Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-09-29 / 39. szám

1907. szeptember 29. KŐVÁRVIDÉK 5 Vármegyei pótadá. A f. évi vármegyei ősz közgyűlésen tárgyalás alá kerül az alábbi vár­megyei pótadók kivetése: Közművelődési cé­lokra 1 százalék, vármegyei tisztviselők nyugdíj­alapjára 1 százalék, székház építési alapra */2 százalék, h. é. vasutakra l'/2 százalék. Bezárták az iskolákat. Alig kezdődött meg az elemi iskolákban az előadás, a járványszerüen fellépett hörghurutos betegség miatt kénytelen volt a hatóság az iskolát bezárni. Megjegyezzük azonban, hogy az ismétlő és ipariskolákban előadás tartatik. A himlőesetek bejelentése. A belügyminisz­térium az összes törvényhatóságokhoz a követ­kező körrendeletét intézte: „Bécsben a hólya­gos himlő járváeyszerüen lépett fel. Bárha a járvány már csökkenő félben van, az osztrák cs. és kir. belügyminiszter felkeresésére keresésére felhívom, hogy abban az esetben, ha a törvényhatósága területén hólyagos himlő (variola vera) eset fordulna elő s annak eredete Bécsre visszavihető volna, erről Bécs főváros főorvosi hivatalát azonnal s a legrövidebb utón közvetlenül értesítse. Egyúttal felhívom, hogy a törvényhatósága területén netán előforduló hólyagos himlőeseteket ide táviratilag jelentse be. Megjegyzem, hogy a hólyagos himlő esetek nem tévesztendők össze a bárányhimlőben tör­tént megbetegedesekkel. Rablás. Frenkel Márton borpataki lakos panaszt tett a rendőrségen, hogy Dragomir Péter odavaló lakos az elmúlt ejjel őt meg­támadta, véresre verte és nála volt pénzét erőszakkal elvette. Dragomir ellen az eljárást megindították. Létminimum. A bírói végrehajtási eljárásról szóló törvény 1600 koronába állapította meg azt a létminimumot, a melyet a közhivatalnoktól és azok családjától a hitelezők végrehajtás utján nem vehetnek el. Günther Antal igazságügy­miniszter a végrehajtási törvény módosítását célzó törvényjavaslatában a létminimumot, tekintettel az egyre dráguló életviszonyokra, 2000 koronában vette fel.-i i Hirdetmény. A volt szatmárvármegyei nő- iparegyesületnek Nagykároly város által átvett vagyonból az 1907-8. iskolai évben két szat- mármegyei vidéki s a nagykárolyi polgári leányiskolába járó, szorgalmas és jómagavise- letü növendék fog egyenként 240 K ösztön­díjban részesittetni. Ezen ösztöndíjat elnyerő növendékek a város által tandíjra, tanszerekre és beiratási díjra külön 60 — 60 K segélyben fognak részesittetni. Felhivatnak mindazok, kik ezen ösztöndíjban részesittetni óhajtanak, hogy az 1906-7. tanév végén nyert iskolai bizo- nyitványnyal-, születési anyakönyvi kivonattal-, illetőségi és vagyoni bizonyitványnyal felszerelt s Szatmárvármegye főispánjához — mint az ösztöndíj adományozására jogosult — intézett kérvényüket legkésőbb 1907. év október 10-ig a nagykárolyi polgári leányiskola igazgatójá­hoz adják be, mivel a később beadandó kér­vények figyelembe nem lesznek vehetők. Nagy­károly, 1907. szept. 18. Debreczeny, polgár- mester. Budapesten az egyetlen független ellen- zéki nagy napilap „Az Újság.“ Előfizetési ára egész évre 28 K; félévre 14 K; negyedévre 7 K; egy hónapra 2 K 40 f. Megrendelési czim: „Az Újság“ ki­adóhivatala Budapest VIII. Rákóczi-u. 54. Pályázat. A nagykárolyi járáshoz tartozó dengelegi segédjegyzői állásra pályázat van hirdetve. Pályázati kérvények október hó 3-ik napjának délután 6 óráig nyújthatók be a nagy­károlyi főszolgabíróhoz. A választás október 5-én fog megtartatni. Meghívó. A szatmárvármegyei általános tanítóegyesület nagybányai köre 1907. évi ren­des gyűlését f. évi október hó 8-án d. e. 9 órakor Nagybányán a „Polgári Olvasókör“ nagy­termében tartja meg, melyre az egyesület tagjait és^az érdeklődőket tisztelettel meghívom. Székely Árpád, elnök. - Tárgyak: 1. 8'/a — 9-ig a központi elemi iskola első osztályában az italokról gyakorlati tanítást tart Imre Károly nagybányai állami tanító. 2. A gyűlés meg­nyitása. 3. A múlt évi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Példaadásunk hatása tanítványaink vallásos nevelésében címmel felolvas Doroghy Ignác egyesületi alelnök. 5. Az uj tanterv a gyakorlatban, előadja Ambrus Mózes kővár- hosszufalui állami tanító. 6. A népiskolai ta­nulók agyagnintázásáról előad Szabó József nagybányai állami tanító. 7. Folyó ügyek. Indít­ványok. 8. Tisztujitás. Zsidók és örmények. Luschan volt az első, aki ennek a két né Majnak a rokonságát han­goztatta és minél előbbre halad ezen a téren az embertani vizsgálódás, annál jobban beiga­zolódik, hogy Luschannak igaza van. Egy nagy ellenvetés hangzott el minduntalan, amelyre nem tudtak válaszolni és ez az, hogy nyelv tekintetében jelentékenyen elkülönödött a két népfaj. A zsidók a sémi, az örmények az árja csoport nyelvét beszélik és ez a tény alaposan megnehezíti a rokonság megállapítását. A kér­dést most újból fölveti dr. Schofer bécsi ember­tan tudós és kutatásaiban arra az eredményre jutott, hogy mind a két nép a régi hethitáktól száamazik. Ez okozta azt, hogy a zsidók jó­része nemcsak hogy nyelvét kapta az örmé­nyektől, de össze is vegyült velük. A fizikai antropológia alapján állítja ezt dr. Schofer szemben azokkal, akik az örményrokoaságot tagadják. Közös testi vonás az erős és hajló orr, meg a nagy szem. Üldözések, vándorlások igen megviselték mind a két népfajt. Nemrég a bécsi tudományos akadémia ülésén dr. Aptowitzer az örményjogról olvasott fel és utalt arra, hogy az ó-örmény jogi kódexekben és a talmudban számos rokonmotivumot lehet találni. Ezek után a rokonságot a nyelvi és vallási különbözés ellenére sem lehet többé kétségbe vonni. Eljegyzés. Gerber Béla szinérváraljai gyógy­szerész a napokban jegyezte el Szűcs Gyula képviselőházi terembiztos leányát, Szeráfin Elemér helybeli vállalkozó unokahugát : Ibolykát. Hivatalvizsgálat. Kellner György törvény- hatósági m. kir. állatorvos e hó 21-én vizs­gálta meg a helybeli járási m. kir. állatorvos ügykezelését és példás rendben találta. Megszűnt sertésvész. Szamostölgyesen a ser­tésvész megszűnt, az elrendelt zárlat feloldatott. Kamatláb emelés. A „Kővárvidéki takarék- pénztár“ a pénzviszonyok változása folytán ok­tóber hó 1-től számítva a betétek kamatlábát 5 °/0-ról 5 V2 °/o-ra emelte fel. Legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok. A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági név­jegyzékébe 1908. évre járásunkból a következők vétettek föl: Gróf Teleki László Gyula kővár- hosszufalu 8119 K 70 f, Gróf Teleki János Koltó 2175 K 19 f, gróf Teleki Sándor Nagy- somkut 1752 K 34 f, Hirsch Náthán Nagy- somkut 1375 K 44 f, Orbán Andor Karúivá 725 K 36 f, Marosán László Pribékfalu 670 K 92 f, Bocsánczy Márton Nagysomkut 628 K 54 fillér adóval. Uj politikai lap. Nagykárolyban a közel jö­vőben egy uj politikai lap fog megjelenni he- tenkint kétszer. Az uj lap a legradikálisabb programmal indul meg és élén a vármegye és Nagykároly város igen sok jelentékeny politikai és társadalmi sulylyal biró vezető egyénisége fog mint „lapvezérlő bizottság“ állani. — A politikai lapoknál a törvény értelmében szük­séges cautiót a napokban teszik le az adó­hivatalnál. Megtámadott mandátum. Lukácsiu László belényesi mandátuma ellen a kisebbségben maradt Kardos-párt abszolút érvénytelenségi okok alapján petíciót adott^ be a képviselőház elnökségéhez dr. Tetétleni Ármin ügyvéd által. Itt említjük meg, hogy a Lukácsiu betegségé­ről szóló hírek túlzottak voltak, eletét semmi komoly veszedelem nem fenyegeti. Milyen lesz a tél? Hát erről a télről, amely­től máris nagyon fáznak a tüzelőanyagban nem igen bizó magyarok, Meteor, aki elég gyakran eltalálja az időjárást, azt mondja, hogv nem kell megijedni tőle. Áz igazi becsületes tél csak január közepe felé kezdődik s akkor sem lesz kemény, sem hosszantartó. A tavasz azonban már hűvösebb lehet és jól kinyúlható. Mind­ebből az következik, hogy a szénmizériáktól nem igen kell félni, mert csak az esetben lehetne nagyobb baj, ha a ránk következő tél olyan lenne, mint amilyen az elmúlt volt. De hát a nagy telek nem igén ismétlik magukat ilyen gyorsan. Reméljük, hogy Meteor jóslata ezúttal is beválik és a szegény emberek nem fognak imádkozni a szén- és fakereskedők előtt, akik a múlt hideg tél idején nemcsak a nagy árak­hoz, de a hódolathoz is hozzászoktak. Hangverseny. Geyer Stefi hegedű művésznő, ki már tizenkét éves korában az összes európai udvarok előtt játszott s kinek működéséről a világ-lapok is a legnagyobb elragadtatás hang­ján írnak, szeptember 29-én Szatmáron, a vá­rosi színházban hangversenyez. Úgy halljuk, hogy e hangversenyre, mely művészi esemény számba megy, városunkból is többen átrándul- nak. A hangverseny kezdete 8 órakor. Hely­árak: Alsó és közép páholy 16 korona. Felső páholy 12 kor. Támlás szék 3 kor. Körszék 2.50 kor. Zártszék 2 kor. Földszinti állóhely 1 kor. Karzati ülőhely 1.50 kor. Karzati álló­hely 60 fillér. Előadás napján a jegyek délután 3 órától a színházi pénztárnál válthatók. Jegyek Lővy Miksa könyvkereskedésében kaphatók Szatmárott. CSARNOK. I akásmizéria. Nyájas olvasó, ne ijedj meg, a fenti cim nem reit magában dörgedelmes,' vérengző cik­ket a lakásdrágaságról, a házbéruzsoráról, zsar­nok háziurakról, mert a kérdést cikkezéssel meg­oldani nem lehet, mert elsősorban is nincs lakásmizéria, mert nincs - lakás, amelyik üres lenne. Tehát elsősorban lakás kell, aztán jön a drágaság s csak ezek után menydöröghetünk a lakbér uzsora ellen. Soha se tudtam én, hogy mi fán terem a lakáskérdés, mert én mindig laktam. Annyi hó­napos három világvárosban sem akad, mint Bu­dapesten. Ha egyik helyen nem tetszett, nyom­ban akadt egy másik külön bejáratú, tiszta, világos, féregmentes szoba, villanyvilágítással, sőt még fürdőszoba használattal is. Mióta nős vagyok, tudom, hogy nemcsak hónapos szobák és hónapos ágyak, hanem la­kások is vannak a világon. Mert hát egy több­tagú családnak már lakás is kell, a hónapos szoba a fiatal emberek és agglegények privi­légiuma. Házasságom óta egyebet sem tettem, mint lakást kerestem. Sőt a feleségem is keresett és találni kellett. Hova csak beköltöztünk a kö­vetkező negyedben srófolt a háziúr. Nem akar­tuk a béremelést megadni, hát az utána jövő fertályban hurcolkodtunk. Azonban mindenütt drága lakásokra bukkantunk és egyre drágáb­ban laktunk es amellett költözködési költségek is tömérdek pénzt emésztettek fel ; bútorok törtek rongálódtak; egyes tárgyak mindig el­tűntek, azután a sok mergelődés, bosszúság, lótás-futás, időfecsérlés, úgy, hogy kezdtem odalenni; a feleségem még odább volt. Azt ta­nácsolta, hogy adjuk el a megmaradt bútorda­rabjainkat és menjünk egy hónapos szobába. — Hova gondolsz - jegyeztem meg — én, te, ők (t. i. három gyermek) csak nem me­hetünk egy bútorozott szobába. Sehol nem eresztenek be és még többe kerül egy nagy hónapos szoba, mint egy kétszobás lakás. — Na persze - mondá feleségem - ad- dig-addig költözködünk es egyre drágább lakást bérelünk, mig minden pénzünk rámegy; vala­mennyi bútordarabjainkat összezúzzák vagy el­lopják. Mit bánod te, ha én és a gyermekek mezítláb járunk és nem eszünk. — Azt hiszem, eddig se koplaltatok, szóltam - ezentúl se fogtok. Elvégre én arról nem te­hetek, hogy a háziurak stájgerolnák, mi hiva­talnokok megőrülünk, ha állásunk van. Nőin azonban a divan sarkában sirt, a gyerekek kontráztak hozzá, én meg — mi tel­hetett tőlem — fogtam a kalapomat és elro hantam. A fertály veszedelmesen közeledett és lakást semmi áron sem találtunk még. Vagy igen nagy lakások voltak, hat-hét szobásak, vagy semminők. Minden időmét felesegemmel egyetemben lakáskeresesre fordítottuk. Együtt mentünk keresni. Minden házon egy-két, sőt öt-hat cédula fityegett csakhogy - sajnos — mindannyian külön vagy nem külön bejáratú hónapos szo­bákat és agyakat kínáltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom