Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-11-22 / 47. szám
nov. 22 mészet tartotta vissza azt a hiányzó harmadot, bölcsességből, olyan hivatásra szánva bennünket, amelynek nem vetnénk alá magunkat ha, — mint mifelénk mondjuk, — ki volna min a négy fertályunk ? A koponyánk belsejét még nem láttam, de ha a külsejét nézem és az után Ítélek, akkor jaj nekünk ! Ha akkora a .különbség a fejeinek belseje, mint a külseje között: akkor megijedünk és féltjük az egész jövő generációk szellemi nívóját, mióta tudjuk, hogy azok lélekbeli tehetségeiket az anyától is öröklik. Mert miben különbözünk igy lenézett, lesajnált, vad nővéreinktől, akik semmivel sem raknak több tücsköt-bogaraí a fejükre, mint mi. Igaz, hogy ők nem is követelnek szavazati jogot, mint mi. Nehogy azonban valaki |rám olvassa, hogy én vizet prédikálok és — cifra kalapban járok ! Szó sincs róla. Én a magam kalapjait is mindig úgy szégyenlem, mint a többi asszonyságét, de egyszerű kalapot Budapesten nem kapok. Ha pedig férfias kalapot teszek föl, mint az északiak, finn, dán, norvég asszonyok, akkor mindenki megfordul utánam és nevet; ez pedig nekem annyira kényelmetlen, hogy inkább viselem a budapesti divatot, amelynek a tejemhez semmi köze. Nem véd nyáron a nap és télen a fagy ellen. Divat! Viseljük, mert divat. Mert párisi. Ha a budapesti hölgyek tudnák, hogy Parisban az igazi előkelő nő gyalogjáráshoz sohasem tesz föl „fantasie„-kalapot, tollas, madaras, virágos isten-csudákat, hanem jár egyszerű, fejéhez simuló kis kerek, vagy keskenykarimáju kalapban, amit a divat évtizedeken át alig befolyásol és amit Budapestre sohasem hoz a marchande- de-modes, mert az nem „mutat“; ha ezt tudnák, hiszem, hogy ők is igy tennének. A párisi müveit nő csak délután és csak kocsiban hord strue- tollas kalapot. Utcán, gyalog soha. Mihozzánk, “a Balkánra, hozzák a félvilági hölgyek kalapjait, mint a színházaink a nekik való színdarabokat. A választójogunkkal várjunk addig, mig mi is a kalapunk .mellé tűzhetjük a kortestollat és azt nem takarja el ott a strucíoll. „A ruha teszi az embert.“ Nézzük hát meg először a külsőnket: az öltözködésünket. Szégyenletesen oktalan az európai nő ruhája — épen a kevély európaié ! — a khinai, a japán, a török mellett! A célszerűnek meg épen az ellentéte. A szépnek a torzképe. Vastagitja a vastagot, soványitja a soványát. A japáni, khinai khiton, a régi görögökéhez hasonlóan, kiegyenlíti hosszú vonalával a kövér test formátlanságát, kitölti a csontos test hiányait. Legfőbb érdemét pedig alig merem szóvá tenni, mert ez egy egy egész kötetet involvál: nincs alávetve divatnak ! Mégis mindenik asszonyon más. Egyéni. Eredeti! Viselhetünk mi oly becses, valódi nehéz selyem és művészileg himzet ruhákat, mint ők, akik azokat anyáik, nagyanyáik, dédanyáiktól kincsek gyanánt öröklik ? Mi ? Szánalmas életünknek egyharmadát a szabóinkkal való küzködósben töltjük el, hogy félig-meddig sikerült vagy nem sikerült rongyainkat tőlük, szörnyű pénzért kicsikarjuk. Először a szabóinktól a ruháinkat, azután férjeinktől az árát I És sokszor milyen áron! És ez a lelki testi gyötrelem minden évadban ismétlődik! Elégtelen fizikumunk összes energiáját utálatos „divatos“ rongyaink beszerzésére vesztegetjük. Fiatal férfiak emiatt a csapás miatt nem mernek idejében megházasodni. Kisértsük meg elképzelni, mi európai nők, mennyi megtakarított időt fés pénzt jelent a keletiek változatlan formájú ruhája ? Es mily valódi, értékes szöveteket viselhetnek, nem máról-holnapig tartó, örökös utánzatokat, szégyenletes olcsó cafatot, ami okvetlenül visszahat a lelkületűnkre, a jellemünkre is. A jelszó : csak sokat mutasson. Olcsó pénzért sokat mutasson. Piha! milyen ieálázó csalás, örökös csalás! Nevetségesek és rabszolgák vagyunk divatrongyaink révén. „Nagysád kissé „erős“ csípőben“, — mondja markába nevetve a szabónak, mert azt a kifejezést, hogy „kövér“ meg „vastag“, ami az igazKŐVÁRV1DÉK 3 ság, azt nem bírjuk meg. És azt kívánjuk, hogy komolyan vegyenek bennünket? Vagy törekszünk komoly emberi jogokért és akkor nem maradhatunk irrozonabilis bábuk ; vagy szótkócoljuk a hajunkat, mint a vadak, madarakat, bogarakat tüzűnk bele és keressük a férfiak kedvét, akik eddig ilyeneknek neveltek bennünket. így is vették hasznunkat. Főmunkatárs: Ackerman Béla. Laptulajdonos: Barna Benő. 5151—908. íkvsz. Árverési hirdetmény és feltételek. Kővárvidéki takarékpénztár végrehajtatónak Buttyán Simon a Gyorgyea petri, Vancza György és Maries Anika nagysomkuti lakosok végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 3874 K 80 f. tőke, ennek 1907. szept. hó 16-tól járó 8% kamatai és 32 K jelenlegi s még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t.-c. 144. §-a alapján és a 146. §-a értelmében a nagysomkuti kir. jbiróság területén levő Nagysornkut községben fekvő az ottani 312. tjkv AI. 2—9. rsz. egész ingatlanra 1080 K, a 313. sz. tjkv AI. 2. rsz. egész ingatlanra 45 K, a 233. tjkv. A. f. 1. rsz. egész ingatlanra 221 K, a 232. tjkv AI. 1 — 7. rsz. a. ingatlannak Buttyán Simon a Györgye nevén álló részére 1883 K, a 25. tjkv AI. 1. 2. rsz. a. ingatlannak Buttyán Simon a György nevén álló részére 18 K 50 f., a 92. tjkv A. f. 1. rsz. ingatlannak Buttyán Simon a György nevén álló részére 10 K és 143. tjkv A. f. 1. rsz. a. egész ingatlanra 529 K, a 143. sz. tjkv A. f. 2. rsz. a. ingatlanra 72 K, a 143. sz. tjkv A. f. 3. rsz. a. ingatlanra 90 K, a 143. sz. tjkv A. f. 4. rsz, a. ingatlanra 18 K ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 1809. évi január hó 27-ik napjának délelőtt 9 órája nagysomkuti kir. jbiróság helyiségében. Ezen határidő után a fent körülirt ingatlanok a becsáron */3 részen alul el nem adhatók. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 20%-át készpénzben, vagy az | 1881. LX. törvénycikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi novem- j bér hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. Sj-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges í elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagysomkuton, 1908. évi október hó 28-ik napján. A nagysomkuti kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Dr. Lauka, kir. jbiró. Éjjj |jj I ^ Tisztelettel felhívjuk becses figyelmét ^ f f I beton hidátereszeinkre, { $ melyek községek és uradalmak részére mezei és vicinális utakhoz Indáknak és viz- $ é> levezető csatornáknak nélkülözhetetlenek. Árai vetekednek minden más hidanyagok # A áraival, javítást soha nem igényelnek ; ily hid-átereszeket különféle átmóretekben á \ gyártjuk és azokat f.-m.-kinti hosszban bármily kis mennyiségben bérmentve bár- \ § mely vasút állomásra a legjuíányosabban megszámitva szállítjuk. Lerakásuk oly f Ä egyszerű, hogy egy olyan hidat bárki nehány óra alatt lerakhat. Nagyobb megren- A \ deiésnél azonban saját beton-mesterünkkel teljesen díjtalanul rakatjuk le. \ é Szives felszólítására bővebb felvilágosítással is szolgálunk. é \ Szives pártfogását kérve, maradunk kiváló tisztelettel A J Bátyúi betongyár. (Beregmegye.) A | i ( i Eredeti svéd gyártmányú BOUNDERS NYERSOLAJ MOTOROK és LOKOMOBILOK . a.. _ Legolcsóbb üzem már kis motoroknál is. Költség 12 HP. motornál évi öOOO munkaórára: fr|f| Bolinders nyersolaj motornál nyersolajra ca. 1260 korona. Benzinmotornál adómentes benzinre ca. 2500K Gőzgépnél szénre és fűtőre ca. 3000 kor. (I Tehát a Bolinders-mótor ára teljesen kifize&&&* tődik az elért me. takarításban, ca. 41/* év alatt benzinmótorrai szemben, ca. 372 év alatt gőzgéppeP szemben. Pénzügyőri ellenőrzés nincsen. Kezeléshez nem kei! gépész. Könnyen kicserélhető alkatrészek. Gyors üzembehelyezés. Robbanás nyersolajnál kizárva. Csekély hütővizfogyasztás. Önműködő központi kenés. Legjobb hajtőerő bármely üzemhez. Nyersolaj lokomobilokat cséplőgépekkel is szállítunk. Referenciákkal, szakszerű felvilágosításokkal, ismertető prospektusokkal, s ajánlatokkal díjmentesen szolgálunk. 1 Táviratcím: USZO Budapest. Gépraktár. — Motor osztály. BUDAPEST, Váczi-körut 26. i i m t & * * #
