Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

december 17. KŐVÁRVIDEK 2 8ert<iT<ii Mafjarberktiien, Ma* gyarberkeszen a sertésvész megállapittatott és a zárlat elrendeltetett. Sarahuzáa. E hó 12-én tartatott meg a sorshúzás az 1891. évben született had­kötelesekre nézve. Községünkben az első korosztálybeli hadkötelesek száma 32, a kik a jövő év tavaszán sor alá kerülnek. Vasárnapi ninnkaaittaet felfflg- gautéae. A debreceni kereskedelmi és iparkamara tudatja az érdekeltekkel, hogy a kereskedelemügyi miniszter a fogyasztó- közönség érdekeire tekintettel megengedte, miszerint a f. évi december hó 24-ére eső vasárnapon az ipari és kereskedelmi eláru- sitás és a házhoz szállítás a magyar szent korona országainak egész területén kivéte­lesen esti 5 óráig akadálytalanul végezhető legyen. Ez alól azonban minden rendű irodai munka ki van véve, igy ezekre a felen intézkedés nem terjed ki. A december 31-ikére eső vasárnap munkaszünetét azon­ban nem függesztette fel a miniszter. Detaktlnk • Csendárságaél. A bel ügyminiszterium a csendőrség egyes őrseit és szakaszait detektivekkel akarja megerő­síteni, akik civilruhában fogják a nyomozást végezni. A polgári runás detektivrendszert először a debreceni csendőrkerületnél pró­bálják ki s ha beválik az intézmény, a mi­nisztérium az egész ország területén rend­szeresíti a csendórdetektiv szolgálatot. ■aatmárvármegjre adója. Szatmár- vármegyében ez év november havában be­folyt egyenes adób n 527,127 kor., had­mentességi díjban 22,367 kor., jog- és bélyegilletékben 131,365 kor. és fogyasz­tási adóban 166,085 kor. Állami tisztviselők tiltakeaő gytt­léaa. Szatmár-Németi állami alkalmazottai, a vidéki alkalmazottak bevonásával f. hó 8-án a jvárosháza tanácstermében gyűlést tartottak, a melyen az elnöklő Füzessy Ár­pád kir. tszéki bíró indítványára a gyűlés kimondta, hogy kérik az országgyűlést: utasítsa a kormányt 1911. évi január hó 1-tól visszamenőleg 30 százalékos drága­sági pótlék kiutalványozására. S mivel a latban fogadhatom ugyanezt, utóbbi esetben a jó Itirt rendesen kevesebbre becsüljük. A sarauyut az édességek után még sava* nyubbuak érezzük, de a csiuost a rut mellett úgy­szólván szépnek, a szabadságot a fogságban egye­dül értékes vágyódásnak és az embereket, akiktől mindig szabadulni óhajtottunk, értékeseknek kedve­seknek. Ugyanily ily törvény uralja képzeteinket, Kis vagyonú ember millióm»« mellett szogéoynek, de egy koldussal öaszebasonlitva, jómódúnak érezheti magát, Ha valami jó érzés közepette megzavarnak, az ember „murezos" — lesz. És sajátságos, hogy a kellemetlen el­tűnése, kedvet, megköunyebbülést ad. Phsvchologice az érzések lasabban támadnak, mint a képzetek elannyira, hogy az érzés még fennáll, mikor mar az azt kiváltó képzet másnak ad helyet. Ezért sokszor haragos vagy vidám marad a kedélyünk még akkor is, ha auuak oka megszűnt. Akaratunk k&lsőleg mstgásskban, cselek résekben nyilvánul, belsőleg a gondo átmenetnek tudates vezetésében, amennyibe« az akarat egyes képzeteket és gondolatcsoportokat ssándékosaa fogra tart a tudatban és mint figyelem arra ceneeutrálodlk vagy pedig zavaré, alkalmatlai drágaság a vidéken állomásozó tisztviselő­ket a budapestiekkel egyenlő mértékben sújtja, a segélyezésnek a vidékiekre való kiterjesztésére. 8»tmirvárms|je lakolattgye no­vemberben. A pénteki vm. bizottsági gyű­lésen Bodnár György kir. tanfelügyelő be­terjesztette jelentését, a mely szerint a múlt hó folyamán számba vette az állami népis­kolák benépesítésére vonatkozó adatokat, hogy azon nagy anyagi áldozatokat, me­lyeket a kincstár az átlami iskolák fenntar­tása érdekében vármegyénkben is meghoz, arányba állítsa &z állami népiskolákban tényleg oktatott tanulók népességével. Van vármegyénkben e tanévben 54 községben 68 állami elemi népiskola, 218 tanteremmel, 128 férfi és 88 tanítónő, összesen 218 tanítói állással. Beiratkozott a folyó tanév­ben 12,445 mindennapi tanuló, 6556 fiú és 2899 leány. Anyanyelvre nézve 8247 ma­gyar, 126 német, 4015 oláh, 55 tót és 3 ruthén. Egy tanteremre átlag 57 növendék esik s a mindennapi tankötelesek létszámát tekintve azok ’|, része nyer állami Iskolák­ban oktatást. — A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a krasznabéltelki gazd. iskola építési költségeire 10.000 kor. államsegélyt engedélyezett. Kövárhosszufalun uj állam' óvoda nyílt. Nagypeleskén és Berenden ál­lami óvada szervezése érdekében intézke­déseket tett. A földmivelésügyi miniszter a nagykárolvi gazd. ismétlő iskolában rende­zendő téli házi ipartanfolyam költségeire I 600 koronát, a nagybányai részére 300 kor., a szamosujlaki részére 500 koronát ado­mányozott. Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkí­vüli csomagforgalom ideje alatt a küldemé­nyeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó pos­tai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a kő­vetkezők : 1. Pénzt, ékszert, más távgyakkal egybe csomagolni nem szabad. gondolatokat, képieteket ai öntudatból eltávolít illetőleg azok bejutásit megakadályozza. Éppen úgy ahogy mi egy megkezdett moz­gást visszatudunk tartani, ép úgy távol lehet tár­tai tani egy felmerülő gondolatot az öntudattól az által, hogy figyelmünket más dologra, tárgyra te­reljük át. Gondolataink irányítása tehát teljesen tőlünk fogg' Asonnal el kell nyomni minden olyan gondo­latot a melyről tudjuk, hogy nyomasztó és haszon­talan falindulást okoz és mindig óbreu kell tartani az öntudatban azokat a gondolatokat, melyek bá­torítanak, biztatnak, erélyt adnak. Módunkban áll valamely rossz gondolatot emléket halálra Ítélni egyszerűen úgy. hogy nem méltatjuk uj figyelemre. Mindaz amire nem térünk vissza újból, amire nem akarunk többé gondolni, eltűnik végképen és j pedig oly módon, hogy azon agysejt, a melyben a készakarva mellőzött dolog, tárgy képzete mintegy le van photografirozva, a beszüntetett repró- ductió és ennek utján előállított állandó vér* biány, táplálkozás hiány miatt: elsorvad. igy veszhetnek ki egyes szenvedélyek góc­pontjai az agykéregben és igy mondhatjuk élet­unt alapon, hogy például egy iszákos meg­gyógyult. Mily lelki megkönnyob'>Ulé9t okoz, mily egész­2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vá­szon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal bíró cso­magokat, göb nélküli zsineggel többszörö­sen és jó szorosan átkötni, a zsineg ke- resztezési pontjain pedig pecsétviasszal le­zárni kell. A pecsétnél vésett pecsétnyomó hasz­nálandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a címzett pol­gári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Buda­pestre és Wienbe szóló küldemények dm- irataiban, ezenkívül a kerület, utca, ház­szám, emelet és ajtó jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vár­megye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell Írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a c m fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemez- papirra Írandó, melyet tartósan a csomag­hoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó ne­vét és lakását, továbbá a cimirat összes adatai; feltüntető papírlap legyen magá­ban a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogyha a burkolaton levó cimira* leesnék, elveszne vagy pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a cim- iraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. I Nagyvárad, 1911. nov. 27. Siket s. k séges és orőt ad az a szokás és képesség, hogy gondolatainkat szabadon tudjuk, egy kellemetleu tliómáról egy kellemesre irányítani, átfordítani. Mily jó téteméuy a komor gondolatokról vi­dámakra áttérui tudni és a kifáradt agyrÓBzeket okos, öntudatos beosztással pihentetui. Minden amit érzüuk gondolunk, akarunk meg­marad az öntudat küszöbe alatt és jellemmé összegezödik. P Az ember élettörténete : az ember jelleme “ Ha szilárd, uemes, erős jellemű akarsz lenni, nagyon kell ügyelned képzeteid tulajdonságaira, fajára, nemére, mert amit gyakran isméttUuk gon­dolatban, érzésben és cselekvésben szokásunkká viliik. Vannak emberek a kiknél igen gyorsan kö­veti a gondolatot az érzés és ezt a tett. a nélkül, bogy az értelemnek időt engedne a megfontolásra. Ismét vannak emberek a kik nem hisznek nem bíznak meg rögtön valamely felmerülő képzet vagy gondolatban, hanem más gondolatokat és képzeteket is felidéznek és az első gondolatot, mintegy ezek megvilágításában mutatják be az értelemnek. A Vl-ik emeletről tekintve másképen néz ki omher állat, tárgy, mintha ásókat á souterrainröl uóZíük: (Folytatása kivetkezik )

Next

/
Oldalképek
Tartalom