Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-02-03 / 5. szám
2 KŐVÁRVIDÉK 1907. február 3. körvonalozott hatáskörében éppen olyan fontosságú tényező, mint a fővárosi a magáéban. Sőt minden tartózkodás nélkül mondhatjuk, hogy jóval több. Mert mig a fővárosi lapok hasábjai csak magasabb fokú igények számára vannak nyitva, mig a fejlettebb sajtó nem képes a részletekre kiterjeszkedni, addig a vidék „első lelkiismerete“ a mint a sajtót elnevezték, érzi, tudja olvasóközönségének minden kívánságát, minden óhaját. Tudja a helyi viszonyok lehet őismerete folytán a módját is annak, hogy miképen lehetne javítgatni, helyrehozni mindazt, ami megkívánja a jobb állapotba való helyezését. A vidéki sajtó nagy hatással van az illető ; vidék egész társadalmi életének alakítására. Ha szükség van magyarosodásra, ha kell egyik-másik helyen iskola, ha a közigazgatás nehézségein egy hivatal létesítése segíthet vagy könnyíthet, ha a pap, tanító vagy bármely más közeg visz- szaél a reá bizott kötelességgel, akkor előáll a vidéki újság és reámutat a hibákra és megjelzi azt a helyes irányt, melyet követve legkönnyebben és leggyorsabban célt érhet a község, a járás vagy az egész vármegye. Annak a sajtónak pedig minden más érdektől függetlenül egyedül az igazság és a közjótól legyen vezérelve. Ha ilyen elvtől engedi vezettetni magát, ha az képezi minden törekvésének célját, akkor hivatásának magaslatáról könnyű lesz neki oda jutnia, hogy valóban vezére lehessen minden tekintetben annak a vidéknek, amelynek érdekeit védeni lapja homlokára irta. Az igazság hatalma nagyon erős. Képes a legmagasabb ellenséggel is szembe szállni.-Ki az ? —kérdé egy női hang belülről.-Én vagyok . . . tudod . . . megkaptam a levélkédet . . . — felelt vissza a mámoros ifjú.-Azonnal! —hangzott a válasz és néhány pillanat múlva kinyílt az ajtó. A fiatal ember besuhant a szobába. Nagy sötétség vette körül, de egy édes fehér alak mozgása kivált a sötétségből.-Mindjárt világosságot gyújtok —susogta a fehér alak, mialatt tapogatódzva lépkedett. — Nem szükséges . . . jobb igy . . .-volt az ifjú ideges válasza. A hang furcsának tűnt fel Thalia papnőjének s —gyertyát gyújtott. Gabit meglátva,— felsikoltott. — Távozzék innen ! Mit akar ? A mámoros és csalódott ifjú bosszúsan felel: — Hát nem én vagyok az a bizonyos, a kit vársz ? Mit jelentsen akkor az a szerelmes levélke, mit nekem küldtél ? — Én önnek? —kérdé a színésznő, ki ezalatt jobban elburkolta magát. Gabi előrántotta a rózsaszínű levélkét és mutatta. — Ah! Palinak irt levelem,- szakadt ki a szó önkéntelenül a primadonna szájából. Most már megértette Gabi helyzetét. A közszolga őt Palinak vélte, kinek szobájában oly otthonosan hevert a pamlagon. A fogadást Jehát elvesztette. Nem ő volt az a bizonyos „Én vagyok,“ a kit a találka megilletett . . . Azt a tanulságot mégis levonta, hogy máskor, hasonló esetben, nem fog előre dicsekedni, csak akkor, ha az „Én vagyok“ csakugyan-ő volt! s. D. Ez a makacs ellenség pedig minden haladásnak kerékkötője, mely ellen Istenek is hiába viaskodnak: a balitélet. Az a balitélet, mely csak az ósdis ágon rágódik és jónak csak azt tartja, a mi a régi jó idők emlékének bélyegét viseli magán. A vidéki újságírónak, kinek pedig fokozottabb mértékben kell, hogy érzéke legyen minden üdvös újítás, miden modern berendezkedés iránt, a mi nem megy a nemzeti szokások, a nemzeti jellem rovására. Haladni a müveit nyugattal úgy, hogy ezt a haladást értékesíthessük a mi magyar nemzetkulturánk javára, — erre buzdítani, az ilyen iránynak utat törni lehet és kell a vidéki sajtónak. A vidéki sajtónak a balitélettel, a rosszakarattal olykor nagy és kemény küzdelmei vannak, melyek szinte legyőz- hetetlennek látszanak. Az egyedüli fegyver az igazság és a szeretet, a melyek segítségével minden ellentétet lehet elsimítani. Ez a két fegyer legyen a vidéki újságíró oldalán, ha elindul ebbe az ütközetbe, a hol a müveletlenség a butaság a rosszakarat és az elnyomás ellen kell majd csatát vívni. Hogy a vidéki sajtó fenállhasson, kötelessége azt minden jó hazafinak de különösen az azon vidéken lakóknak erkölcsileg és anyagilag támogatni, mert ezen két főfeltétel nélkül a vidéki sajtó a mely saját erejére van hagyatva — fen nem állhat. HÍREK. Február 2. Jegyzők fizetéspótiéka. Mint értesülünk a jegyzői fizetés pótlékok 1906. és 1907. évre február közepéig valamennyi vármegyére nézve kilesznek utalva. Az Amerikába vándorlók figyelmébe. A belügyminiszternek újabban kiadott rendelete értelmében a kivándorlóknak tengeren túli szállításra engedélylyel nem biró hajótársaságok hajójegyei a hatóságok által minden esetben lefoglalandók és elkobzandók. Ezen általános intézkedés alól méltányossági szempontokból kivétetnek azon hajójegyek, melyeket a kivándorolni szándékozó egyéneknek külföldön lakó hozzátartozói küldenek. Ezen körülményt a községi elöljáróság a hajó jegyre vezetendő záradékolásával igazolni tartozik. A kővárvidéki olvasó egylet feloszlása. Mint már lapunkban említettük az olvasó egylet még a múlt évi szeptember hó 30-án tartott gyűlésében az egylet feloszlását mondta ki. A napokban érkezett le a m. kir belügyminiszter leirata mely szerint az egylet feloszlását kimondó határozatát jóváhagyólag tudomásul vette. Községek neveinek megállapítása. A vármegyei község neveket múlt évi december 28-án tartott ülésében állapította meg a törvényhatóság. A hozott határozat szerint a nagysomkuti járás községei közül az alábbi községek nevei változtattak meg és pedig: Fericse —Szamosfericsére, Gaura - Garára, Hosszufalu—Kővárhosszufalura, Hovrilla - Hávord-ra, Kanilja - Karuly-ra, Lukácsfalu — Szamoslukácsira. S.- M.- Berkesz — Magyar- berkeszre, Tölgyes — Szamostölgyesre és Varalyu Kőváraljá-ra. Vadászat. Gróf Teleki Sándor a múlt hó 25-én vadászatot rendezett községünk határában, a melyen részt vettek mint vendégek: gróf Teleki János, Schönherr Sándor, Kovács Sándor tb. főszolgabiró Nagybányáról, Veszprémy Sándor r. kath. plébános és gróf Teleki Jenő. A vadász társaság 54 nyulat és 4 rókát ejtett. A kereskedelmi bank közgyűlése. A községünkben működő kereskedelmi bank részvény- társaság múlt hó 27-én délelőtt 11 órakor tartotta Frankovits Mór vezérigazgató elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után megállapította a közgyűlés a zármérleget s a felmentvényt egyhangúlag megadta. A közgyűlés az igazgatóság előterjesztésére a régi alapszabályokat törülte és a beterjesztett, teljesen módosított alapszabályokat egyhangúlag elfogadta. A megüresedett igazgatósági tagságra Dr. Simon Aladár kolozsvári orvos választatott meg. Az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak, valamint Frankovits Mór vezérigazgatónak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A közgyűlést követő igazgatósági ülés Dr. Simon Miksa eddigi helyettes vezérigazgatót igazgatóvá választotta. Meghívó. A nagybányai állami főgimnázium „Petőfi önképzőköre“ 1907. évi február hó 9-én a kaszinó nagytermében, Zsembery Elvira ur- lány közreműködésével hangversenyt rendez, erre a címzettet és családját meghívja a rendezőség. Belépődíj 2 korona. Kezdete 8 órakor. Jegyet előre Kovács Gyula könyvkereskedőnél lehet váltani. Felülfizetést a hírlapban köszön meg a rendezőség. Műsor. 1. Nyitány Auber „Portiéi Néma“ c. operájából. Előadja a főgimn. zenekara. 2. A holló, Poe Edgár költeménye. Szavalja Turman Zoltán VII. o. t. 3. Seitz, D. dur hegedűversenye. Előadja Bernhard István VII. o. t. 4. Chopin, Polonaise op. 26. (Cis mol); Godard. Mazurka op. 54. Előadja Zsembery Elvira urleány. 5. Huszka, A két véréb; Schubert, Des Mädchens Klage. Zongorakisérettel énekli Kupás Gyula V. o. t. 6. A fogoly lengyel, Csengéi Gusztáv költeménye. Szavalja Kiss Gyula VII. o. t. 7. Induló, Meyerbeer Próféta c. operájából. Előadja a főgimn. zenekara. Hangverseny után tánc. Védekezés a gyümölcsfák elmohosodása ellen. A mohosodás legtöbbnyire gyenge, rosszul fejlődő fákon lép fel, melyeknek életműködését a rendes légcsere megakadályozása folytán károsan befolyásolja. A baj oka gyanánt itt nehéz, tulnedves, rosszul szellőző, száraz vagy köves talaj, táplálékhiány, talajkifáradás, tulmély ültetés stb. szerepelhet. A nedves talajban, sűrűén álló s igy kevés napfényhez s levegőhöz jutó fák is a baj iránt nagyon fogékonyak. A tulnedves területek tehát alagcsövezéssel, a kiéltek pedig trágyázással javítandók. A trágya alkalmazásának legfőbb ideje itt van. A lomb túlságos sűrűsödése ritkítással kerülhető el. A törzs s az ágak kellő gondozása által egyéb károsodások is elkerülhetők. Erősebb, az ágakra is kiterjedő mohosodás esetén a fának 3-4 százalékos rézgálicoldattal vagy egy százalékos vasgálicoldattal való permetezése ajánlható. A fák meszelése is sikerre vezet. Felhívás. Mindazon állattulajdonosok, kik apaállatokat köztenyésztésre bocsátani kívánnak, felhivatnak, hogy azokat a f. évi február hó 18-án délelőtt 10 órakor a megyeháza udvarára a járási mezőgazdasági bizottság elé annál is inkább vezessék elő, mert tenyész igazolvány, nem nyert apaállatok használata szigorúan fognak büntettetni. A bizottság elé vezetendők: bikák, kanok és kosok. Tájékozásul megjegyezzük, hogy nagysomkutra vezetendők elő a Törökfalu, Csőit, Buttyásza, Hovrilla és Somkut- pataka községek apaállatai is. Február 19-én délelőtt 9 órakor S. M. Berkeszen fog tartatni az apa állatok vizsgálata, a hová elővezetendők Berkeszpataka, Nagy- fentős, Pusztafentős, Szappanpataka községek apa állatai. Ugyanaznap délelőtt 11 órakor Szaká- losfalu községben; a hová elővezetendők: Koltó- katalin, Kővárkölcse, Remete, Kovás és Kamija községek apa állatai. Február 20-án délelőtt '/2 10 órakor Hosszufalu községben, a hová elővezetendők: Kisfentős, Erdőaranyos, Magosfalu és Puszta- Hidegkut községek apa állatai. Ugyanaznap délelőtt 11 órakor Hagymás- lápos községben, a hová elővezetendők: Kolcér, Kis-Bozinta és O-Bózinta községek apaállatai. Február 21-én délelőtt ‘|2 10 órakor
