Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-20 / 25. szám

KŐVÁRV1DÉK 3 junius 20. __________________________ A műsor a következő volt: Az előadást Bede Ferenc nyitotta meg M. Kovács Gyulá­nak „Árpád siri álma“ cimü szavalatával. Ezt követte, a községünkben Koós György kir. járásbirónál látogatáson—tartózkodó Visky Klára kisasszony által igen kedvesen előadott Monolog. A műsor 3. pontja volt Ambrozovits De­zsőnek „A mogyoró“ cimü egy felvonásos vig- játéka, a melyben Kocsis Juliska, Kocsis Ma­riska, Klein Jolánka, Bede Ferenc és Hirsch szerepeltek. A szereplők olyan ügyesen és hűen mu­tatták be a darabot, hogy a közönség ha nem látja maga előtt a szinpadot feltételezhette volna, hogy nem színdarab előadásáról, hanem egy valóságos történetről van szó. Ezt Hajnal Gyula által igen ügyesen elő­adott „Az öngyilkos“ cimü monológ követte, a melyen a közönség igen kedélyesen mulatott. Végül „A rosszul nevelt leány“ cimü je­lenet fejezte be az előadást, a melyben Klein Jolánka, Kovács Mariska és Hirsch Sándor voltak a szereplők, ugyan csak oly kedvesség­gel és ügyességgel mint előbbeni szerepükben. — Uj tipusi forró gözekék. A budapesti gépkiállítás külföldi csoportjának központján van elhelyezve a Kemna J. boroszlói gőzeke és gépgyár kiállítása, mely a szakkörök legtel­jesebb elismerését és a gazdaközönség osztat­lan tetszését vívta ki. A Kemna J. cég kiállí­tása minden várakozást felülmúl és hazai gép- gyárosaink abban követendő példát kell, hogy lássanak. A Kern na-cég Magyarországon még nem ismert egészen uj típus szerinti Forró­gőzekét mutat be és az eddig ismert gőzekék úgy kivitelben mint használatban még csak meg sem közelíthetik a Kemna-cég „forró-gőz­ekéit“. A két cég forró gőzekét mutat be, me­lyek közül a nagyobbik 300 lóerőt, a kisebbik 250 lóerőt tartalmaz és üzemben sokkal keve­sebb szenet és vizet fogyasztanak, amit a cég írásban is garantál. A Kemna J. céget a mi hazai viszonyainkhoz való alkalmazkodásáért is pártfogolnunk kell. Minden egyes alkalma­zottja magyar ember és a magyarországi fiók igazgatója, Treis Béla szintén magyar. A Kemna J. gőzeke és gépgyár magyarországi fiiókjának központi irodája Budapest, IV. Kossuth Lajos utca 8. sz. alatt van és az érdeklődő gazda­közönségnek készséggel küld árjegyzéket. —■ Alkoholisták, morfinisták és idegbetegek figyelmébe. A főváros közvetlen közelében, gyönyörű és egészséges vidéken Dunaharasztin (Pest m.) fekszik Tamássy park-szanatóriuma, mely már az egész országban közismert és alkoholisták, morfinisták, idegbetegek gyökeres kigyógyitására kitűnőnek bizonyult. A remek szép szanatóriumról olvasóinknak készséggel küld az igazgatóság prospektust. A pontos cim: Tamássy park-szanatórium, Dunaharasztí, Pest megye. CS&ESOÜ. Apró komédiák. Löf, löf, nimf. Nőm, a Viki, amióta a tavaszi nap végér­vényesen ragyog, napról-napra zajos jeleneteket csinál az uj tavaszi kalapja miatt, amely még nincs, de amelyet az ő állítása szerint nekem kellene előteremteni. Hiába magyaráztam neki eleinte, hogy vétek volna a tavalyi kocsikerék nagyságút a lomtárba tenni. Egyszerűen le kell gyűrni a karimáját és kész a divatos, szakajtó alakú kalap. Nőm mindannyiszor lesújtó tekintettel mért végig, fenyegetődzött, hogy hazamegy az anyjához és Így nem maradt más hátra, meg­ígértem, hogy a kívánt kalapszörnyeteget meg­fogom venni. Az ígéret azonban csak Ígéret maradt. Hiába vettem fel a küzdelmet a sorsharaggal, a Viki kalapjára való pénzt sehogysem tudtam összehozni. A dolog kezdett már kényelmetlen lenni. Nőm mindennap reklamálta a kalapot, én meg mindennap a legnagyobb határozottsággal szó­lottám : — Lesz kalap, lesz fiacskám, csak még egy napot várj türelemmel. Múltak a napok, múltak a hetek, de a Viki kalapja még nem volt meg. Ami sok, az sok. Nőm egy ebéd alkalmával, a mint épen legkedvesebb ételemet, a jó marhatoká iyt tá­lalta, könybelábadt szemekkel igy szólt:-— Samu, te épen úgy bánsz velem, mint az egyszeri löf-löf a rokonaival. — Kicsoda az az egyszeri löf-löf, kérdeztem megrémülve, —- Majd elmondom neked. És legalább tanulhatsz belőle. Be fogod látni, hogy a ka­lapra egy napot sem várhatok. Hatalmas adag marhatokányt szedtem tá­nyéromra és feszült figyelem mell hallgattam nőmet. — Szegeden történt, kezdte nőm, és miu- den szegedi tudja ezt az esetet. Valami orszá­gos ünnepség volt Szegeden, amelyre a király is elment, Este pedig díszelőadás volt a szín­házban. Volt pedig Szegeden egy magasrangu városi hivatalnok, akit a rokonai már hetekkel előbbb kérték, hogy erre a színházi előadásra okvetlen szerezzen nekik egy páholyt. Ez a városi hivatalnok nagyon derék, előzékeny em­ber volt és arról volt nevezetes, hogy rémsége- sen selypített. Készséggel megígérte a hölgyek­i nek, hogy a jegyet okvetlen megszerzi. Persze a hölgyek el nem mulasztottak egy napot sem, hogy szelíden ne figyelmeztették volna a hiva­talnokot ígéretére. Mindennep megkérdezték tőle : — Sándor bácsi, lösz jegy ? — Löf, löf — hangzott mindennap a pon­tos felelet. Eljött'a várva-várt színházi est. Az egész város lázban volt, mindenki készült a szín­házba, mindenki a királyt akarta látni. A Sán­dor bácsi hölgyei is idegesen készülődtek és várták Sándor bácsit a páholyjegygyel. Az utolsó pillanatban belép Sándor bácsi. A höl­gyek megrohanják és kétségbeesve kérdik: — Van jegy ? . . . — Nimf,.—- hangzott közönbösen Sándor bácsi válasza. Erre aztán kitört a veszedelem. A nők megbotránkozva kiabálták a fülébe : — Három hete, hogy Ígéri. Három hét óta mindig löf. löf, most meg nimf. Hát ez mégis csak disznóság ! Maga löf —- löf: Sándor bácsi majd elsülyedt. Máig sem tudja, hogy hogyan került ki a házból. Vala­hogy az eset nyilvánoságra jutott és azóta az öreget Szegeden mindenki löf-löf-nek nevezi. Nőm, a Viki egy kis szünetet tartott és aztán bánatosan megjegyezte : — Szakasztott igy vagyok én is a kala­pommal. Mindennap azt mondod : löf, löf és az eredmény mindennap egyformán az, hogy : nimf. Beláttam, hogy nőmnek igaza van. Alá­zatos hangon kérdeztem tőle: — Dehát fiacskám, mit tegyek ? Most sem mondhatok egyebet, mint a szegedi ember: löf, löf. Mihelyt pénzem lesz, mindjárt löf ka­lapod. Nőm merész tekintetet vetett a fogason csüngő felsőkabátomra és igy szólalt: — Hogy volna például, ha a felsőkabátot zálogba tennéd és a kalapomat megvennéd ? Odakint gyönyörű tavasz van és a kabátra ne­ked nincs szükséged, a kalap ellenben most már sürgős, nagyon sürgős. Nőm diplomatikus gondolkozását elfogad­tam. Szó nélkül leakasztottam a felsőkabátot és siettem vele a zálogházba, hogy az annyira sürgős kalapszörnyeteget az igy szerzendő pénzből szeretet nőmnek megvegyem. Nőm hálás tekintetet lövelt rám és most már megelégedett arccal fogott hozzá ebéd­jéhez. PINTY-URFI 1442/tksz. 1909. Árverési hirdetmény és feltételek. Berger Márton hosszufalvi lakos vhjtatónak Ávran Dani (a György nagykörtvélyesi lakos vhjtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a kére­lem következtében a végrehajtási árverés 90 kor. 40 fillér tőke, ennek 1908. évi augusztus hó 17-től járó 5 százalékos kamata 38 k. 80 fillér per és végrehajtási már megállapított valamint jelenlegi 14 k. s még felmerülendő költségek kiegészítése végett az 1881. évi 60. t.-c. 144. §. alapján és a 146. §-a értelmében a nagysomkuti kir. járásbíróság területén levő Nagykörtvélyes községben fekvő a nagykört­vélyesi 108. sztjkben A I 7., 9., 14. 19. sorba irt legelő, szántó és ház, udvar, kertet képező ingatlanokból Avrán Dani egynegyed illetősé­gére 635 k. a nagykörtvélyesi 418 sztjkvben A I a. irt 2383. hrsz. a. irt szántót képező in­gatlanra 42 k. az ugyanott A I 2. rsz. 2569. hrsza. irt szántót képező ingatlanra 24 korona az ugyanott A f 3. sorsz. 2571 hsz. a. irt szántót képező ingatlanra 6 kor. a nagykört­vélyesi 410. sztjkvben A f 2. sorsz. 419' tkbe irt legelőt képező ingatlanból Avrán Dani a György illetőségére 70 kor. a nagykörtvélyesi 421, sztjkvben A f 1 tkvbe 113 hrsza. irt ház udvar és kertet képező ingatlanból Avrán Dani egytizenketted illetőségére 346 koronába ezen­nel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Minthogy pedig a nagykörtvélyesi tszt. 418. 108. sz. tjkvben C. 9., 4. 21. alatt a fenti ju­talékra Róz Ignácz szatmári lakos javára 62 K 24 fill, tőke és jár erejéig a 410. sztjkvben C. 6 alatt Nyilván Miksa nagysomkuti lakos ja­vára 21 kor. 24 fill, tőke s jár erejéig ezen ingatlanra vhjtási zálog jog van bekebelezve ezért ezen hitelezők az árvezéshez csatlako­zóknak kimondatnak. Az árverés megtartására határidőül 1909. évi junius hó 22. napjának ü. e. 9 órája nagykörtvélyes községbe a község házához kitűzetik. Ezen határidőben a fent kö­rülírt ingatlanok közül 108. és 421. sztjkben irt ingatlanok a becsár egyharmad részén a többiek pedig a becsár kétharmad részén alul el nem adhatók. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lan becsárának 10 százalékát vagy készpénz­ben vagy az 1881. 60. t.-c. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. nov. hó 1-én kelt 3333 sz. I. M. rendelek 8. § ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letnni, avagy az 1881. 60. t.-c. 170. §-a értel­mében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. A kir. jbság tkvi hatósága. Nagysomkuton, 1909. év március 11. Pályi, kir. biró. Princz Testvérek pppra és malomlípitM Szatmár. Gyártanak : teljes malomberenüezéseket, olajgyártási gépeket, a legjobb rendszerű viz- nyomásu bor és oiajsajtokat, valamint más rend­szerű borsajtókat. Elvállalnak: niagasőrlésü és vám-malmok teljes berendezését, régiek átalakítását ünmüködő rendszerre, teljes felelősség mellett. Gépészmérnöki, műszaki irodájuk készit terveket és költségvetést mindennemű ipari te­lepekre. Végez becsléseket, nyújt műszaki ta­nácsokat és szakértői véleményeket, Kitünően berendezett gépjavító műhelyük elvállal: mindenféle e “szakmábn vágó gépja­vítást a legrövidebb idő alatt a legszolidabban és legpontosabban. Szállitanak : kitűnő rendszerű szivattyúkat teljes vízvezetéki berendezéseket. Raktáron tartanak: mindenféle e szakmába vágó műszaki cikkeket, valamint gép és henger olajokat. Főmunkatárs: Ackermán Béla. Laptulajdonos : Barna Benő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom