Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-11-22 / 47. szám
KŐVÁRVIDÉK riov. 22. tudja azt és adja Isten, hogy egy se tudja, hogy mi az elviselni a hideget megdermedt végtagokkal, éhesen, nyomorban? A téli tüzelőfa beszerzése még azoknak is súlyos kérdés, akiknek rendes, mindennapi foglalkozásuk van, hát még azoknak, akik két kézi napszámból élnek és csak akkor van kenyerük, mikor dolgoznak. Télen a földmives embernek nincsen rendszeres munkája s ilyenkor ősszel kell beszereznie a télire való eleséget, tüzelőfát. S hány ember tehette ezt minden gond nélkül ? S hány ember az, aki egyáltalában úgy néz a tél elébe, hogy nincs tüzrevalója. Szegény embernek ezt a nagy, súlyos gondját emberszerető szivvel látta meg Darányi föld- mivelésügyi miniszter. Nekünk fölöttébb rokonszenves az a rendelete, hogy meghagyja a kincstári erdők tisztjeinek, hogy a kincstári erdőkben visszahagyott hulladékfát ne adják el, hanem ingyen engedjék át a szegény népnek. Hogy visszaélésre alkalom ne adassák, mindenkinek csak annyit adjanak, amennyit télen tüzelőnek felhasználhat. Már évek óta minden esztendőben megismétli a földmivelésügyi miniszter ezt a rendeletét és egy összeállított kimutatásból tudjuk, hogy tavaly a szegény népnek kiosztott hulladékfa 12000 korona értékű volt. Tizenkétezer korona! Nem nagy összeg és az állam háztartásában igen kevésnek mondható. Hiszen a kincstári erdőgazdaságok millió számra jövedelmeznek és hogy magyarán mondjuk, ez a tizenkétezer korona ott azokban a számtételekben meg se kottyan. És mégis mily jelentékeny ez az összeg a szegény nép jóvoltára, nyomorának oszlatására. Gondoljuk meg, hogy ez a hulladékfa, amely az állami háztartás szempontjából jóformán semmi, mennyi fagyos tűzhelyet melegített föl s mennyi embernek téli ínségét enyhítette. Hány meggémberedett ember áldotta az államkormányzat gondozó kezét, amely a téli Ínségen meleg szivvel segített. Ez a hulladékfa jellemző tünete annak a gondos figyelemnek, amelylyel a kormányzat szociális téren a nép helyzetén javítani törekszik. Nem áll magában, nem is a legnagyobb jelentőségű. Amikor szóvá tesszük, inkább azért van, mert a tél közeledésének aktualitása figyelmünket felköltötte. A íöldmivelési minisztériumban a kormányzat szellemére vet világot az a dolog. Céltudatos, tervszerű és arányaiban minden évben nagyobb akció indul arra, hogy a földművelő munkásnép egész télen át keressen és igy jobban élhessen. A kisgazdát viszont minden eszközzel megakarják nyerni annak az eszmének, hogy földjén okszerű gazdálkodást űzzön és ezzel magának több jövedelmet biztosítson. Ezért alakulnak a mintagazdaságok. Az ezer holdra való gyümölcs- faiskolák, méhesek, kertészetek, ezért lendítik állami erővel az állattenyésztést, ezért rendezik minden télen a sorozatos gazdasági előadásokat, ezért újították a szőlőt, javítják a legelőt, szereztetnek uj területeket, telepítenek, parcelláznak, talajt javítanak, csatornáznak és a kulturmunkák egész sorát végzik. Százakra megy a háziipari tanítások száma. A kisgazdák fiait télen összegyűjtik és részükre négyhónapos gyakorlati tanításokat rendeznek. Nem múlik el esztendő, hogy uj földműves-iskola, kertmunkás-iskola ne állíttatnék föl és minden évben uj népies mintagazdaság. Milliókra megy az az összeg, amelyet a háziipar utján a mezőgazdasági munkások télen keresnek. Ilyen a kormányzati szellem és ilyen gondok vezetik a íöldmivelési minisztert, akinek nemcsak az az óhaja, hogy a kisgazdának minden vasárnap tyuk főjön a fazekában, amit Frigyes porosz király a népjólét jellemzésére mondott, mert a miniszter óhajában tovább megy. Azt akarja, hogy kivételnélkül minden család, tehát a munkáscsalád fazekában is főjön tyúkhúsleves. Mindezt készséggel, az igazsághoz hiven megírtuk abból az alkalomból, hogy a miniszter a szegény nép fája felől gondoskodott és az emberszeretetnek nemes példáját szolgáltatta. Hirek. — Képviselőnk esküvője. Kerületünk országgyűlési képviselője gróf Teleki Pál e hó 25-én tartja esküvőjét Budapesten. Az örömszülők az alább következő szövegű értesítéssel tudatták gyermekük egybekelését. „Özv. római szent birodalmi gróf Bissingen Nippenburg Re- zsőné született Foeni Mocsonyi Georgine örömmel tudatja a maga és néhai gróf Bissingen Nippenburg Rezső cs. és kir. kamarás leányának Hannának széki gróf Teleki Pál országgyűlési képviselővel, gróf Teleky Géza v. b. t. t. és neje ! Muratty Iréné fiával folyó évi november hó ! 25-én Budapesten történendő házazassági egybekelését. Vlajkovecz, 1908. október. Római szent birodalmi széki gróf Teleki Géza v. b. t, t. és neje sz. Muratty Iréné örömmel tudatják fiuk Pálnak gróf Bissingen Nippenburg Hannával, özv. gróf Bissingen Nippenburg Rezsőné szül. Foeni Mocsányi Georgine és néhai gróf Bissingen Nippenburg Rezső es. és kir. kamarás leányával folyó évi november hó 25-én Budapesten történendő házassági egybekelését. Pribékfalu, 1908. október.“ A kötendő házassághoz ez utón is őszinte szerencse kivánataiukat tolmácsoljuk úgy szeretett képviselőnknek, mint az örömszülőknek' — Nagyszabású táncmulatság. A helybeli református egyház templomépitési alapja gyarapítására hangversennyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez, amelyre az előkészületek már most nagyban folynak. Nyert értesülésünk szerint a hangversenyen több debreceni theologus fog közreműködni. A mulatságra az alábbi meghívót adták ki: „Meghívó. A nagy- somkuti református egyház templomépitési alapja gyarapítására 1908. november hó 29-én hangversennyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez a nagyvendéglő dísztermében, melyre címzettet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij * Személyjegy 2 kor. Családjegy 5 kor. Jegyek előre válthatók: Bocsár.czy Márton ur kereskedésében. Este a mulatság színhelyén. Felülfizetések köszönettel foj gadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este : 8 órakor. Védnökök: Dr. Péchy Péter, Pályi Béla, Koós György, Lugossy Károly, Szabó Ernő, Turbucz Ödön, Székely Ernő. Elnökök: Papp István esperes, Veress József gondnok, Szabó Lajos. Alelnökök : Kürthy Rezső, Soós Sámuel, Kengyel János. Pénztárnok : Benedek Ferenc. Ellenőrök : Szűcs Gyula és Derecskey János. Rendező-bizottsági tagok: Borza János, Bakos Károly, Baczay Béla, Becsi Mihály, Csonka Atilla, Eresei Pál, Elek Sándor, Kassay Kálmán, Kassay Lajos, Luka Ferenc, Moravszky András, Rogonán Lőrinc, Szilassy Sándor, Szilágyi Gyula, Szilágyi Ferenc, Szilágyi Béla, Székely János, Szerémy Lajos és Varga János. A hangverseny műsorát csak lapunk jövő számában fogjuk közölni. — Haláleset. Kondor János nyugalmazott vármegyei utbiztos volt községi albiró 82 éves í korában e hó 14-ón elhalt. Temetése e hó 15-en ment végbe. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szappanyos Józsefné áthelyezésével a helybeli állami elemi iskolánál üresedésbe jött tanítónői állásra Szalay Idát nevezte ki. — Színészet Nagysomkuton. Gerő Ferenc szinigazgató 16 tagból álló társulatával községünkbe érkezett és előadásait e hó 19-én kezdte meg a „Stern“-fóle szállodában. Mint bevezető első előadás »Aranyvirág“ című Operette került színre, igen szép számú közönség jelenlétében. Az első előadás után Ítélve a társulat igen képzett tagokból áll és községünk színházlátogató közönségének igényeit teljesen kielégíti. A címszerepet Bogdán Gizella adta elő, kinek kellemes hangja és ügyes előadását a közönség többszöri tapsai honorálta. Gerő Ferenc igazgató, a ki a „Fogadós“ szerepet játszotta ugyancsak igen ügyesen mutatta be szerepét. Egyszóval a társulat minden tekintetben megérdemli, hogy pártolásba részesüljön. Az eddigi programm szerint színre kerül még a „Vigözvegy“, „Nebántsvirág“, „Gül- Baba“, „Szabinnókrablása“, „Ördög“, „Koldus gróf“, „Lili“, „Válás után“ stb. A bérlet 10 előadásra szól. — Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága e hó 19-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb és első tárgya a m. kir. belügyminiszternek leirata volt a telephon hálózat létesítése tárgyában. Járásunkat érdeklő alábbi tárgyak kerültek tárgyalás alá: Karulya, Kővárremete. Kovás, Jávortalu, Tölgyes, Gyökeres, Somkutpataka, Jodor, Nagykörtvélyes, Fericse, Szakállosfalu, Erdőaranyos, Kővárkölcse, Koltókatalin, Magyarberkesz, Berkeszpataka, Pusz. tafentös, Szappanpataka, Kolczár, Óbozinta, Hagy- máslápos, Kisbozinta, Hávord, Törökfalu, Dursa, Kőváralja, Kővárgara, Jóháza és Nagvfertős községek által a vágatási biztos dijjazásáról alkotott szabályrendelete. Sámuel József kovási segéd- jegyző nyugdíjazása. Nagynyires község határozata a tagositási térképek beszerzése tárgyában. A nagysomkuti kórház 1904., 1905., 1906. és 1907. évi számadása. Nagysomkut, Kisíentős, Fehérszék, Gyökeres, Szamoslukácsi, Dágfalu, Kővárremete, Pusztahidegkut, Magosfalu, Kővár- hosszufalu, Karoly, Jávorfalu, Nagynyires és Kovás községek 1909. évi háztartási költségvetése. — Szatmárvármegye kettéosztása. A nagykárolyi pénzügyigazgatósági épület bérlete a jövő évben lejárván, mivel az a pénzügyminisztérium részéről rendeltetésének meg nem felelőnek lett nyilvánítva, szüksége merült fel annak, hogy a város egy uj, a kívánalomnak megfelelő pénzügyi palotát építsen, raelylyel szemben a város magát minimális 25 éves bérlettel óhajtotta biztosítani. A megindult tárgyalások folyamán, mint értesülünk, Wekerle miniszterelnök oly értelmű kijelentést tett, hogy az e tárgybani végleges elhatározását csak a küszöbön levő megye kettéválasztás végleges rendezése esetén fogja érvényre juttatni. — Főszolgabírói helyettesítés- Dr. Falussy Árpád Szatmárvármegye főispánja az Erdődön elhalálozás folytán megüresedett főszolgabírói állásra Jeszenszky Béla nagykárolyi szolgabirót helyettesit ette. — Elgázoiásért megbüntetett kocsis. Ez év február havában Nagy Tódor kocsis községünk utcáján Bonácz Tódor helybeli lakosnak Teréz nevű gyermekét gondatlanság folytán elgázolta. E tárgyban most hozta meg a szatmári kir. törvényszék ítéletét, mely szerint Nagy Todor kocsis gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt nyolc napi fogházbüntetésre mint fő és egy napi fogházra átváltoztatandó 10 kor. pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. — Aranyíolvaj bányamunkás. A nagybányai csendőrség letartóztatta Eetrik József bányászt, mikor az Nagybányán három darab kidolgozott, lopott aranygolyót akart értékesiteni. — A tiszti orvosok választatnak. A belügyminiszter elrendelte, hogy a tiszti főorvos kivételével a többi tiszti orvosokat ezután ne a főispánok nevezzék ki hanem az illető törvényhatósági bizottságok válasszák. — Pályázat. Nagybánya város a szálloda és vigadóépület munkáira november 28 iki lejárattal kiirta a pályázatot. Ciliiéi. A mi koponyánk. Irta : Jászay Mari. Azért kisebb-e azzal az „egyharinaddal“ a mi asszonyi agyvelőnk, mert a férfiak a terem- tetésünk óta nem engedték azt használnunk, nehogy mi járjunk túl az ő eszükön, vagy ezt is csak ránk fogják, mert hiszen ők mérecsgélték és mondhattak annyi unciát, amennyit a saját érdekükben jónak láttak konstatálni — ámbár nem hiszem, hogy Lenhossók bácsi akkor ellenségünk lett volna, neki nem volt rá oka, ismertem az élete párját — vagy csakugyan a tér-