Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-07-14 / 28. szám
1907. julius 14. KOVARVIDÉK 5 két estét kivéve, zsúfolásig megtelt a színház helyisége, mely körülmény arra enged következtetni, hogy a társulat méltó volt arra, hogy pártfogásba részesitessék. A társulat egynéhány tagjának szereplése különösen kitűnt és nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy szereplésükkel bármelyik nagyobb városi színtársulatnál is helyet foglalhatnának. A múlt heti műsor a következő volt: Pénteken adták: „János Vitéz“-t, szombaton és vasárnap kétszer egymásután zsúfolt ház mellett a „Vig özvegy“-et, hétfőn: „Berger Zsigá“-t, kedden és szerdán Szent- györgyi István a kolozsvári nemzeti színház elsőrendő művésze, mint vendégfelléptével színre került „A cigány“ és „A tolonc“. E két előadás alkalmával különösen látogatott volt színházunk, teljesen megtelt a terem zsúfolásig. A vendégművész kitűnő alakításairól és művészi előadásáról feleslegesnek is tartjuk Írni, mert kitűnősége általában ismeretes. A társulat színészei közül különösen meg kell emlékeznünk elsősorban Szabadhegyi Aladár színigazgatóról, aki minden darabban bebizonyította képzettségét, Pataki Ferenczről, aki kitűnő komikus, Szerdahelyi Lajosról, Szigethy Antalról, akik minden alkalommal ügyesen adták elő szerepüket. Erdélyi Anna, Sz. Szirmay J., Kis Margit és Szél Minka ugyancsak kitűntek a legutóbb tartott előadások alkalmával. Csanádi Lenkének pedig kitűnő mimikója állandóan derültségbe tartotta a közönséget. Egyszóval az egész társulatról csak kellemesen emlékszik vissza színházlátogató közönségünk. Csütörtökön búcsúzóul Cabaret-Estélyt rendezett a színtársulat. Innen Magyarláposra utazott a színtársulat, ahol már meg is kezdte előadásait. Lopás a kincstári kohóból. Rejtelmes lopásnak jött nyomára Horgospatakon Ignátyuk Mihály utkaparó. E hónap 5-én reggel, midőn a Kapnikbányára vezető országút egyik hidján dolgozott, feltűnt neki, hogy néhány órával ezelőtt valaki lovával a hídon állt meg etetni, továbbá az árokban olyan kőrakást látott, amely azelőtt való nap még nem volt ott. Gyanúsnak tűnt föl a dolog, odament a kőrakáshoz, hogy azt széthányja s ekkor legnagyobb csodálkozására, a kőrakás alatt nagy mennyiségű ólmot talált, amely még aranyat és ezüstöt tartalmaz s ára hozzávetőleg 3000 koronát tesz ki. Rögtön bement a faluba jelenteni az esetet és szekeret keresett, mely a kincset visszaszállította a magyar királyi kincstári kohómű anyagtárába, honnan azt lopták s ahonnan állítólag már nagyon sokat elhordták. A kincstár kárát megállapítani még eddig nem lehetett, de az bizonyos, hogy tetemes lehet. Vizsgálatot és nyomozást indítani sem lehetett azonnal, mert csendőrség Horgospatakon nincs s a kohó-üzem vezetője is szabadságon van. Munkaszünet a trafikokban. Wekerle Sándor pénzügyminiszter e hó 5-én rendeletet adott ki a trafikusokról. A rendelet kötelezővé teszi a vasárnapi munkaszünetet olykép, hogy a kizárólagos dohányárusok vasárnap délután 3 órakor a trafikokat bezárják, a nem kizárólagos dohányárusok pedig főüzletükkel együtt d. e. 10 órakor. Szabályozza a rendelet a tőzsdebért is, mely az eddigi 1 százalék helyett fél százalék lesz. — Legközelebb Wekerle az okmánybélyeg és váltó utáni jutalék kérdést rendezi. Szép ajándék. Gámentzy János helybeli kir. bírósági végrehajtó a nagybányai múzeumnak egy darab török fegyvert és nyolcz darab ezüstpénzt az 1600-1848 évekből ajándékozott. A szép ajándékért lapunk utján is köszönetét mond a múzeum-egyesület. Birtokvétel. Özv. Dr. Takács Sándorné megvásárolta Péchy István özvegyétől Dr. Virág László ezredorvos nejétől magyarberkeszi birtokát — a belsőséget kivéve — 148.000 K-ért. Eljegyzés. Vojth Simon helybeli jónevü kereskedő eljegyezte Kis Erzsikét Szatmárról. Az állami ovoda. A helybeli állami óvodának a felügyelő bizottság és a szülők teljes megelégedésére működő h. óvónője Mazurek Margit tekintettel arra, hogy Bottlikné Székely Mária rendes ovonő szabadsága e hó 17-én lejár és ekkor az ő működése megszűnik, a felügyelőbizottság és a saját érdekében kívánatosnak tartja, hogy fél évi ittenni működése után bemutassa fáradozásánák eredményét. Ezért kérvényt nyújtott be a felügyelő-bizottsághoz, hogy egy napot tűzne ki a gyermekek haladásának megvizsgálása céljából. Mint értesülünk, a felügyelő-bizottság a felhozott indokok alapján f. julius hó 14. napját tűzte d. u. 3-tól 5 óráig. Ezen körülményre ez utón is felhívjuk a szülők és érdeklődők b. figyelmét. Jegyzői tiszti értekezlet. A f. hó 8-án Dr. Péchy Péter járási főszolgabíró elnöklete alatt megtartott tiszti értekezleten több rendelet került tárgyalás alá, melyek a községi és körjegyzők által további intézkedés végett tudomásul vétettek. Mezei birtokosok katonai kedvezménye. A véderőtörvény 33. szakasza rendeli, hogy azok, akik örökösödés utján jutottak valamely gazdaság birtokába, ha abban magok gazdálkodnak s ha e gazdaság földjövedelme elegendő egy öttagú család önálló eltartására, de viszont nem haladja túl e jövedelem négyszeres mennyiségét, a póttartalékba osztandók. E kedvezmény engedélyezésénél az eddig gyakorlat szerint az ott meghatározott jövedelem megállapításánál a kataszteri jövedelem szolgált alapul. A szóban- forgó kedvezmény megadása körül követett eljárás a mezőgazdaság érdekeinek igen sok tekintetben nem felel meg és pedig főként azért, mert annak következtében számos olyan kisbirtokos, aki a törvény szelleme értelmében a kedvezményre igényt tarthatott volna, ebben nem volt részesíthető. A véderőtörvény ugyanis az öttagú család eltartására kívánt földjövedelem alatt nemcsak a föld tiszta hozadékát képező kataszteri tiszta jövedelmet érti, hanem azt a jövedelmet is, mely a földmivelő birtokos és családtagjainak a saját birtokon kifejtett munkája révén munkamegtakarításból, továbbá a gazdaságba fektetett tőke kamatjából és az esetleg elért vállalkozói nyereségből származik, mint a melyek a törvény értelmében a kedvezményre igényt adó jövedelem megállapításánál figyelembe veendők, mert az öttagú család megélhetésének alapját képezhetik minden kataszteri tiszta jövedelem fennforgásának esetén kívül is. E mellett még az eddigi gyakorlat szerint a kedvezmény megadásánál elvül vett 100 korona tiszta jövedelem vidékeken, hol a kataszteri tiszta jövedelem átlaga alacsony, magasnak bizonyult ahhoz, hogy a kisbirtokosok örökösei, kikre a törvény a kedvezmény megállapításánál gondolt, abban részesíthetők lettek volna. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felterjesztése és az ennek kapcsán megtartott ankét tárgyalásainak alapulvételével Jokelfalussy honvédelmi miniszter ennek a kedvezménynek a megadását uj alapra fektette. A miniszter egyetértésben a közös hadügyminiszterrel most kibocsátott rendeletével a mindeddig zsinórmértékül vett kataszteri jövedelmet mellőzni rendelte és a kedvezmény igénybevételére a jövőre nézve a következő zsinórmértéket tűzte ki: 1. A legelőből álló földbirtok a kedvezmény megadásánál figyelembe nem vehető, hanem csak a szántóföld, rét, kert és szőlő. 2. A szántóföldből, illetőleg a szántóföldből és rétből álló földbirtoknál minimum gyanánt a régi kisebb úrbéri negyedteleknek megfelelő 6 kát. hold veendő, melyből legalább 4 kát. hold szántóföld, a többi 2 kát. hold pedig rét is lehet, maximum gyanánt pedig a régi legmagasabb úrbéri teleknek megfelelő 40 kát. hold veendő, melyből természetesen a minimumnak megfelelőleg szintén legalább 4 kát. hold a szántóföld. 3. A szőlőművelésnél, akár hegyi, akár homoki szőlőnél, úgyszintén a kertészetnél a minimum 2 kát. hold, a maximum pedig 4 kát. hold, de csak abban az esetben, ha beigazolást nyer, hogy az a terület állandóan és kizárólag szőlő és gyümölcs, illetőleg kerti vetemények termesztésére használtaik. Nyilvános nyugtázás. A nagysomkuti polgári olvasókör által a nagysomkuti ev. ref. egyház javára megtartott táncmulatságban felülfizettek: Dr. Péchy Péter 8 K 40 f; Dr. Olsavszky Viktor 8 K 40 f; Lingvay Tamás, Veress József és Szabó Lajos 6 —6 K; ifj. Székely János 7 K 20 f; Karácsony Pál 5 K; Dékány Imre 4 K 40 f; Vojth Bogdán, Véber Kristóf és Szilágyi Ferenc 4 — 4 K; Dr. Nyilván Viktor, Cseh Károly és Frankovits Mór 3.40-3.40 f; Papp István 2 K 80 f; Újlaki Gyula, özv. Pap Józsefné 2.40 — 2.40 f; Sarkady Ferenc, Némethy Sándor, Vámfalvi Sándor és Elek Sándor 3-3 K; Bakos Kálmán, Barna Benő, Véber Ferenc, Feldmán Samu, Veszprémy Sándor, Sommer Edéné és Ecker Béni 2 -2 K; Dr. Pap Józsefné 1 K 80 f; özv. Szűcs Györgyné, Hirsch Sándor, Eresei Pál, Drágán Szeptimus, Drágán Tullius, Rogo- zsán Lőrinc, Szabó Albert 1.40—1.40 f; Kovács Dánielné 1 K 60 f; Szerb János, Derecskey János, Szirmay János, Szamosy Sándor, Vojth Simon 1 - 1 K; Szilágyi Béla, Benedek Ferenc, Sebők Károly, Véber Ignátz, Major Lajos, Katóka Gyula, Varga János, Jónás Kálmán, Zsugye Tivadar és Fodor József 80 — 80 í; Apfel Sándor 60 f; Izrael Lajos 58 f; Csatári Imre, Goldstein Samu, Schlánger Cálel, Katóka Béla, Bogdándy Vince, Nagy Sándor, Molnár Mihály, Szabó Béla, Hirsch Izidor, Salamon N., Smilovits Mendel, Hirsch Ignátz, Jeromos János, Nagy Mihály és Sallak János 40 — 40 fillért. Összesen begyült 374 K 50 f. Kiadás volt 113 K 44 f. Tiszta jövedelem 261 K 06 f, mely összeg a Nagysomkuton építendő ev. ref. templom javára az egyházi főgondnokságnak adatott át. A felül- fizetők fogsdják hálás köszönetünket. A rendezőség. Felakasztotta magát. E hó negyedikén Gózsa Demeter nagybányai lakos eltávozott hazulról s többé vissza sem tért. Másnap hulláját az Éhvölgyben a járókelők egy fára felakasztva találták. Az öngyilkosság kétségtelen lévén, a hatóság a temetésre az engedélyt megadta. Tettének oka ismeretlen. CSARNOK. A házi ur utazik. Nagyon sok a baja a szegény háziúrnak. Azelőtt tiz-tizenkét évvel vásárolta házát a fővárosnak akkoriban még kietlen táján, készpénzért és drágán, ama feltevésben, hogy annak környéke majd rövidesen kiépül és a telekérték emelkedik. Csakhogy ez a szép föld dacáraegészség es, jó levegőjének, vizének, még ma is majdnem oly elhagyatott, mint akkoriban volt, bár az Angyaloktól kölcsönözte nevét. Azt még Szent László se akarja pártfogásába venni, noha a legtekintélyesebb utat is róla keresztelték el. A szóban forgó szép ház pedig ép ezen az utón épült. Hát bizony nehezen jött abba lakó. Félig üresen állt az mindig, pedig a háziúr igazi jóakaratot tanúsított, messzemenő elnézést gyakorolt. — Nemcsak, hogy a rendes kamatot nem hozta, de valóságos charybdisként nyelte el a pénzt mindenféle adó s költség fejében. Kölcsönt kellett felvenni, azért nagy kamatokat fizetni; nem csoda tehát, hogy a házon jócskán volt teher. Ki is jött a béketürésből a mi jó háziurunk s akkorákat káromkodott néhanapján mint egy jóravaló huszár-káplár. A legnagyobb következetességgel átkozta azt a napot, amelyen a házat megvette. Van a ház hátsó udvarában két „egyszobás lakás“-nak keresztelt lyuk, melyet az egészségügyi bizottság „nem lakható“-nak jelentette ki. Ép erre mindig akadt bérlő — potomáron. De mikor az a pár forint is jól esett szegény agyonsanyargatott háziurunknak! Sokat is törődött ő az egészségügyi bizottsággal! Csakhogy mint mindenkinek, úgy neki is akadt rosszakarója. Feljelentették. Jött a ko- missió s jegyzőkönyvet vett fel. Az eset ismétlődött. Szegény fejébe sehogysem akart beleférni, hogy ő most többet fizessen büntetés gyanánt, mint a mennyit a „lakásokéért egyáltalán bevett. Halasztgatta a fizetést, mig végre beállott a veszedelem. Másnap kellett volna kifizetnie száz forintot, pénze pedig nem volt. Aznap elbúcsúzott mindenkitől azzal, hogy erdélyi birtokát akarja eladni. Ekkor utazott el először. A kérdéses lakásokat csak lakták tovább is, de az utazások csak ismétlődtek; mind hosz- szabra nyúltak. Mig arra a birtokra sehogyse akart akadni vevő! Szegény háziuram jóságos arca pedig olyan nehezen tudta visszanyerni minden egyes útja után eredeti piros színét, a sok gond és kudarc nagyon megviselhette szegény fejét! Egy szép napon azután újra elutazott erdélyi birtokára. Másnap egész váratlanul nekem is „el kellett utaznom.“ Meg is mondtam a házban mindenkinek, el is búcsúztam szépen s beállítottam az államfogházba.
