagyaomkut,Teleki-tér 384 MKUJKLRXIK MINIUM VA8ÍKNAP
