Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-08-04 / 31. szám

4 1907. augusztus 4. 1. Féríi négyes: Kuruc nóták. Énekli Fábián István, Láng Viktor, Jobbágy Sándor és Stauder János. 2. Rákóczi zászlója. Melodráma, irta dr. Prőnay Antal- Szavalja Bojthor Anna k. a., zongorán kiséri Gerber Irén k. a. 3. Férfi négyes: Magyar nóták. 4. Kuruc nóták. Zon­gorán előadja Gerber Irén k. a. A hangver­senyre és táncvigalomra belépti-dij: személy­jegy 2 K, család-jegy 5 K. Felülfizetések hálás köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. ­Kereskedelmi tanintézet Debrecenben. Alapit- tatott 1857-ben. Tagozatai: a) Felső kereske­delmi iskola. (Melynek f. évi szeptember 1-én 36-ik tanéve nyílik meg). Felvesz oly tanulókat, akik a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola negyedik osztályát sikerrel végezték. Az egész évi tandíj mellékilletményekkel együtt 200 K. Jó előmeneteld, szegénysorsu tanulók tandíj­kedvezményben részesülnek vagy alapítványi helyeket nyerhetnek. A most záródott tanévben érettségit tett valamennyi tanuló pénzintézetek­nél, előkelő kereskedő cégeknél, bel- és külföldi iparvállalatoknál, a tanintézet kebelében rend­szeresített díjmentes állásközvetítő osztály utján előnyös alkalmazást nyert, b) Női kereskedelmi tanfolyam. Felvehetők oly leánynövendékek, akik a polgári iskola negyedik osztályát elvé­gezték vagy akik megfelelő előképzettségüket sikeres felvételi vizsgálattal igazolják. Tandíj egész évre 100 korona, felvételi dij 6 korona, c) Nyilvános polgári fiúiskola. Felvehetők oly tanulók, akik az elemi iskola negyedik osztályát sikerrel végezték. Tandíj egész évre 60 korona, felvételi dij 5 korona. Az ezen iskola negyedik osztályát végzett tanulók részben előkelő keres­kedői és ipari cégeknél nyertek alkalmazást, részben magasabbfoku iskolákban tanulmányai­kat tovább folytatják, részben pedig a mező- gazdaságban szülőiknek hasznos segítő társukká váltak, d) Felnőttek egy éves kereskedelmi (es i) szaktanfolyama. Felvehetők mindazon felnőtt férfiak és nők, akik a kereskedelmi életben szükséges kereskedelmi tudományokat elsajátí­tani óhajtják. Tandíj egész évre 40 korona. A szülőknek szívesen nyújt segédkezet az igaz­gatóság, hogy gyermekeik tisztességes, meg­bízható családoknál előnyös feltételek mellett nyerhessenek ellátást. A tanintézet illustrált ismertetése kívánatra díjmentesen küldetik meg. Fábián Lajos Mór igazgató. Mindenki hasznát fogja venni annak a műnek, mely még ez év december havának elején fogja elhagyni a sajtót. A könyv cime: „Szatmárvár- megye címjegyzéke és naptára.“ Magában fog­lalja a vármegyében levő egyházakat, taninté­zeteket, tanítókat, tanárokat, megyei állami, városi tisztikart, községi bírókat, virilis és választott megyei és városi bizottsági tagokat, kulturális intézményeket, kér. és ipari vállala­tokat, hírlapokat, az összes kereskedőket, ipa­rosokat, hadsereget, postát, vásárokat, dijszabá­idáig baromi nyugalommal, sohasem lázadozva, szolgálták az anyjuk zsarnokságát... Blaunénak már ezelőtt is voltak fekete találkái a leányaival, de a nagy roham óta, a hazajáró gyermekek csak nem akartak távozni mellőle. Ott lebzseltek mindig körülötte és a nap minden időszakában fölkeresték Blaunét, melléje szöktek, ha a karosszékbe ült pihenni, utána osontak, ha kiment a konyhába és körül­röpködték az ágyát, ha aludni tért. A vén esernyőcsinálónak ugyan csak akadt... Blauné egyszer csak mégis észrevette Benjámin Samu roppant szolgálatkészségét. Olmos, esős délután történt, hogy Blauné ismét hadakozott rémeivel. A kiszáradt asszonyt már annyiszor keresztül­járták a kisértetek, hogy gyöngeségében ágyba dűlt. Benjámin Samu a vizes törülközőt rábo­rította Blauné arcára és megigazitotta a fejét a vánkoson. A háborodott asszony kikandikált a hűvös lepel alól és felsóhajtva merev mosoly­gással megkérdezte az esernyőcsinálót: — Mondja Benjámin ur, miért olyan jó maga hozzám ? . .. Benjámin Samu ezúttal is ép oly rejtel­mesen kacsintott Blaunéra, mint ahogyan ezt az utóbbi eseménydus időben mindig tette. Fonnyadt kicsiny arcán derülten futott át a vidámság és hunyorgató szemeivel pajkosan nézett a beteg asszonyra.- Mit akar maga tőlem, miért olyan jó hozzám ... KŐVARVIDEK sokat és különösen a helyi viszonyokat érdeklő általános jellegű dolgokat. A mű a legújabb adatok alapján lesz a legnagyobb pontossággal összeállítva, úgy, hogy pl. ügyvédeknek keres­kedőknek, iparosoknak különösen jó szolgálatot fog teljesíteni. A címjegyzékben az adatokon kívül érdekes illusztrált megyei vonatkozású irodalmi rész is lesz. Körülbelül 300 oldalra van tervezve, de valószínű, hogy ennél is ter­jedelmesebb lesz. 5-6000 példányban nyomul. Ára darabonként 60 fillér. Miután egész éven át közkézen forog, hirdetésre igen ajánlható. A művet a „Szamos“ kiadóhivatala adja ki Szatmáron, a hova a megrendelések küldendők. Gyermektelep Szilágycsehben. E héten érke­zett Budapestről Szilágycsehbe az „Országos Gyermekvédő Liga“ által kiküldött 5 gyermek­ből álló csapat Miklósy Pál budapesti polgári iskolai tanár vezetése alatt a szilágycsehi szün­idei konviktusba. E konviktus létesítése az „Országos Gyermekvédő Ligá“-nak csakis az által vált lehetségessé, hogy annak összes költ­ségeit, sőt a felügyelő-tanár tiszteletdiját is a nemes szivü báró Bornemissza Elemér viseli, amely eset addig páratlan Magyarországon, mert a többi szünidei konviktusokat bizony a Liga saját pénztárából kénytelen fenntartani. Ily tett nem szorul dicséretre. Humor. (Samuka érdeklődik). Az árat a szabó csinálja, mama? — Miért a szabó ? — Hát hiszen azt mond­ják: szabott ár! — Tud a kisasszony dereka csípni ? - Jaj Samu, de ostoba vagy. - De hiszen a papa azt mondja, hogy darázs derekú. — Ugy-e, a kisasszony a lábát a borba is be szokta mártani? — Miért te kis buta! — A papa azt mondta neki, hogy piskóta lábai vannak. (K. M.) Aggodalom. Rossz színben van, nagysád... Mi baj ? — A nagyobbik fiam szamárhurutba van és most félek, hogy Puffi kutyám is beleesik. (M. D.) A bíróság praxisából. Elnök: Figyelmez­tetem, hogy vallomására meg fog esküdni. Tudja, mik a hamis eskü következményei ? Márama- rosi tanú: Hehehe ! Megnyerjük a port. (B. J.) Rablás a nyílt utczán. Pap Mária szakállas­falusi lakos Amerikába akart utazni a férje után s Szatmáron összetalálkozott egy régi ismerősével, aki épen Amerikából jött meg. A régi ismerős azonban, kinek nevét már nem tudja, azzal beszélte le az asszonyt az amerika. utazásról, hogy férje is útban van hazafeléi Az asszony ebben megnyugodott s utitársával együtt Nagybányára jött, hogy innen Szakállas­faluba menjen. Az éjjeli vonattal érkeztek meg s midőn a Gellért-utczán jöttek végig, a régi ismerős egyszerre csak rárontott Pap Máriára, a földre teperte, fojtogatni kezdte s kétszáz — Mert szeretem magát, Blauné, mert el akarom venni .. . Benjámin Samu boldogan kiegyenesedett az ágy mellett és nagyon megörült a bátorsá­gának, hogy el tudta mondani vallomását, de meghökkent, megzavarodott, amikor Blauné föl­nevetett és örjöngeni kezdett: — Úgy, igazán ... nem elég a két leány .. már megint itt vagytok ? .. . mars vissza, mars.' Benjámin Samunak csak annyi ideje volt, hogy szégyenkezve, mosolygósán megjegyezze: - De ugyan Blauné ... mi öregek vagyunk... Tovább nem beszélhetett, mert Blauné az éjjeli szekrényről felkapta a gyertyatartót és hozzá­vágta az esernyőcsináló fejéhez. A tomboló asszony kiugrott az ágyból és törte-zuzta a székeket, az ablakokat és kiszaladt a folyosóra, ahol az emberek aztán lefogták . . . Benjámin Samu itt érkezett el tragédiája utolsó fejeze­téhez, mert a jószivü emberek a mentőkhöz telefonáltak, akik Blaunét bizony könyörület- lenül bevitték a bolondok házába. . . Mint mondottuk, ezen izgalmas délután megeredtek az ég csatornái és jó Benjámin Samu mit tehe­tett egyebet? a vizes ruhát, amivel Blaunét mindig borogatta, rákötötte vérző fejére, aztán esernyőit hóna alá véve, könyörgősen kiabálta: — Esernyőt javítani, foltozni, javítani . . . Révész Béla. koronáját elrabolta. A megkínzott asszony segítségért kiabált, de mire baját elmondhatta, régi „jó“ ismerőse már eltűnt. Mindez ideig nem sikerült kézrekeriteni. Faeladás. A nagybányai m. kir. főerdő- hivatal területén Sándorfalu községhatárán 180 darab megszámozott tölgyfára árlejtés van hirdetve. A zárt ajánlatok a főerdőhivatalnál augusztus 16-án délelőtt 10 óráig nyújtandók be. Kikiáltási ár 7580 korona. Bánatpénz 800 korona. Aki a zene iránt érdeklődik, az ragadja meg az alkalmat s nézze meg Wagner a „Hangszer­király“ most újonnan fényesen berendezett üzlethelyiségét, Budapesten, József-körut 15. sz. alatt, mely pazar berendezéséről általánosan feltűnést kelt s a kiszolgálás itt oly példás, szolid és szakszerű, hogy eme céget a közön­ség mindég sűrűbben látogatja. A Máv. nem találta teljesithetónek a község kérését. Annak idején megemlékeztünk lapunk­ban, hogy a község képviselőtestülete az állam­vasutak igazgatóságát arra kérte, hogy a vasúti menetrendet akként módosítsa, hogy a reggel Budapestre menő gyorsvonathoz csatlakozzék vasutunk, továbbá, hogy a délután Budapestről jövő gyorsvonat Gilvácson feltétlenül megálljon, végül, hogy a Szatmár-erdődi vonatnak csatla­kozása legyen vasutunkkal. A napokban ér­kezett az üzletvezetőségtől a községhez kéré­sére az alábbi válasz, melyben sajnosán csak az utóbb említett kérést találta teljesíthetőnek. A válasz a következő: „Nagysomkut nagyközség tekintetes jegyzői hivatalának Nagysomkut. Vo­natkozva f. év junius 6-án 1040/907. sz. alatti felterjesztésére, t. értesítjük a következőkről: Az 5711. sz. vonatnak mintegy másfél órával korábbra fektetése, hogy az 1703. sz. gyors­vonathoz csatlakozás tétessék vasút forgalmi nehézségekbe ütközik és oly mérvű változá­sokat idézne elő, hogy ezek nem állanak arány­ban a várható üzleti eredmények, többek között az 5712. sz. vonat csatlakozását Károlyi-Erdődön elvesztené és a jelenleginél egy órával még később érkeznék Nagysomkutra, mi csak újbóli felszólításokra adna okot. A vonatok sebes­ségének felemelésére vonatkozó kívánságra nézve megjegyezzük, hogy az e vonaton hasz­nálatban levő mozdonyok legnagyobb menet- sebességge csak 25 kim., ennélfogva a vonatok menetsebessége ezidőszerint fel nem emelhető. Lépések történtek azonban az iránt, hogy e mozdonyok sebessége felemeltessék. Á meny­nyiben ez engedélyeztetni fog, akkor ehezképest a vonatok sebessége is fokozható és ebből ki­folyólag a menetrend is megfelelően módosít­ható leend. Ami végül az 1701. és 1702. sz. gyorsvonatoknak Gilvácsra való rendes meg­állítására vonatkozó kívánságot illeti, megje­gyezzük, hogy e vonatoknak jelenlegi feltételes megállása által módjában áll az érdekeltségnek Nagykároly felé és felől gyorsvonattal. utazni. A III. oszt. utasok, valamint ezek részére, kik alacsonyabb díjtétel mellett óhajtanak Nagy­károlyba vagy onnan utazni, az 1742., illetve 1709. számú vonatok állanak rendelkezésre, en­nélfogva a gyoi svonatok rendes megállítását indokoltnak nem tartjuk. A felterjesztés utolsó pontja azonban junius 15-ével már teljesítést nyert, a mennyiben ez időponttól Károlyi-Er­dődön az összes Gilvács-nagysomkuti vonatok menetrendszerű csatlakozással birnak.“ Az aranka irtása. A földmivelésügyi minisz­ternél több gazdasági testület lépéseket tett, hogy az aranka irtása tekintetében újabb és hatásosabb intézkedések tétessenek. A miniszter ennek következtében értesítette a gazdasági egyesületeket, hogy ő maga is seükségesnek tartja a hatásosabb eszközök alkalmazását az arankairtás tekintetében. Ennélfogva felhívta az összes gazdasági tudósitókat, utasította a fen- hatósága alatt álló hivatalokat és tanintézeteket, az összes vándor- és szaktanítókat, szőlészeti és borászati szakközegeket, az állami rovartani állomást, hogy a rendelkezésükre bocsátott űr­lapon jelentsék be, hogy a működési területü­kön van-e aranka ? Ahonnan az aranka elterje­dését jelentenék, a miniszter oda kifogja küldeni a magvizsgáló-, növény- és kórtani állomás szakközegeit, akik a gazdáknak az irtásra út­mutatással fognak szolgálni, és egyúttal a ható­ságok eljárását is ellenőrzik. Intézkedett a mi­niszter aziránt is, hogy a felsorolt állomások szakközegei az eladásra kerülő lóhere- és lu­cerna-magvak közforgalmát ellenőrizzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom