Kővárvidék, 1909 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

2

KŐVÁD VIÉKR

okt. 31,

A föld népének helyzete.

A kivándorlás folytonossága, még ha intenzív rohamosságából veszített is, újra és újra rátereli az ember figyelmét a föld népének, a magyar parasztságnak helyzetére.

Sajnos, hogy Magyarországon mindenben akad olyan áruló, a ki a létező bajok orvoslására sem eszmét nem ád, sem munkával nem járul hozzá, hanem e helyett megrakodva még egy csomó hamis adattal és pletykával, a külföldre szalad és ott izgat Magyarország ellen.

Hogy nálunk az egész földmivességnek nincs kedvező helyzete, sőt egy jó részének helyzete egyenesen kedvezőtlen, azt tudjuk. De mikor ezt konstatáljuk, akkor ne zárjuk le szemünket a revers kép elől sem. Mert Magyar- országon van bizony, főképen az Alföldön tekintélyes, jómódú parasztosztály is. Csak nézzük végig a vidéki városok takarékpénztári könyveit.

. Van ott elég betét paraszti részről.

A törpebirtokosok baja nem épen a törpebirtokban rejlik. Azt ugyan nem lehet állítani, hogy a törpebirtokból meg lehet élni, de nálunk az a baj ma is, hogy sokan minden más munka nélkül a törpebirtokból akarnának megélni.

A ki elég szegödményes munkát kap, vagy megfelelő ipart űzhet, annak a törpebirtok is gazdagság. De nálunk a hagyományos, helytelen felfogás és őslustaságra hajlandó temperamentumok miatt az utóbbi időkig semmi sem történt az ipar fejlesztéséért. Pedig a téli iparűzéssel kapcsolatban a törpebirtok is eltarthatja gazdáját és háza népét. Hiszen az egyoldalú gazdasági rendszer mellett még a régi „telkes gazdák“ is válsággal küzdenek. Ez sokáig fog tartani, mig észhez térnek és a változatos gazdasági rendszerre fognak rátérni, anélkül, hogy több és több földre kelljen éhezniük.

A földet nem lehet szaporítani, ellenben egy nagy nemzeti tőkét könnyelműen hamar el lehet pocsékolni. A gazdasági erők arányla- gos foglalkoztatása az egyetlen tartós segítség.

Az is igaz, hogy a kisgazda aránytalan teherrel van sújtva. Ezeken a terheken enyhíteni kellene és ez már ma köztudat. Megalapozni a megélhetés biztos módját: ez ma a gazdasági jelszó és ha ezt megvalósítani tudjak egészen más viszonyok fognak beköszöntem a kisgazdáknál.

De azt sem íelejtsük el, hogy a kisgazdákba olyan lényüzési vagy és elégedetlenség van beoltva, mely elérhetetlen célokból ail. Vétkes ebben az egész társadalom, kivétel nélkül. Most tehát ki kell gyógyítani nem csak anyagi, hanem lelki bajából is.

Az elégedetlen, szerencsehajszoló magyar kisgazda Amerikában tanulja meg igazaban, hogy a szegény ember milyen pária ott. Sokra nézve későn következik be a kiábrándulás. Epen ezért helyes a kivándorlási törvény legszigorúbb végrehajtása; mellette azonban szükséges azt a munkát is megkezdeni végre valahára, amely a magyar kisgazdák itthoni boldogulására vezet. Ha valaki ezt a munkát megkezdi, sikerülni fog, mert a magyar kisgazdában minden jó tulajdonság megvan, csak noszogatni és vezetni kell tudni. De lelkiismeretes embereknek és nem kalandoroknak !

Hírek.

— Tisztelettel kérjük vidéki igen tisztelt előfizetőinket, hogy lapunk mai számához mellékelt értesítésen kitüntetett hátralékos előfizetési dijjat lehetőleg posta fordultával beküldeni szíveskedjenek.

— A kir. j.-bírósági épületről. Mint értesülünk a Hirsch Náthán által a járásbirósági épület építésére felajánlott telek már be is van kebelezve, és igy most már semmi akadály nines arra nézve, hogy az uj kir. járásbirósági épület mielőbb felépittessék.

— Áthelyezés. Nagy Tamás helyettes p. ü. igazgatót a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a nagykárolyi pénzügyigazgatóságtól hasonló minőségben Sátoraljaújhelyre helyezte át,

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a Hegedűs Ferenc pénzügyi tanácsost a nagykárolyi pénzügy- igazgatósághoz helyettes pénzügyigazgatóvá nevezte ki.

— Halálos szerencsétlenség. F. hó 20-án Botye Jtion hagymásláposi gazda ökrös szekérrel terményt szállított haza. Midőn háza elé érkezett, az udvarban levő libák felrepültek, amitől az ökrök megijedtek s az előttük haladó gazdát a rúddal leütötték. A terménynyel megrakott szekér a szerencsétlen emberen keresztül ment, aki nyomban meghalt,

— Nyugdíjazások. Buda Simon puszta- hidegkuti g. kath. tanító évi 300 koronával, Nép Gábor ráksai g. kath. tanító évi 400 koronával és Oros Bálint nyirmegyesi ref. tanító évi 1400 koronával nyugdijaztattak.

— Jegyzőválasztás. Szinérváralja jegyzőéül hét pályázó közül 34 szavazattal 4 ellenében Sepsy Károly lett megválasztva.

— Változás egy szerkesztőségben. Erdő.ssy Vilmos megvált a „Szatsnárvármegye“ szerkesztésétől s e hó 24-től a lap szerkesztését dr. Tóth Zoltán nagykárolyi ügyvéd vette át,

— A helybeli állami elemi iskola jubileuma.

E hó 26-án ünnepelte meg a holy beli állami iskola tanító testületé — az állami iskola 25 éves fennállását. Az ünnepély a községháza tanácstermében folyt le, a Szatmárvármegyei általános tanító testület nagybányai körének évi közgyűlésével kapcsolatosan. Jelen voltak: Bodnár György kir. tanfelügyelő, dr. Teleki Jenő gróf járási főszolgabíró, Mán Lajos tak.-pénztári igazgató, Jeszenszky Béla tb. főszolgabíró, Veszprémy Sándor r. kath. plébános, Szerb János g. kath. esperes, Pap István ref. esperes, Hirsch Náthán, Olsavszky Simon, Dr. Goldstein Ármin, dr. Hirsch Gyula, Goldstein József és még számosán községünkből. Ezeken kívül mintegy 50 tanítónő és tanító jelent meg. — Az ünnepély a hymnusz eléneklésével vette kezdetét, ezt követte Székely Árpád elnöki megnyitó beszéde. Ez után Veress József helybeli igazgató tanító olvasta fel a nagy gonddal összeállított történetét a helybeli állami iskolának. Imre Károly nagybányai tanító pedig az elemi és közép iskolák közölii kapcsolatról tartott igen érdekes felolvasást. Ezt Bodnár György kir. tanfelügyelő nagy hálást ért beszéde követte. A közgyűlés berekesztése előtt Székely Árpád elnök indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a közgyűlés Veress József igazgató tanítónak, a nagy fáradságot igényelt és igen ügyesen kidolgozott felolvasásáért. Befejezésül a szózatot énekelte el a közönség. Egy órakor a Kovácsféle vendéglőben társas ebéd volt, amelyen mintegy ötvenen vettek részt.

— Kiss szerencséje nagy! Miért a legnépszerűbb e 3 szó az egész országban ? Vegyen egy sorsjegyet a Kiss bankházban, akkor meg fogja tudni! A Kiss bankház nagy előnyöket nyújt a közönségnek, eddig annyi milliót fizetett ki készpénzben t. vevőinek, hogy ma hazánk legnépszerűbb osztály sorsjegy főelárusitó helye. Most is itt nyerték a 600.000 koronás főnyereményt, immár negyedszer! Ajánlatos tehát, t. olvasóinknak, hogy tegyenek szerencse 1

kísérletet és rendeljenek Kiss Károly és Társa bank részvénytársaságnál Budapesten, Kossuth Lajos-u. 13., sorsjegyet. Húzás már november 18-ikán.

— Nyilvános elszámolás. Jeromos Gáspár nyug. k.-tanitó síremlékére adakoztak: Mélt. gr. Teleky Sándor 5, Hosszú nővérek 5, Pap Jó- zsefné 2, Mán Lajos 2, Dr. Olsavszky Gyuláné 1, Olsavszky Simon 3, Dr. Takács Sándorné 2, özv. Som mer Edéné 1, Szerb János 1, Veszprémy Sándor 3, Veress József 1, Pályiné Sándor Gizella 1, özv. Daray Ignácné 1, Szappa- nyos Józsefné 1, Hackl Károly 1, Ungur Ágoston 1, Zsilinszky Istvánná 1, Gámentzy János 1, Bocsánczky Márton 3, Véber Ferenc 1, Máthé Athanász 1, Polgári Olvasó kör 5, Tur- buez Ödön 1, Névery Ilona 2, Kovács Dániel 1, Kovács Kálmán 1, Bozolándy Vince 1, Uj- laky Gyula 1, Haáz Ágnes 1, Cseh Károly 1, Buttyán Miklós 1, Márkus Bertalan 1, Koza Jelicián 1, Szűcs Gyula 1, Jeromos család 10 koronát, Sebő Károly 80, Bakos Káról 80, X. 20, P. J. 50, N. N. 20, Székely János 50 fillért, A nemesszivü adakozóknak ez utón is hálás köszönetét mond — Nagysomkut, 1909. okt. hó 18 án — Szűcs Gyula tanító.

— Telefon hálózat. Lapunk legközelebbi számában hirt adtunk arról, hogy kilátásba helyeztetett, miszerint, a mennyben községünkben a telefon hálózatra 25 előfizető jelentkeznék az községünkben is létcsitettnék és interurbán összeköttetést nyerne. Mint értesülünk Barna Benő községi jegyzőnek — a ki ennek érdekében fáradozott — sikerült 27 előfizetőt nyerni, aki annak mielőbbi létesítése érdekében a szükséges lépéseket a nagyváradi posta- és távirda igazgatóságnál meg is tette. A jelentkezett előfizetők névjegyzékét alább közöljük: Nagysomkut nagyközség, dr. Hirsch Gyula ügyvéd, Gámenczy János bírósági végrehajtó, dr. Biu- menfeld Dezső ügyvéd, Hirsch Náthán szesz nagykereskedő, Első kővárvidéki műgőzmalom, Szeráfin Elemér, Bocsánczy Márton kereskedő, Ecker Béni fakereskedő, Goldstein József vállalkozó, Székely Ernő körjegyző, Dr. Olsavszky Gyula ügyvéd, dr. Kovács Mór körorvos, Kővárvidéki népbank r.-t., Nagysomkuti kereskedelmi bank r.-t., Nagysomkuti nyilvános jellegű kórház, dr. Olsavszky Viktor járási orvos, Ko! vács Dániel vendéglős, Kővárvidéki takarékpénz; tár r.-t., Alán Lajos takarékpénztári vezérigazgató, Hirsch Izidor vendéglős, Chiorána takarékpénztár r.-t., Dr. Teleki Jenő gróf járási főszolgabíró, Veszprémy Sándor r. kát. plébános, Dr. Simon Miksa ügyvéd, Stern Ármin vendéglős

! és Lázár Lajos fakereskedő.

— A kereskedelmi iskolák érettségi vizsgálatainak eltörlése. Gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterrel egyetértőieg kimondotta, hogy a felső kereskedelmi iskolák három éves tanfolyamát négy évesre változtatja, egyszersmind megszünteti ezeknél az iskoláknál az érettségi vizsgálatot. Ez a reform nemcsak a

! a szakköröket, hanem a nagyközönséget is megnyugvással tölti el, mert arról van szó, hogy a kereskedelmi iskolai ifjúságnak mostani túlterhelésén könnyítsenek és az iskolai kiképzést fokozzák,

— A „JÓ Pajtás.“ Sebők Zsigmond és Benedek Elek pompás uj gyermeklapjának negyedik száma is megjelent már. Igazán elmondhatni, hogy a magyar irodalom szinejava fogott össze, hogy széppé, gazdaggá és hatalmassá tegye ezt a lapot; az uj számban is legjelesebb Íróink egész sora szólal meg. Endrődi Sándor hivja össze a lap élén álló versével a gyermeksereget vidám mulatozásra, kedves beszélgetésre,