Kővárvidék, 1911 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

n ISajy vasúti sz «v-ncHŐtlenség tör- 1 ént szombaton d. u. Avasujfaluban. A La­jos-telepi keskenyvágányu vonat mozdonya kisiklott s magával rántotta az összes ko­csikat. geller Zsigmond erdőkitermelési felügyelő azonnal meghalt. Többen sulyo-. san megsebesültek. A jövő esztendő, Az 1912. esztendő 366 napból fog állani, vagyis szökő év lesz. Az újév hétfőn kezdődik. A farsang hat hétig tart, azaz febr. 20-ig. Husvét ápr. 7-én, pünkösd május 26-án lesz. Az ünne­pek közül szept. 8. és dec. 8. vasárnapra esik. Április 1-én hold-, április 17-én nap- fogyatkozás lesz, mindkettő látható nálunk, is. A jóslat, szerint nagy gyümölcstermés lesz. Karácsony szerdára és csütörtökre esik. A belügyminiszter a színészekért. A belügyminiszter átiratot intézett vala­mennyi vidéki törvényhatósághoz, amelyben figyelmezteti azokat egy régibb idő óta ér­vényben levő belügyminiszteri rendeletre, amely a színészetre vonatkozik. Ez a ren­delet úgy szól, hogy mialatt valamely vá­rosban, vagy nagyobb községben egy mi- niszterileg koncessionált, rendes színtársulat működik, az alatt semmiféle daltársulatnak, cirkusznak, vagy bármilyen mutatványosnak nem szabad működési engegélyt adni. A vidéken, különösen nemzetiségek által la­kott helyiségekben nagyon indokolt ez a rendelkezés, hogy megvédjék a kultúrát terjesztő magyar színészetet. A vidéki ha­tóságok azonban igen sokszor eltekintettek ettől a rendelettől és akárhányszor meg­történt, hogy mialatt valamelyik városkában a magyar színészek működtek, ugyanakkor egy idegen trupp, valami cirkusz, vagy mutatványos társaság aránylag nagy jöve­delmet vágott zsebre. A belügyminiszter 'f eme figyelmeztetése most annál is inkább indokolt, mert az idén több uj színigazgatói engélyt adtak ki, még pedig negyedrangu engedményeket és éppen ezek a kis színtár­sulatok szorulnak a legnagyobb védelemre. A szinészegyesület központi irodája a ren­deletet megküldötte az összes színigazga­tóknak, hogy adott esetben azt a hatóságok előtt felmutassák és ennek alapján jogaikat megvédjék. az egyed ül elisrn ért kellemes izü ter­mészetes hashajtószer a Ferencz Joszef ke- -serüviz, miért is általánosan kedveltté és rendkívül népszerűvé vált. Aki tehát egész­ség-re vigyáz, igvék hetenkint egyszer-két- szer reggelizés előtt fél pohár természetes Ferencz József keserüvizet. A tudományos világ legkiválóbb férfiai maguk próbáltak ki és a leghatásosabb, legkellemesebb has­hajtónak nyilvánították. Ezen valóban jó­tékony hatású és olcsó természetes gyógy­víznek egy háztartásban sem szabadna hiányoznia. Az igazi »Ferencz József«-ke- jierüvizet minden jobb füszerüzletben és az összes forgalmas gyógytárakban árusítják. Hegyi szőlőknek csökken« termés átlaga. Sajnosán kell tap isztalnunk, hogy hegyi szőlőink termés átlaga nem fokozó­dik: hanem stagnál, vagy éppen csökkenő ben van. Ennek a körülménynek egyedüli oka a hiányos trágyázásban lelhető fel, amennyiben szőlő birtokosaink nem adják vissza trágya alakjában talajuknak azt a tápláló anyag mennyiséget, a mennyit on nét terme* alakjában a növény elvon. E hiányos trágyázásnak nem egyedüli oka az, hogy szőlő birtokosainknak nem áll elegendő istálló trágya rendelkezésére, de oka főképpen tz is, hogy az istálló trágyá­KŐVÁRVIDÉK nak felhordása a hegyre többnyire rendkí­vül nehéz és költséges, s igy tehát a hiányos trágyázásnak oka a költség kimélése is. Ezen a bajon segítendő az országos magyar gazdasági egyesület szőlő mütrágvázási kí­sérleteket végeztet az ország különböző sző ő hegyvidékén, igy Tokaj-Hegyalján, Arad-Hegyaiján, stb., hogy ilyen módon bizonyítsa, hogy a műtrágyák haíználatával sokkalta olc>óbban trágyázunk mint istálló trágyával, s mégis jobb eredményeket ér­hetünk el. Széles körű ilyen mütrágyázási kísér­letek folytak legutóbb Ausztriában, Görz- Gradiskan, a melyek mindannvia azt bizo­nyítja, hogy a műtrágyák segélyevei sokkalta nagyobb termés állagokat lehet elérni mint istálló trágyázással. Ezek a kísérletek 200— 1200 kornna tiszta haszonnal záródtak a mü rágyázás javara oly eredménnyel tehát, a mely eredmény máris biztosítja a gazdát airól, hogy hegyi szőlőiben a műtrágyát nagy h<szonnalffogja alkalmazhatni. Ezek a kísérletek többnyire káliszuper- foszfáttal lettek bevezetve olyan módon, hogy egy kát. holdnyi területen 250^—300 kg. káli-szuperfoszfat lett kiszórva, a mely kiszórást már kora tavaszsza!, a nyitás előtt, akár pedig hömentes időben a tél folyamán lehet végezni. Ez iróbki esetben azonban a sorok közé szórandó műtrágyát be kell kapálni, nehogy a rohamosan ol­vadó hóié lemossa azt. A műtrágyát mindig jobb a a lejtővel keresztbe futó sorba, mint a hosszába futó sorokba beknpáini. A kali- szuperfoszfáton kívül még lüO —150 kg. chilisalétromot is kaptak a Görz gradiskai s?ölök, a mely mennyiség felét.a nyitás e ott kell kiszórni, lelet pedig az első ka­pálás előtt. Büszke lett »örmögő Dömötör, mióta a könyve is megjelent a most unnál nagyobb hévvel és buzgalommal folytatja sport kalandjait a Jó Pajtás-hun. Sebók Zsigmoml és Benedek Elek képes gyermeklapjában, melynek legújabb, decem­ber 10-iki száma különösen érdekes tartalommal jelent meg. Ugyanebbe a számba verset irt Lam- pérth Géza és Osánki Mariska, elbeszélést Szemere György. A hires csaták rovatában folytatódik a katalífliui"csata leirá-a. Elek niigVopö apró mesét moud el, Márton Ferenc kenvés kepei rajzolt, Zsiga bácsi elmond egy mulatságos mókát, Könyves bácsi uj ifjúsági könyveket ismertet, Benedek Elek folytatja regényét. A Kis Krónika rovat aktualitá­sa, a rejtvények és szerkesztői izenetok egészítik ki a szám tartalmát. A Jó Pajtás t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2"korona 50 fillér, felévre 5 korona, égész évre 10 korona. Egyes- szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kivá natra mutatványszámokat küld a „Jó Pajtas“ kiadóhivatala Budapest, Egyetem-u. 4. Főiminkatársak : Dr. 0l8av8zlty Gyula és Ackermann Béla. Laptulujdonos : BARNA BENŐ. 4900/1911. tk. sz. Hirdetmény. Magosfalu község telekkönyve tagosítás kö­vetkeztében az 1869. évi 2579 sz. rendelet értel­mében átalakittatik s ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve, melyeknek az 1886. évi XXIX- t. C.1889. évi XXXVIII. t. c és az 1891. évi XVI. törvénycikk a tényleges birtokost tulajdonjogának bejegyzését rendelik az 1892. évi XXIX. törvény cikkben szabályozott eljárás Magosfalu községben a tkvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganutosittadk. E célból az átalakítási munkálat hitelesítése s a helyszíni eljárás a nevezett község­ben 1013. évi január hő 33-lk napjának délelőtt 11 érakor fog kezdődni. Ennélfogva (elhivatnak : I 1. Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott állal jelenjenek meg és az uj tkvi tervezet ellen ueta- lani észrevételeket annál bizonyosabban adják elé, j mert a régi telekkönyv átalakítása után a téves átvezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű har­madik személyek irányában többé nem érvényesít­hetik. 2. Mindazok, akika tjkvekhen előforduló be­jegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kivannak tenni, a tkvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás feltárná alatt jelenje­nek meg és az clöteijesztéseiket igazoló okirato­kat mutussak fel. 3. Mindazok, akik valamely ingatlanhoz* tu* Iajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az atirási á az 1886. XXIX. t.-c. 15—18. és az 1889. évi XXVIII t.-e. 5., 6 , 7. és 9. §-«i értelmében szükséges ada­tokat megszerezni iparkodjanak s azokkal igé­nyeiket a kiküldött előtt igazolják vagy oda.has­sanak, hogy az átruházás telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval is­merje el, s a tulajdonjog bekebelezésére e ngedé­lyét- nyilvánítsa, {mert különben jogaikat ezen az utón többé nem érvéoyesithesik és a bélyeg és illettk kedvezményétől elesnek, — és végre: 4. Azok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megsziiut egyéb jog vau e nyilvánkönyvileg bejegyezve, agy szintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlan tu­lajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését ké­relmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvání­tása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellen esetben a bélyegmentesség kedvezmeuyétöl elesnek. A kir. ibíröság mint tkvi hatóság. Nagysomkut, l91i. november bó 20-án. Dr. Hacsinzky Ödön s. k, kir. aljbiró. A kiad. hiteléül: Itlerza tkvvezető. december 17. 20654/1911. Urb. Hirdetmény. Jeder község határának áltatános tagosítása iránt indított birtokrendezési ügyében a szatmár­németi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Bo- csaoezy, Márton és tarsai kérelme folytan a tago­sítás elrendeléséhez szükséges előfeltételeknek a helyszínen való kinyomozására, a tagosítás kérdé­sében az érdekelt birtokosok között az egyezség megkísérlésére ennek nem sikertllése esetén a ta­gosítást akarok és azt ellenzők birtokmenuyiségé- géuek megallapithatása céljából a szavazás meg- ejtése határnapul 1013. évi január hő 17. (tizenhét) napjának délelőtt O óráját és szükség esetén a Következő napokat Jeder köz­ségébe a községházához Hunyor Odüu kir tszeki búó elé kitűzi s arra az érdekéit birtokoso. kát oly hozzáadással idézi meg, hogy miutáu a m. kir- földiuivelésügyi miuiszter a kért tagosítást 1911. évi 107408/Vl—3. sz. határozatával busz* nosnak és célszerűen keresztülvihetönek vélemé­nyezte, ennélfogva a bíróság a tagosifast elrendeli, ha az azt kívánók birtoka Jeder község tagos!- tandó területének egynegyed részét kiteszi, továbbá,» bogy a meg nem jelentését úgy fogja tekiuteni mint a kik a tagosításba beleegyeznek ; egyben értesíti az érdekelt birtokosokat, hogy a tagositási kérelem egyik példányát Jeder község elöljárósá­gánál, másik példányát pedig ezen kir. törvényszék irattárában (1. emelet 91. bz. a.) megtekinthetik. Szatmar-Németi kir, törvényszék mint úrbéri bíróságnak 1911. évi december hó 2. napj3n tar­tott üléséből. Olvashatatlan aláírás jegyző. Finom csemege körte kapható 1 klgr. GO fill, Klein Antal adólárnokuál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom