Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-11-22 / 47. szám

KŐVÁRVIDÉK riov. 22. tudja azt és adja Isten, hogy egy se tudja, hogy mi az elviselni a hideget megdermedt vég­tagokkal, éhesen, nyomorban? A téli tüzelőfa beszerzése még azoknak is súlyos kérdés, akiknek rendes, mindennapi fog­lalkozásuk van, hát még azoknak, akik két kézi napszámból élnek és csak akkor van kenyerük, mikor dolgoznak. Télen a földmives embernek nincsen rendszeres munkája s ilyenkor ősszel kell beszereznie a télire való eleséget, tüzelőfát. S hány ember tehette ezt minden gond nélkül ? S hány ember az, aki egyáltalában úgy néz a tél elébe, hogy nincs tüzrevalója. Szegény embernek ezt a nagy, súlyos gond­ját emberszerető szivvel látta meg Darányi föld- mivelésügyi miniszter. Nekünk fölöttébb rokon­szenves az a rendelete, hogy meghagyja a kincs­tári erdők tisztjeinek, hogy a kincstári erdőkben visszahagyott hulladékfát ne adják el, hanem ingyen engedjék át a szegény népnek. Hogy visszaélésre alkalom ne adassák, mindenkinek csak annyit adjanak, amennyit télen tüzelőnek felhasználhat. Már évek óta minden esztendőben meg­ismétli a földmivelésügyi miniszter ezt a rende­letét és egy összeállított kimutatásból tudjuk, hogy tavaly a szegény népnek kiosztott hul­ladékfa 12000 korona értékű volt. Tizenkétezer korona! Nem nagy összeg és az állam háztartásában igen kevésnek mondható. Hiszen a kincstári erdőgazdaságok millió számra jövedelmeznek és hogy magyarán mondjuk, ez a tizenkétezer korona ott azokban a számtéte­lekben meg se kottyan. És mégis mily jelenté­keny ez az összeg a szegény nép jóvoltára, nyomorának oszlatására. Gondoljuk meg, hogy ez a hulladékfa, amely az állami háztartás szem­pontjából jóformán semmi, mennyi fagyos tűz­helyet melegített föl s mennyi embernek téli ínségét enyhítette. Hány meggémberedett ember áldotta az államkormányzat gondozó kezét, amely a téli Ínségen meleg szivvel segített. Ez a hulladékfa jellemző tünete annak a gondos figyelemnek, amelylyel a kormányzat szociális téren a nép helyzetén javítani törekszik. Nem áll magában, nem is a legnagyobb jelen­tőségű. Amikor szóvá tesszük, inkább azért van, mert a tél közeledésének aktualitása figyelmün­ket felköltötte. A íöldmivelési minisztériumban a kormányzat szellemére vet világot az a dolog. Céltudatos, tervszerű és arányaiban min­den évben nagyobb akció indul arra, hogy a földművelő munkásnép egész télen át keressen és igy jobban élhessen. A kisgazdát viszont minden eszközzel meg­akarják nyerni annak az eszmének, hogy földjén okszerű gazdálkodást űzzön és ezzel magának több jövedelmet biztosítson. Ezért alakulnak a mintagazdaságok. Az ezer holdra való gyümölcs- faiskolák, méhesek, kertészetek, ezért lendítik állami erővel az állattenyésztést, ezért rendezik minden télen a sorozatos gazdasági előadásokat, ezért újították a szőlőt, javítják a legelőt, sze­reztetnek uj területeket, telepítenek, parcelláznak, talajt javítanak, csatornáznak és a kulturmunkák egész sorát végzik. Százakra megy a háziipari tanítások száma. A kisgazdák fiait télen összegyűjtik és ré­szükre négyhónapos gyakorlati tanításokat ren­deznek. Nem múlik el esztendő, hogy uj föld­műves-iskola, kertmunkás-iskola ne állíttatnék föl és minden évben uj népies mintagazdaság. Milliókra megy az az összeg, amelyet a házi­ipar utján a mezőgazdasági munkások télen keresnek. Ilyen a kormányzati szellem és ilyen gondok vezetik a íöldmivelési minisztert, akinek nem­csak az az óhaja, hogy a kisgazdának minden vasárnap tyuk főjön a fazekában, amit Frigyes porosz király a népjólét jellemzésére mondott, mert a miniszter óhajában tovább megy. Azt akarja, hogy kivételnélkül minden család, tehát a munkáscsalád fazekában is főjön tyúkhús­leves. Mindezt készséggel, az igazsághoz hiven megírtuk abból az alkalomból, hogy a miniszter a szegény nép fája felől gondoskodott és az emberszeretetnek nemes példáját szolgáltatta. Hirek. — Képviselőnk esküvője. Kerületünk or­szággyűlési képviselője gróf Teleki Pál e hó 25-én tartja esküvőjét Budapesten. Az öröm­szülők az alább következő szövegű értesítéssel tudatták gyermekük egybekelését. „Özv. római szent birodalmi gróf Bissingen Nippenburg Re- zsőné született Foeni Mocsonyi Georgine öröm­mel tudatja a maga és néhai gróf Bissingen Nip­penburg Rezső cs. és kir. kamarás leányának Hannának széki gróf Teleki Pál országgyűlési képviselővel, gróf Teleky Géza v. b. t. t. és neje ! Muratty Iréné fiával folyó évi november hó ! 25-én Budapesten történendő házazassági egybe­kelését. Vlajkovecz, 1908. október. Római szent birodalmi széki gróf Teleki Géza v. b. t, t. és neje sz. Muratty Iréné örömmel tudatják fiuk Pálnak gróf Bissingen Nippenburg Hannával, özv. gróf Bissingen Nippenburg Rezsőné szül. Foeni Mocsányi Georgine és néhai gróf Bissingen Nippenburg Rezső es. és kir. kamarás leányával folyó évi november hó 25-én Budapesten törté­nendő házassági egybekelését. Pribékfalu, 1908. október.“ A kötendő házassághoz ez utón is őszinte szerencse kivánataiukat tolmácsoljuk úgy szeretett képviselőnknek, mint az örömszülőknek' — Nagyszabású táncmulatság. A helybeli refor­mátus egyház templomépitési alapja gyarapítására hangversennyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez, amelyre az előkészületek már most nagyban folynak. Nyert értesülésünk szerint a hangversenyen több debreceni theologus fog közreműködni. A mulat­ságra az alábbi meghívót adták ki: „Meghívó. A nagy- somkuti református egyház templomépitési alapja gya­rapítására 1908. november hó 29-én hangversennyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez a nagy­vendéglő dísztermében, melyre címzettet és b. család­ját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti-dij * Személyjegy 2 kor. Családjegy 5 kor. Jegyek előre válthatók: Bocsár.czy Márton ur kereskedésében. Este a mulatság színhelyén. Felülfizetések köszönettel fo­j gadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este : 8 órakor. Védnökök: Dr. Péchy Péter, Pályi Béla, Koós György, Lugossy Károly, Szabó Ernő, Turbucz Ödön, Székely Ernő. Elnökök: Papp István esperes, Veress József gondnok, Szabó Lajos. Alelnökök : Kürthy Rezső, Soós Sámuel, Kengyel János. Pénztárnok : Be­nedek Ferenc. Ellenőrök : Szűcs Gyula és Derecskey János. Rendező-bizottsági tagok: Borza János, Bakos Károly, Baczay Béla, Becsi Mihály, Csonka Atilla, Eresei Pál, Elek Sándor, Kassay Kálmán, Kassay La­jos, Luka Ferenc, Moravszky András, Rogonán Lőrinc, Szilassy Sándor, Szilágyi Gyula, Szilágyi Ferenc, Szi­lágyi Béla, Székely János, Szerémy Lajos és Varga János. A hangverseny műsorát csak lapunk jövő számá­ban fogjuk közölni. — Haláleset. Kondor János nyugalmazott vármegyei utbiztos volt községi albiró 82 éves í korában e hó 14-ón elhalt. Temetése e hó 15-en ment végbe. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szappanyos Józsefné áthelyezésével a helybeli állami elemi iskolánál üresedésbe jött tanítónői állásra Szalay Idát nevezte ki. — Színészet Nagysomkuton. Gerő Ferenc szinigazgató 16 tagból álló társulatával községünkbe érkezett és előadásait e hó 19-én kezdte meg a „Stern“-fóle szállodában. Mint bevezető első elő­adás »Aranyvirág“ című Operette került színre, igen szép számú közönség jelenlétében. Az első előadás után Ítélve a társulat igen képzett tagok­ból áll és községünk színházlátogató közönségé­nek igényeit teljesen kielégíti. A címszerepet Bogdán Gizella adta elő, kinek kellemes hangja és ügyes előadását a közönség többszöri tapsai honorálta. Gerő Ferenc igazgató, a ki a „Foga­dós“ szerepet játszotta ugyancsak igen ügyesen mutatta be szerepét. Egyszóval a társulat min­den tekintetben megérdemli, hogy pártolásba ré­szesüljön. Az eddigi programm szerint színre kerül még a „Vigözvegy“, „Nebántsvirág“, „Gül- Baba“, „Szabinnókrablása“, „Ördög“, „Koldus gróf“, „Lili“, „Válás után“ stb. A bérlet 10 elő­adásra szól. — Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága e hó 19-én rendkívüli közgyű­lést tartott, melynek legfontosabb és első tárgya a m. kir. belügyminiszternek leirata volt a telep­hon hálózat létesítése tárgyában. Járásunkat ér­deklő alábbi tárgyak kerültek tárgyalás alá: Karulya, Kővárremete. Kovás, Jávortalu, Tölgyes, Gyökeres, Somkutpataka, Jodor, Nagykörtvélyes, Fericse, Szakállosfalu, Erdőaranyos, Kővárkölcse, Koltókatalin, Magyarberkesz, Berkeszpataka, Pusz. tafentös, Szappanpataka, Kolczár, Óbozinta, Hagy- máslápos, Kisbozinta, Hávord, Törökfalu, Dursa, Kőváralja, Kővárgara, Jóháza és Nagvfertős köz­ségek által a vágatási biztos dijjazásáról alkotott szabályrendelete. Sámuel József kovási segéd- jegyző nyugdíjazása. Nagynyires község határo­zata a tagositási térképek beszerzése tárgyában. A nagysomkuti kórház 1904., 1905., 1906. és 1907. évi számadása. Nagysomkut, Kisíentős, Fe­hérszék, Gyökeres, Szamoslukácsi, Dágfalu, Kő­várremete, Pusztahidegkut, Magosfalu, Kővár- hosszufalu, Karoly, Jávorfalu, Nagynyires és Ko­vás községek 1909. évi háztartási költségvetése. — Szatmárvármegye kettéosztása. A nagykárolyi pénzügyigazgatósági épület bérlete a jövő évben le­járván, mivel az a pénzügyminisztérium részéről ren­deltetésének meg nem felelőnek lett nyilvánítva, szük­sége merült fel annak, hogy a város egy uj, a kívá­nalomnak megfelelő pénzügyi palotát építsen, raelylyel szemben a város magát minimális 25 éves bérlettel óhajtotta biztosítani. A megindult tárgyalások folyamán, mint értesülünk, Wekerle miniszterelnök oly értelmű kijelentést tett, hogy az e tárgybani végleges elhatá­rozását csak a küszöbön levő megye kettéválasztás végleges rendezése esetén fogja érvényre juttatni. — Főszolgabírói helyettesítés- Dr. Falussy Árpád Szatmárvármegye főispánja az Erdődön elhalálozás folytán megüresedett főszolgabírói állásra Jeszenszky Béla nagykárolyi szolgabirót helyettesit ette. — Elgázoiásért megbüntetett kocsis. Ez év feb­ruár havában Nagy Tódor kocsis községünk utcáján Bonácz Tódor helybeli lakosnak Teréz nevű gyerme­két gondatlanság folytán elgázolta. E tárgyban most hozta meg a szatmári kir. törvényszék ítéletét, mely szerint Nagy Todor kocsis gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt nyolc napi fogházbüntetésre mint fő és egy napi fogházra átváltoztatandó 10 kor. pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítéli. — Aranyíolvaj bányamunkás. A nagybányai csen­dőrség letartóztatta Eetrik József bányászt, mikor az Nagybányán három darab kidolgozott, lopott arany­golyót akart értékesiteni. — A tiszti orvosok választatnak. A belügyminisz­ter elrendelte, hogy a tiszti főorvos kivételével a többi tiszti orvosokat ezután ne a főispánok nevezzék ki hanem az illető törvényhatósági bizottságok válasszák. — Pályázat. Nagybánya város a szálloda és vigadó­épület munkáira november 28 iki lejárattal kiirta a pályázatot. Ciliiéi. A mi koponyánk. Irta : Jászay Mari. Azért kisebb-e azzal az „egyharinaddal“ a mi asszonyi agyvelőnk, mert a férfiak a terem- tetésünk óta nem engedték azt használnunk, ne­hogy mi járjunk túl az ő eszükön, vagy ezt is csak ránk fogják, mert hiszen ők mérecsgélték és mondhattak annyi unciát, amennyit a saját érdekükben jónak láttak konstatálni — ámbár nem hiszem, hogy Lenhossók bácsi akkor ellen­ségünk lett volna, neki nem volt rá oka, ismer­tem az élete párját — vagy csakugyan a tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom