Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-29 / 39. szám
6 KŐVÁRVIDÉK 1907. szeptember 29. Ki is oktattam a feleségemet, hogy kár az utca oldaláról a másikra átmenni; ha a ház kapuján kisebb alakú cédulákat látunk, mert ezeken hónapos dolgokat hirdetnek, aminthogy meg is győződhetett erről. Ha majd nagy alakú fehér papiros ötlik szemünkbe, akkor lakás az. Mentünk, botorkáltunk fáradtan, lihegve, verejtékezve, utcáról-utcára — semmi eredmény. Már a külvárosokban ballagtunk egyszerre szemembe ötlik az utca túlsó oldalán egy ház kapuján nagy fehér tábla. — Föld ! — kiáltom örömsikolylyal és csak úgy vonszoltam magammal agyonfáradt nőmet. Mikor a nagy fehérlap előtt megálltunk nyelvünk lógott, zihált a mellünk, csurgóit a viz rólunk és olvastuk, hogy mi áll azon a lapon. Ékes józsefvárosi magyarsággal ezt olvastuk le: Itt e hazban egy nagy tagas Istaló ! ott ló szamara kiattó ! ! Néglusz. A széninség. — Levél a szerkesztőhöz. — Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Ön valóban furcsa megbízást adott nekem; arról tudósítsak, ami nincs; tudniillik a szénről. Hát úgy áll a dolog, hogy szén van és pedig nagyon sok vagy nagyon kevés. A többszörös milliomosok megrakhatják félévvel előbb a pincéiket, mig a szegény szénkiskereskedők pincéi konganak — a fáktól. Szenet ők nem igen kapnak és hát hogy jusson hozzá az emberiség? Hogy behatóbban Írhassak a szén- mizeriáról, körutat akartam tenni a nagykereskedők, kiskereskedők, széntársaságok körül, hogy mondják el a véleményüket a széntelen- ségről. A pénztelenségem azonban meggátoltatván, hogy automobilba, akarom mondani: konflisba vágjam magam. De mit tesz Isten ? Elém hozott egy ismerős kocsist. Megsüvelt, Nagy hetykén kocsijába telepedtem. Azt az utasítást adtam neki, hogy hajtson a budai pezsgőgyárba. Ideérve, a gyáros előzékenyen fogadott és hajlandó volt kalauzolni, hogy tanulmányozhassam a pezsgőt. Fölösleges hangoztatnom, hogy alapos tanulmányt végeztem, mert sokkal bizonytalanabb léptekkel botorkáltam, sőt tántorogtam kifelé, mint befelé. Kutya melegem volt. Égett bennem a^sok peszgő, égett körülöttem a sok lámpa. És még beszélnek széntelenségről. Ez szemtelenség ! A kocsisnak nem tudtam megmondani, hogy hová vigyen. Ő nem sokat teketóriázott, betuskolt a kocsijába, felült a bakra és hajtott. Én meg aludtam. Hűs szellők csókolgatták, legyezgették arcomat, (mint a hogy poéták imák) mikor felébredtem a kocsiban, hideg volt, fáztam, sőt | dideregtem. Erről eszembe jutott a szén. — Hamar vigyen a Kádár Testvérek szénnagykereskedőkhöz, — szóltam a kocsishoz. A derék ember meg szónélkül elhajtatott j oda. A cégnek irodája az első emeleten volt. j Becsöngettem. Valami szobalányféle nyitott ajtót. Megmondtam, mijáratban vagyok. Nagyot ; nézett és azt mondta, hogy a nagyságos ur még alszik. Erre meg én bámultam. A szoba- I lány bővebb magyarázattal szolgált, mondván, hogy reggeli félhétórakor még nem szokoit felkelni a főnök ur. Elhültem, hogy ily korán reggel akarok interjúvolni, de hát nem tudom, hány óra van. Az egesz éjjelt nyilván átaludtam a kocsin. No de azért elhatároztam, ha már itt vagyok, nem tágítok. A Kádár Testvérek cég főnöke csakugyan felkelt és reggeli pongyolában, félálmosan fogadott. Cognac-kal és szivarral kínált és azt mondta, hogy nem igaz a széninségről szóló hir. Szén van, sőt bőven van — nála. (De a szegény embernél nincs !) És Írjam ezt meg és még tetejébe - a kitűnő tudósításom dija fejében öt métermázsa szenet is utalványozott. Nekem az nem kell, de szerkesztő urnák - családos ember lévén — fog kelleni. Én áremelés nélkül elküldöm önnek, kérvén már most ügyemnek ellenértékét, mint a kocsis diját, valamint tudósítói honoráriumomat és egy kis előleget, miknek hővártában, lévén rá égető szükségem, maradtam készséges hive: Levelező Teofll. Megvételre keresem a „Nagybánya“ cimü lap 1903. évi I. évfolyamának 76'-ik számát; 1904. évi II. évfolyamának 4., 9., 10., 15., 17., 18., 20., 31. és 4#-ik számait; 1906. évi IV. évfolyamának 5-ik számát. — A „Kövárvidék“ czimü lap 1905. évi II. évfolyamának 12., 14., 4L, 43. és 50-ik számait; 1906. évi III. évfolyamának 7., 9., 18., 19., és 22-'\\t számait. - A „Szinérváralja“ cimü lap 1904. évi I. évfolyamának 52-ik számát. Morvay Gyula, Nagybányán. Főmunkatárs: ACKERNIÁN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. Faeladási hirdetmény. Özv. Péchy Mihályné, szül. Degenfeld Mária grófnő tulajdonát képező Kelence község határában fekvő erdejében eladás alá kerül 40 k. h. területről 2780 drb tölgyfából kikerülő és 1193 92 tm3 becsült műfa és 6882 m3 bükk és tölgy tűzifa. Nevezett erdő a szamosvölgyi vasút Sülelmed állomásától 7 km.-re fekszik. Ezen fák eladására nézve a nyilvános szóbeli árverés 1907. évi okt. hó 20-án d. u. 2 órakor lesz a tulajdonos cikói lakásán megtartva. Kikiáltási ár 20538 K 30 fillér, ^.rverelők kötelesek az árverés megkezdése előtt készpénzben 2060 K bánatpénzt lefizetni. Zárt írásbeli ajánlatok — melyekhez 2060 K bánatpénz csatolandó és melyben ajánlattevő elismeri, hogy az eladási feltételeket ismeri, azoknak magát aláveti — 1907. évi okt. hó 19-én déli 12 óráig a birtokoshoz annál is inkább beadandók, mivel később érkező ajánlatok figyelmen kívül hagyatnak. Tulajdonos fentartja magának azon jogot, hogy ajánlattevők közül szabadon választhasson. Az eladási feltételek alulírott erdőgondnokságnál betekinthetők. Az uradalmi erdőőr (lakik Cikón, vasúti megállóhely) a megjelent vállalkozókat - kívánatra - a kihasználandó területre is fogja kalauzolni. Hadad, 1907. szept. 15. Gróf Degenfeld Sándor és Mária erdögondnoksága: Kleiszl Gyula, uradalmi főerdész I Legjobb mellékkereset 555 1907. vegrii. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi . LX. t.-cz. 102. §-a érteimében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuu kir. járásbíróságnak j 1907. évi Sp. 132. számú végzésé következtében dr. Olsavszky Gyula ügyvéd által képviselt „Riureana“ takp. javára Rád László ellen 124 ; K 7 f s jár. erejéig 1907. évi julius hó 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 705 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: széna, lovak és búza nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság 1907-ik évi V. 296/7. számú végzése folytán 124 korona tőkekövetelés, ennek 1905. évi augusztus hó 28. napjától járó 5 % kamatai, Vs °/o váltódij és eddig összesen 137 K 87 fillérben biróilag már megállapított hátralékos költségek erejéig, Szakállosfaluban Rád György lakásán leendő megtartására 1907. évi október hó 9-ik napjának délutáni 4 órája határidőül kifizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le-és íelülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkuton, 1907. évi szeptember 27-ik napján. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. Finom csemege szőllő télire eltarthatót kilónkénti fillérért, kapható Magyarberkeszen Dr. Virág Lászlónénál. Butorvevők figyelmébe! Ajánljuk saját műhelyünkben készült asztalos és kárpitozott bútorainkat. Nagy választék kész hálószoba, ebédlő és szalon berendezésekben. Megrendeléseket gyorsan eszközlünk! Szilárd munka. Ocsó árak. Vértes és Kramer bútoráruháza Nagybánya. 0 0 I • ■■ »1 n uyumolcsfa oltványok eladása! Almás 45000 drb, 3-4 éves, erős: Aranyparmén, Jonáthán, Hollandi arany kormos, Casseli nagy renet, Sárga Bellefleur, Teli fehér kalvil, Török Bálint, Batul, Sóvári s több más fajok. Körte: 15000 darab, 25 fajtában. - Besztercei és más oltott szilvák 15000 darab. - Cseresznye, meggy, dió, őszibarack és- eperfa stb. 7000 darab. - Árak: Különösen erős példányok drbja 1 korona, I. oszt. — 70 fillér, II. oszt. 60 fillér. — 20000 darab Riparia Portális 2 éves, gyökeres szöllővessző. I. oszt. 40 K, - II. oszt. 33 K. -Árjegyzéket klTinatn sslresen küld: — Szász János faiskolája Nagybányán. -Zrínyi Ilona-tér. (Szénatér.)0 nők és családok részére. Egy helyen és egy háztartásban se hiányozzék az eredeti „Styriai“ kötőgép. — Árjegyzék ingyen. Kedvező fizetési feltételek. Első styriai kötögépgyár magyarországi képvise- lete, Fogl J. L. műgépész Budapest, VI., Csengery-utca 54.
