Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-07-14 / 28. szám

6 1907. julius 14. Negyven korona pénzbüntetésre ítéltek ugyanis becsületsértésért, mely büntetés be­hajthatatlanság esetére négy napi elzárásra volt átváltoztatható. Kérem, láttak már olyan újságírót, kinek még birságra vagy büntetésre is van pénze? Csak nem tehettem kivételt?! Beállítottam tehát abba a díszes palotába; a gondnok ur pártfogásába vesz s a legnagyobb előzékenységgel kisértet szolidan s ami fő, biz­tos egyszerűséggel berendezett külön lak­osztályba. Már majdnem célhoz értem, midőn érzem, hogy a lábam gyökeret ver. Nem hiszek sze­meimnek, torkomon akadt a szó. Teremtő Istenem! hisz ez az én házi­uram!? Börtönőr vezette el mellettem. Fel se nézett — nem is látott engem. Hirtelen világosság derengett agyanban. Tehát itt fekszik az ő erdélyi birtoka? - — — Nem fizetett szegény büntetést, in­kább elzáratta magát, de a „lakásokat“ mégis kiadta! Azóta alig bírom elfojtani a nevetésemet annak a hallatára, hogy: „A háziúr elutazik.“ Redivious. KÖZGAZDASÁG. Előkészületek az alvó szem­zéshez.*) E hónap második felében már sok helyen meglehet, sőt meg is kell kezdeni az alvó szemzést, mert különben némely alanynak héja nem válik el fájától. Tapasz­talható ez különösen ama gyümölcsnemek­nél, amelyeknél tavasszal legelőször indult meg a tenyészet, aminők pl. a cseresz­nyék, körték és szilvák. Természetes, hogy minden száraz talajban, lejtős fek­vésben a nedvek előbb sűrűsödnek meg, mint a nyirkosas talajban, vagy völgyie­tekben úgy, hogy minden faiskola-kezelő­nek tapasztalatai után kell megállapítania azt az időt a midőn a szemzést el kell kezdenie és azt az időpontot a mikorra munkájával készen kell lennie; mert az időelőtti szemzésnél könnyen kihajtanak az alvónak szánt nemes szemek és az ilyen éretlen hajtások a tél folyamán könnyen elfagynak; viszont ismét későn téve, nincsen kellő foganatja munkájának, mert az alanyok héja nem válik el kellő­leg fájától, vagy nincsen már annyi ideje a betett szemnek, hogy alanyával össze­nőjön és ez esetben is elpusztul. Az első szabály tehát, hogy az alvószemzés helyes idejét megállapítsuk és amidőn ez meg van, előkészítsük alanyainkat, késeinket és a szükséges kötelékeket. Az alanyok arra szorítkoznak, hogy a beszemzendő hely felett mintegy 15—20 ctm.-nyire az alany oldal hajtásait tőben eltávolítjuk, ha azt már május vagy jú­nius első felében meg nem cselekedtük, amidőn az alanyon sokkal kisebb seb lett volna ejtve, mint most a midőn a hajtá­sok már fásodásnak indultak. Határozottan helytelen eljárás azonban az, amit gyakran van alkalmunk tapasztalni, hogy közvet­lenül a szemzés előtt távolitják el a feles­leges vagy útban levő részeket; mert ilyenkor a beálló nedvtorlodás következ­tében a nemes szemek kihajtása majdnem biztosra vehető, amit pedig a lehetőségig el kell kerülni, mert — mint már emli- tém is — a kellően ki nem érett idő­előtti hajtások a legtöbbször áldozatul ___________K 0 V A R VIDÉK_____________ esn ek a tél fagyasztó hidegének. Ha szem­zéseink készítésekor azt tapasztalnánk, hogy némely alany nem adja fel a meg- kivántató mérvben a héját, akkor be kell várnunk egy kiadó esőt és utána 6—12 órára megkísérteni a szemzést. Ha pedig esőre nincsen kilátás, úgy Forkert-féle szemlapozáshoz folyamodunk vagy egyik délután áthatóan megöntözzük alanyainkat és másnap reggel a midőn legélénkebb szokott lenni a nedvkeringés, fogunk hozzá a szemzéshez. Néha jó eredmény tapasztalható akkor is, ha a szemzést megelőzőleg 3 — 4 nappal az oltóiskola földjét felporhanyitjuk, a mi szinte a nedv­forgás élénkítésére hat. Épen e miatt, ha a faiskola gyomos volna, mindenkor a szemzést megelőzőleg kell azt megkapálni és sohase a szemzés után, mert ez is kihajtásra késztetheti az alanyokba helye­zett nemes szemeket. Ami ismét a szemzéshez használandó kést illeti, az lehet a legközönségesebb oltókés, a fő az, hogy beretva-élességű legyen. Használnak ugyan úgynevezett szemző-csontot a héj felválasztására, aztán kemény fa-éket és ludtoll-szárat, ezek azonban mint felesleges és a munkát késleltető segédeszközök, bátran mellőz­hetők; mert a gyakorlott szemzőnek mind­ezekre szüksége nincsen. Végül kell a szemzéshez megfelelő kötelék, amely megint, mint ismeretes, nagyon sokféle lehet. Leggyakrabban használtatik a raffia-háncs, amely, tekintve olcsóságát, ma már általános használat­nak örvend és pedig igen helyesen. Kinek azonban sok szemezni valója van, ki időt és munkát akar takarítani, annak ajánljuk a szőlő zöld oltásánál jó sikerrel használt gummiszalagokat, a melyekkel pontos és aránylag gyors munka végezhető. Előnye az is, hogy ez az alanyba sohasem vágó­dik be, addig azonban egyenletes nyomás alatt tartja a szemet, mig az duzzadni nem kezd és igy a megeredést biztosítja, később aztán lassan magától is leválik. Egyedüli hátránya, hogy jóval drágább, mint a raffia-háncs. Kötelékül használható ezeken kívül még a hársfa-háncs, pamut kender-fonal, tengeri-fosztás és a gyékény, mely utóbbit szinte nem kell kibontani, amennyiben ez sem vágódik be az alanyba. A kötelékek egy részét használat előtt sokan beáztatják, mivel igy a kötés könnyebben végezhető, ami tényleg igaz is; csakhogy ha a kötést pár óra múlva megnézzük a midőn megszáradt, azt tapasztalhatjuk, hogy az annyira megtá­gult, mikép az alanyon körülforgatható és éppen e miatt nem ered aztán meg a szem, mely össze növéséhez okvetlenül megkívánja, hogy az alanyhoz hozzá legyen szorítva és eme szorítás egyen­letes maradjon mindaddig, amig az össze- növési folyamat létre nem jött. Ha a megnedvesitett kötelék használatánál a megszáradás után való megtágulásra szá­mítva olyan szorosan végezzük a kötést, hogy az később is szerosan álljon, akkor megint nem egyszer összeroncsoljuk a nemes szem vagy az alany héját, aminek következtében a megeredés már eleve kivan zárva. íme csupa jelentéktelennek látszó és habár nem általánosan ismert apró­ságok ezek, mégis a munka sikerére éppen ezen csekélységek gyakorolnak dőntő befolyást, miért is célszerűnek tartottam ezeket, a szemzést megelőzőleg előrebocsátani. A jövő alkalomkor majd elmondom magát a szemzés műtétét, addig pedig készüljünk elő, nehogy akkor kapkodjunk, a midőn már munkába kell állanunk. Szerkesztői üzenetek. Abafi. Semmi körülmények között nem ajánljuk. Nem helyeselhetjük az eljárást mert az mindennek mondható csak tisztességesnek nem. Fogadja megadott tanácsunkat és megfog győződni róla, hogy mi csak jóakaratulag aján­lottuk önnek azt. Reméljük, hogy megértett bennünket. Jobb. Az illető egy nagyon közönséges em­ber, ha ugyan embernek nevezhető, mi nem tartjuk annak, ezért nagyon ajánljuk minden­kinek, hogy tartózkodjék tőle. Többi kérdésére nem adhatunk felvilágosítást. Szabad Károly urnák Zilah. Előfizetése julius- hó 1-én járt le. Hű olvasó. Mindenkor'szivesen vesszük. Kö­szönet. Iparos. Nagyon helyesen cselekszik, nem tudjuk elképzelni, hogy mi módon lehet azt meggátolni. Törvény szerint ehez joga van és igy teljesen nyugodt lehet, mert az önre nézve káros vagy hátrányos semmi körülmények között nem lehet. Főmunkatársi ACKERMAN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. Terményárak. A „Kővárvidéki műgőzmalom“ jelentése szerinti Búza 100 klgr. 16.00 K - 17.00 K. Rozs „ „ 11.00 K - 12.00 K. Tengeri,, „ 11.00 K - 12.00 K. Zab „ „ 15.00 K - 16.00 K. Olaj pogácsa,, 14.00 K ­Korpa „ 10.00 K ­Házat Birtokot Erdői vagy bármiféle ingó és ingatlan tárgyat teljes titoktartás mellett közvetít; továbbá élet és gyermekbiztositásokat, baleset, tűz stb. elleni biztosításokat, valamint állat­biztosításokat felvesz: Vider Samu és Nándor törv. bej. fakereskedelmi és ügynökségi irodája: NAGYBÁNYA, Lakatos-utcza (Mándy-Mz). Fagylalt naponként, a nap minden szakában különféle fagylalt kapható STERN ÁRMIN vendéglőjében. *) A gyümölcs kertészeti lapból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom