Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Előfizetési ár:

F.gész évre — — — 8 K Negyed évre «= — — 2 K '

Kél évre — — — » 4 K Egy szám ára — — 20 fillér, j

Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Telaki-tér 388. sz.

MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP.

Gondolatok halottak napján.

Az örömünnepek: pompájában ragyog ma a legnagyobb szomorúságnak helye, a temető, Színes, csillogó mécsesek, villamkörték, rózsák és koszorúk a sírokon, de odalennt hat Iábnvi mélységben sivár pusztulás dúl örökös sötétségben, Irtóztató az ellentét halottak hangulatos napján, A sir fölött tobzódik az élet, emberek százai és ezrei tülekednek a márvány keresztek között, a sírok fölött a hiúság vására orgi- ázik, a gazdag ember lehetőleg pompásan díszíti föl a sirt, amely hozzátartozik. A szegény embernek fáj, hogy nem tudja kegyeletét ily díszesen kifejezni: pedig odalennt, rothadó koporsóban fekszik a halott és neki teljesen mindegy, hogy száz ezer koronába kerüit-e sírjának fel- diszitése vagy csak egy koronába.

A testnek, amely odalent alussza férgek nyüzsgése közepette a megzavarhatatlan álmot, valóban minden mindegy. De a lélek, melyet az ur küldött az elevenek testébe, szabadon szállong a sir fölött és nyájas derűvel látja a kegyelet munkáját. A túlvilágon teljes szabadság és egyenlőség van és a királynak a lelkb nem érez mást, mint a szegény zselléré, látván halottak estéjén, hogy nekik szentelték azt az életben maradottak, Mindegy, hogy színes iv- lámpák, vagy csak egy árva mécses hinti szét világukat a sírok vagy kripták fölött.

De mert halál utáni élet vagy megsemmisülés rejtelmeibe nem tudunk behatolni, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy észre veszik-e és méltányolják-e a halottak a mi kegyeletünket, a .sírok ünnepe nem annyira a halottaké, mint inkább a miénk. A miénk a temetők dísze, az ünnep által nyújtott változatosság, a sírok fölött lüktető élet és főleg miénk a magasztos hangulat, amely úrrá lesz felettünk, amikor kivilágításokkal, koszorúkkal és dalokkal áldozunk a földi élet köréből elvonult kedveseink emlékének. A kit meg tudnak iletni az élet szépségei, a feldíszített temetőkben a kicsinosított sírok fölött nem tudja érezni azt a marcangoló fájdalmat, amely a ravatal mellett fogja el az élőt: hanem egy hangulatos szomorúság reszket át a szivén, inkább rezignált, megnyugtató, mint fájdalmas, Ezeket az érzéseket váljta ugyanis ki az emberből az elmúlás gondolata, nemcsak akkor, ha a temetőben jár, de a ragyogó bálteremben is véletlenül eszébe jut, hogy mindennek a szép világi mulatságnak egyszerre vége szakad igy is meg úgy is,

így jövünk rá arra, hogy a keresztény világnézlettől áthatott vallásoknak egyik legpoé- tikusabb ünnepe a halottak napja, a borongó hangulatoké, a szelíd magába szállásé és az elkerülhetetlen sorsban való megnyugvásé az a néhány óra, melyet szeretteink sírjánál eltöltünk. Vannak pogány népek, amelyek tánccal, dallal, Szerelmes örömmel ünnepelik halottaik emlékét s a természet ez egyszerű gyermekeinek megérzése is azt bizonyítja, hogy az ember tudatában nem a borzalmasságok között foglal helyet a halál gondolata,

Menjük tehát ki a temetőbe és merüljünk el úgy a kedves halottainkra való emlékezésben, mint a magunk"elkerülhetetlen sorsa [fölött való elmélkedésben. És essen nekünk jól a gondolat, hogy ha mi meghalunk, a mi sírunkhoz is eljönnek virággal, mécsessel, és kedvesen fog zsibougani hat lábnyi magasan fölöttünk az élet.

Színészet.

Egy heti működésre tekinthetünk vissza a községünkben működő Krasznay Ernő színigazgató társulatára. Az eddigi működés után megállapíthatjuk azt, hogy Krasznay társulata a vidéki társulatok legjobb társulatai közzé sorolható. A »társulat tagjainak túlnyomó része a legjobb erők közzé számíthatok. Minden előadás, melyet eddig élveztünk, a legkényesebb igényeket is kielégíthetik, sok oldalról Hallottuk már azt, hogy ilyen társulat még nem fordult meg községünkben.

A közönség azonban ennek dacára nem eléggé pártolja — a legteljesebb elismerésre és pártolásra méltó társulatot, pedig egy község szép érzéke és műveltségi foka abban tűnik ki elsősorban, hogy miként pártolja a művészetet. Községünk és e vidék közönsége csak az által igazolhatja eme tulajdonságát, ha a községünkben időző társulatot erkölcsileg és anyagilag támogatja, mert ez által nemcsak magának szerzi meg a legnemesebb élvezetet, de erkölcsi kötelességét is teljesíti e községgel, annak reputatió- jával szemben. Ez kötelessége községünk minden egyes — miveit osztályba sorolható — polgárnak annyival is inkább, hogy az által biztosítva legyen, hogy ilyen jobb társulat más alkalommal is megforduljon községünkben, a hol igazán nagyon kevés élvezetet szerezhet magának.

Az eddig megtartott előadásokról a következőkben számolunk be:

Szerdán e hó 20-án mint első és bemutató előadás „Dórit kisasszony“ került szinre. Már az első előadás meghallgatása után meggyőződtünk arról, hogy a társulat magasabb nívón áll, mint az eddig községünkben megjelent társulatok. Mindjárt az első előadásból látható volt, hogy a társulat méltó a pártolásra. Csütörtökön „Pri- madona“, Pénteken „Lili“, Szombaton „Csöppség“, Vasárnap „A mit az erdő mesél“, Hétfőn „A dolovai nábob lánya“, Kedden „Cabaret estély“, Szerdán „Lebonnárd apó“, Csütörtökön „Pap leánya“ került szinre.

A mennyiben lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy minden egyes előadással részletesen foglalkozzunk, csak általánosságban fogunk megemlékezni a szereplőkről.

Mint a társulatnak kiváló tagjait eiső helyen Krasznay Ernő igazgatót kell említenünk. Elismerés illeti öt mint kiváló színészt elsősorban, másodsorban pedig mint direktort, a ki minden áldozatot meghoz a közönség érdekében. Hogy udvariatlansággal ne vádolhassanak bennünket áttérünk előbb a társulat női tagjaira, ezek közül Krasznay Mariskát említjük első helyen, a ki minden előadásában tanúságot tett arról, hogy kedves színpadi jelenség, amellett pajzán, jókedvű és sikkes. Kövessy Jolán aki habár nem mondható elsőrendű énekesnőnek, mindazonáltal hangja igen kellemes és csengő, megjelenése a színpadon igen rokonszenves. Erdős Jolán igen jól tölti be szerepkörét és rokonszenves. Sándor Aranka a kinek bár kisebb szerepei voltak még eddig tanúságot tehet tehetségéről és fejlődéséről. Hogy visszatérjünk a férfi tagokra, e helyen mint kiváló művészről első helyen Szakács Antalról kell megemlékeznünk, a ki minden egyes fellépése alkalmával elragadtatta a közönséget és kiváló képzettségéről tett tanúságot. Dobos Ar- mánd és Borsay Antal különösen egyes szerepükben igen sikereket értek el. Váry Jenő a társulatnak újabb tagja a ki időközben érkezett a társulathoz, igen kellemes megjelenésű és kiválóan tölti be szerepkörét. A társulat összes tagjairól különben csak teljes megelégedésünket nyilváníthatjuk.

Derék társulatunk minden lehető áldozatot meghoz, hogy a színház látogató közönségünk igényeit minden tekintetben kielégítse és nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ilyen jól szervezett társulat még nem fordult meg községünkben, miért is méltán megérdemli a pártfogást. Legközelebb még itten elő nem adott két előadás kerül szinre és pedig november 1-ón hétfőn :

Hivatalnok arak. A Császár katonai illusztris szerzője lelki szemeivel belelátott a hivatalnok élet keserűségeibe és szenzációs sikert őrt darabja a „Hivatalnok urak“ ma is zsúfolt nézőteret vonz a fővárosban. A darabra nagy ambícióval készül derék színtársulatunk. Főbb szerepeit: Szakács Antal, Krasznay Ernő, Váry Jenő, Krasznay Mariska és Poór Miklós creálják. 2-án kedden: Ember tragoediája. Példátlan a kisebb városokban, hogy szinigazgató oly nagy ügyszeretettel és főleg anyagi áldozatkészséggel szinre hozza Madách Imre remekművét. Ez valóban culturmissió és méltó arra, hogy a közönség érdeklődéssel honorálja. Mint tudjuk, összevágó előadásban, gyönyörű kiállítással és jelmezekkel Krasznay igazgató az előző városokban is megnyerte ezen darab előadásaival a közönség teljes elismerését.

Ádámot Krasznay Ernő, Évát Erdős Jolán, Lucifert Váry Jénő, az újonnan szerződtetett je- lemszinész alakítja, de részt vesz az előadásban a színtársulat egész személyzete.