Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-02-03 / 5. szám

KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. * * Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkat, TcltkMér 111. ai. Egész évre.....................8 K Negyed évre ,...2K „ , D D x — ■ — Fél évre..........................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér Felelős szerkesztő: Barna Benő. MEÖJELEN niNDEN VASARNAP. \ A vidéki sajtó és annak - 'jelentősége. A sajtóról általánosságban beszélni azt jelentené, mint bebizonyítani, hogy a nap világit, a viz nedves és hogy fából nem lehet soha vaskarika. Bárki, aki némi­leg is szemmel kiséri a közéletben fel­merült jelenségeket és aki beljebb is pil­lant a közélet műhelyébe, világosan ta­pasztalhatja azt, hogy irányt, módot és fejlődést bármilyen nagyobb néprétegekre kiható mozgalomnál csak a sajtó ad. Azért nevezték el a sajtót a negyedik nagyha­talomnak. Hatalma abból áll, hogy útját szegheti azoknak a törekvéseknek, melyek­nek alapját inkább az önzés, mint a közjó érdekében tett szolgálatok képezik. Meg­béníthatja azoknak a kalandoroknak tevé­kenységét, akik a közönség gyengéire támaszkodva érik el önző céljaikat. Hatalom, mert ha a sajtó beszél, nem egymaga, de igen is egy egész olvasó- közönség nevében fejti ki nézeteit. A kit ártatlanná tesz, azt ártatlanná tette nem­csak a nyilvánosságban rejlő hatalom egyedül, hanem egy egész közönségnek az akarata. Igenis akarat az, a mi hatalmassá, nagygyá és olykor félelmetessé teszi a sajtót azok számára, kiket a közbizalom olyan székbe ültetett, ahonnan maguk alatt láthatják a sok hiányt, azt a sok szenve­dést, a min nekik segíteni kellene, de ők e bizalommal visszaélve, vagy a hiúságuk kielégítését, vagy a pénztárcájuk meg­tömését látják. A sajtó feladata, hogy az ilyen egzisztenciákat elpusztítsa az őket meg nem illető helyről, a sajtó feladata, hogy sasszemekkel ellenőrizze azoknak a tevékenységét, kik állásuknál fogva arra vannak hivatva, hogy elmozdítsák a köz­ügyét és hogy támogatásukra legyenek azoknak, akik segítségre rászorulnak. Feladata körülbelül az egész sajtónak egy és ugyanaz. Kigyomlálni a dudvát onnan, a hová magát befészkelte. Még azok az újságok is, melyek nem politikai vagy társadalmi, hanem tudományos, irodalmi, vagy akár ipari kérdésekkel foglalkoznak, még azok is utalva vannak rá, hogy birálgatásuk által itt ott javítgassanak, pallérozzanak és az ügynek ilyen mód hasznára lehessenek. A fővárosi sajtó, mint olyan, mely főfeladatát az állami élet ellenőrzésében látja, nem terjedhet ki csak éppen a törvényhozás és a törvényvégrehajtás főbb eszményeire. Tért nyithat a fővárosi ügyeknek, itt-ott hozzászólhat olyan vidéki esemé­nyekhez, melyek országos jelentőségűvé növekedtek, de a fővárosi sajtó rendes medre mégsem egyéb az általános ér­dekű és a nap politikai eseményeinél. Hivatásban és jelentőségben semmi­vel sem áll a fővárosi sajtó mögött a vidéki. Bármilyen lenézéssel, akármilyen ki­csinylő csúfolódással kisérjék is a vidéki sajtó tevékenységét olyanok, kiknek okuk van lebecsülni mindazokat a faktorokat, melyekhez vagy fel nem emelkedhetnek, vagy kiktől félniök kell, — annyi bizo­nyos, hogy a vidéki sajtó a maga meg­A „KÖVÁRY1DÉK“ TÁRCÁJA. A primadonna levele. K . . . án annak idején sok szóbeszéd tár­gyát képezte a következő-kissé pikáns hátterű - eset. Szinház után egy jogászokból álló társaság a közeli szállodába ment, vidáman folytatva a szép estét. Az egyik szőke ifjú, kit társai: röviden csak „Gabi“-nak hívtak, idegesen ült helyén ; mindegyre nyugtalan pillantásokat vetett órá­jára, ugyannyira, hogy a mellette ülők is ész­revették izgatottságát és annak oka felől kér­dezősködtek. Gabi kitérőleg válaszolt, a mi azonban pajtásait nem elégítette ki. Sok faggatás után nőhóditási hiúságtól is sarkalva, végre rászánta magát a nagy titok elmondására, azon feltétellel, hogy azt nem adják tovább. Miután erről min­denki biztosította, előadta esetét.-Pali barátomnál voltam látogatóban. Ott­honosan hevertem a pamlagon, könyvet olvasva, mikor belépett egy közszolga, Körülnézett, azután átadva egy rózsaszínű levélkét, mely már messziről bóditó illatot árasztott, így szólt; — Egy urhölgy küldi Önnek. Köszönt és távozott. Én gyorsan felbontottam a cimezetlen bo­rítékot, hogy elolvassam, inig Pali odajár sziva­rokért. Nem is vártam visszajöttét, hanem el­rohantam, hogy fellázadt idegeimet lecsillapít­sam .... Most a rendez-vous idejét várom türelmetlenül.-Ah! hát találkára hivott meg a levélke Írója ? - kérdezték tőle kíváncsian. — De ha már ennyit bevallottál, azt is meg­mondhatod, hogy ki az a hölgyecske ? — puha- tolódzott a mellette ülő barna fiú. Eleinte szabadkozott Gabi, végre mégis megsúgta.-Hihetetlen ! — kiáltott fel az előbb szóló. ­Már én próbáltam annál a feketeszemü szinésznőcskénél szerencsét, de hiába volt min­den ostrom; nagyon erényes. — Az csak természetes, ily ábrázattal nem lehet eredményre jutni - nevetett Gabi. A gúnyolt fiú, kinek Halmi volt a neve, erre haragosan megjegyezte:-No, te sem ellenállhatatlan hóditói tehet­ségednek köszönheted a meghívást, az egész elbeszélés talán csak dicsekvés, a mi már szo­kásod ! . . . • — Fogadásként társasvaesora fizetésére köte­lezem magam, ha - amit elmondottam — szóról- szóra nem volna igaz és a szinésznőcske el nem fogadna a levélkében kitűzött időben és helyen,-vágta vissza hevesen Gabi. — Áll a fogadás ! —De csak oly kikötéssel, hogy téged a primadonna tudta nélkül a talál­kozás helyéig kisérlek. — Protestálok ellene, ezt nem fogadhatom el! — igyekezett leszavazni Gabi az utóbbi aján­latot. — Nincs mentség, más mód nem kínálkozik, hogy meggyőződést szerezzünk az eset való­diságáról és kimeneteléről - vágott közbe egy nyurga jogász. — Halminak igaza van ! —mondták a többiek. Borozgatva folytatták tovább a társalgást, inig elérkezett a rendez-vous-ra kitűzött idő. Nem kellett messzire menni : a bogárszemü színésznő ugyanabban a szállodában lakott, melyben ezek a vígkedvű fiatal emberek mu­lattak. Gabi tehát, kit Halmi néhány lépésnyi tá­volságban kisért, a levélkében jelzett ajtóhoz lop ódzott és a bevett ital-nyerte bátorsággal bekopogtatott. I űítiaIiK kaphatók kedvező részletfizetésre Vertheimer Lipót-nál LCgjODU Vdirügepeii Szatmár Kazinczy-utca 17. (A zárdával szembe). ArjegyzéKet ingyen és toérmentve KtildöR TaárKlnelt.. _______

Next

/
Oldalképek
Tartalom