Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-20 / 25. szám

2

KÖVÁRVIDÉK

junius 20.

zás alá vegye. Szükséges a törvény, mert a visszaélések megszüntetése csak így érhető el. Hogy mik legyenek a törvény szavai, közrendészeti esetleg büntető megtorlás alá eső szabályai, mily jogviszonyban szabályoztassék a gyűjtő, pénzkezelő és közhasznú cél mint alap egymással szemben, az első sorban elméleti dolog. A német polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései utmutatólag szolgálhatnak. Nem az elméleteken való nyargalás a fő, hanem hazai létező viszonyok helyes felismerése, a a közönség megvédése, a csalók megrendsza- bályozása s mindenek felett egyes valójában nemes és magasztos törekvéseknek le nem járatása, mely célok és törekvések csak társadalmi nyilvános gyűjtés által tudtak eddig annyi amennyi eredményt felmutatni, A kérdés morális oldala talán fontosabb és sürgetőbb, mint az anyagi, mert hiszen az erkölcsi érzékre apellál mindenkor a gyűjtő és ha ez az alap gyengül a gyűjtés eredménye is gyengébb lesz.

Hogy pedig a törvény meghozatalának alkalmi oka vagyon, de nagyon elérkezett, tessék csak elolvasni hébe-korba bár egy lapot, bizonyára találunk mindenkor értesítést szédelgő könyöradoinányt gyűjtőkről, furfangos csalókról elsikkasztott alapokról, melyek mindegyikénél arról a pénzről van szó, melyet nyilvános gyűjtés utján hoztak össze és . . . kezeltek el.

Vidámságok az orvosi életből.

Két hírneves párisi orvos tollából rendkívül érdekes könyv jelent meg, mely az orvosi hivatásnak az irodalomban elfoglalt helyzetével és azzal a felfogással foglalkozik, a mely az orvosokról a nagyközönségben él. A szerzők ezenkívül azon kérdéssel is foglalkoznak, hogy az orvosokkal szemben mennyire hálátlanok az emberek. A beteg kétségbeesve rohan a megmentő- höz, fűt-fát igér neki, már akkor is, ha egy kicsit fáj a feje, mikor azután az orvos intervenciója folytán elmúlik a baj, nagyot nevetnek a peciensek, sokszor nevetségessé akarják tenni az orvosokat, élceket faragnak reájuk, elmondják őket komédiásoknak, a kik hókuszpókuszokkal akarják még jobban elszéditeni a pacienst.

A szerzők elkísérik az orvosokat végig a a világirodalom történetén és rendkívül ötletesen, csilogó humorral emlékeznek meg Aescu- lap utódainak sorsáról, azután egy sorban következnek komoly megfigyelések és humoros elbeszélések.

Álba hercegnő, a ki igen szent asszony volt és semmi tisztelettel sem viseltetett az orvosi tudomány iránt, mikor egy alkalommal gyermeke beteg volt, beporozott szent ereklye darabokat adott be neki.

Dumas Sándorhoz egy alkalommal azzal a kéréssel fordult az egyik községi hivatalnok, hogy egy a kerületben elhalt orvos temetési költségeihez járuljon hozzá.

— Szívesen adok kétszer annyit is, ha kötelezik magukat, arra, hogy kettőt temetnek el — mondta a jeles iró nevetve.

Dr. Bretonneauhoz jön egy paciens, a ki szörnyű szóbőséggel jellemzi baját és ecseteli az immár hónapok óta kiállott keserveket. Az orvos tehetetlenül áll és vár, mert nem jut kérdéshez. Végre elhagyja a türeleme és rákiált a betegre :

Mutassa nyelvét, először látni akarok és csak azután hallani.

Scharp, a kiváló angol sebész, nevezetes arról, hogy nyomban, elveszti türelmét, ha indokolatlanul rabolják idejét. A mennyire odaadó a súlyos esetekben, annyira irtózik a paciensek túlzásaitól. Egy napon sürgősen hivatta egy lord. Az inasnak a ki érte jött, meg kellett esküdnie, hogy nem tétovázik, hanem nyomban siet a beteg mellé.

Scharp futólépésben rohan fel a lépcsőn, besiet a lord szobájába és legnagyobb csodálkozására konstatálja, hogy az egész dolog, a miért a nagy hűhót csinálták, nem egyéb egy közönséges bőrkarcolásnál, Scharp pokoli nyugalommal ült a lord ágya mellett, arcvonásai inkább a beteg iránti aggodalmát tükröztették vissza, mint a haragot. Azután papirt vett elő, a milyen gyorsan csak tudta, megírta a receptet, átadta az inasnak, ráparancsolva, hogy rohanjon a patikába, mert minden perc fontos.

— Tényleg súlyos a dolog ? — kérdezte a beteg aggódva.

A proffeszor nagy lelki nyugalommal felelt:

— Ha a szolga nem jön vissza elég gyorsan, félni lehet . . .

— De az istenért, proffesszor ur! — kiál- tett kétségbeesve a lord, — mitől kell félni ?

— Félni kell, folytatta Scharp a legnagyobb lelkinyugalommal, hogy a .seb, még mielőtt a szolga visszaérkezik, magától begyógyul.

Rendkívül sok tréfa és vicc szülőhelye az egyetemi tanterein. A szürke orvosproffesszort néha-néha elfogja a vidám hangulat. A párisi egyetemen egy alkalommal azt kérdezte Móniét j tanár az egyik jelölttől:

— Honnan indul ki az emésztés ?

A doktorandus gyorsan megadja 'a feleletet :

— A szájból.

A tanár mosolyog és a fejét rázza.

— Szó sincs róla, maga úgy látszik a konyháról teljesen megfeledkezik.

A túlzókkal, a megijedt, kétségbeesett hozzátartozókkal külön fejezetben foglalkozik a könyv.

Egy ízben könnyeket hullatva rohant egy külvárosi orvoshoz egy anya :

— Doktor ur, jöjjön azonnal, a leányom lenyelt egy eleven egeret.

— Hát most nyelessen le vele egy eleven macskát és a dolog rendben lesz, — felelte

! nyugodtan az orvos.

Hírek.

— Személyi hir. Gróf Teleki Pál ország- gyűlési képviselőnk kedves nejével pribékfalvi kastélyában időzik.

— Érettségi bál. A nagybányai főgimnázium érettségizett ifjúsága 1909. junius 19-én a kaszinó termeiben táncestélyt rendezett.

— Az állami tisztviselők vasárnapi munkaszünete. Az állami tisztviselők már több Ízben

I értekezletet tartottak a vasárnapi munkaszünet érdekében. Mint most illetékes helyről értesülünk, ezen értekezletek alapján az illetékes minisztériumok foglalkoztak ezen kérdéssel s annak eredményekép már a közel jövőben az állami kivataloknál is elrendelik a teljes vasár- és ünnepnapi hivatali szüneteket és igy a tisztviselőket jogosan megillető munkaszünetet is.

— Kinevezés. Uray Bertalan nyugalmazott községi jegyző Debrecenbe kataszteri becslőbiz- tossá neveztetett ki.

— Iskola látogatás. Faragó Ignátz kir. s. tanfelügyelő e hó 14-ón meglátogatta a Kővárremetei, magyarberkeszi és somkutpataki állami iskolákat, 15-ón pedig a helybeli n agán polgári leányiskola vizsgálatán elnökölt, 16-án pedig a kővárhosszufalusi állami elemi népiskola évzáró vizsgálatát hallgatta meg.

— Községi közgyűlés. Községünk képviselő testületé e hó 13-án rendkívüli közgyűlést tartott a melynek fö tárgya az igazságügyminiszternek a kir. járásbirósági épület felépítésére szükséges telek tárgyában kelt leirata volt.

A közgyűlés egyhangúlag örvendetes tudomásul vette, hogy az Igazságügyi miniszter a község által felajánlott Hirsch Náthán-féle telket jelölte meg a célra, hogy az újonnan ópitendö kir. járásbirósági épület oda épitessók. Kimondta, hogy a kérdéses telket átveszi Hirsch Náthán- tól, azt előbb a község nevére kebelezted és egyidejűleg említett célra a kir. kincstárnak ugyancsak díjmentesen adja át. Miinek a községi törvény értelmében való tárgyalására határidőül a folyó évi július hó 13-ik napját tűzte ki.

Az 1908. évi XXXVÍ1I. t.-c. 34. §-a értelmében az igazságügyi bizottságot a következőleg alakította meg: Ur. Goldsteie Ármin körorvos, Szende Sándor járási m. kir. állatorvos, Vos/,- préniy Sándor, Szerb János és Keller Mersch lelkészek, Olsavszky Simon gyógyszerész, Barna Benő községi jegyző, Veress József állami tanító, | Unger Ágoston felekezeti tanitó. A képviselő testület 3 évi időtartamra választotta meg a bizottságba gróf Teleki Sándor és Hirsch Náthán képviselő testületi tagokat.

Végül Berger Miksa szabó és Ösztreicher Sándor József pók iparosoknak a telepedési engedélyt megadta és a telepedési dijjakat terhűkre egyenként 20—20 koronában állapította meg.

— Eljegyzés. Szabó Sándor a zilahi m. kir. állatni elemi népiskola igazgató-tamtója jegyet váltott Szalay Ida helybeli állami elemi iskola tanítónővel.

— Nyilvános köszönet. A Longin Miklós helybeli lakos tüzkárosult javára általunk kibo- csájtott gyűjtő ivén befolyt összesen 136 korona 80 fill. A midőn az adakozóknak károsult nevében hálás köszönetét mondunk egyben tudatjuk, hogy a befolyt összeget illetékes helyre juttattuk. Szalay Ida, Veress Erzsébet.

— Vármegyei jegyzői gyüiés. Szatmárvár- megye községi és körjegyzők egylete e hó 19-én Nagykárolyban a vármegyeházánál közgyűlést tarlóit, melynek tárgya volt: 1) Elnöki jelentés.

2) Községek országos takarékpénztárainak alapszabály tervezete. 3) Napi lap alapítás. 4) Alispán leirata a debreceni kir. közjegyzői kamara megkeresése alapján a jegyzői magán munkálat ügyében. 5) 1908. évi számadás megvizsgálása.

6) Az 1908. évi nyugdíjalap számadás. 7) A közgyűlés előtt megérkező ügyek. 8) Indítványok. 9) Tisztujitás.

— A „Kövárvidéki társaskör“ táncmulatsága. A „Kővárvidéki társaskör“ e hó 12-én műkedvelői előadással egybekütött táncmulatságot redezett a Kovács-téle vendéglőben.

Ami ezen mulatság látogatottságát illeti legjobb akarat mellett sem mondhatjuk még azt sem, hogy tekintélyes számú közönség részvétele mellett folyt le. És ha nem mondjuk határozottan azt, hogy úgyszólván tüntető volt a részvétlenség a mely e mulatságon tapasztalható volt, azt csupán a távol maradottak iránti udvariasságból tesszük,

Ennek okát nem tudjuk, de nem is kutatjuk, utóvégre is az mindenkinek magánügye, hogy megjelenik-e vagy nem valamely társas összejövetelen vagy mulatságon.

Dacára mindezeknek a megjelenteknek egyáltalában nem volt okuk megbánni,, hogy résztvettek, mert a műkedvelők egyenként és összesen kivétel nélkül nagyon kedvesen mu- latatták azt a csekély számú közönséget is, és igazán nagy élvezetet nyújtott a közönségnek.

gramaphonlemezek, grainaphontiik a legelőnyösebben kaphatók készpénzért vagy részletfizetésre Hirsch Samunál

^ Szilágysomlyén. — Bészletes árlapot kívánatra bérmeutve küld.