Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-06-23 / 25. szám

1907. junius 23.

K 0VÁRVIDÉK

5.

Fegyelmi vizsgálat. A vármegyei közigazgatási bizottság Zagyva József kapnikbányai «lemi iskolai tanító ellen a tanulókkal szemben tanúsított durva bánásmódjáért a fegyelmi "vizsgálatot elrendelte.

A belügyminiszter a kivándorlásról. Mint értesülünk, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter 3. Cunard Steam Ship Company Ltd. díjszabályzatának változása tárgyában a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz: Hivatkozással az 1904. évi 40.000 számú rendeletre értesítem, hogy a magyar-amerikai vonalon a III. osztályú menetáraknak a fiume- newyorki viszonylatban tiz-tiz koronával történt felemelését s ennek alapján a felnőtt III. osztályú utas menetdijának 190 koronában, az 1 — 12 éves III. osztályú gyermekutas menetdijának 100 koronában történt megállapítását jóváhagytam. Az 1 éven aluli gyermekek, ha felnőttek kíséretében utaznak, ezenfelül is díjmentesen szállíttatnak, a Cunard Steam Ship Company Limited azonban az Észak-amerikai Egyesült Államokban fizetendő húsz korona fejadót ezek után beszedheti. Az uj díjszabályzat az ez évi junius hónap 22-én Fiúméból induló „Slavonia“ gőzösnél lép életbe.

A vonatok világítása. A magyar államvasutak vonalain a személyszállító kocsikban a világítást gyökeresen megjavítják ezen esztendőben. A mostani villamos világítási rendszert is ki fogják küszöbölni, mert a mai lámpások csak a kocsiszakaszok tetejét világítják meg és olvasni alig lehet máskép, mintha az ember föláll. A mai lámpások helyett kétkarú villamos csillárokat fognak alkalmazni, hogy az utasok ülő helyzetben is jól lássanak. A külföldre járó kocsikat külön villamfejlesztő dinamógépekkel is föl fogják szerelni.

A Népszínház vigopera iskolája. A Népszínház Vigopera igazgatósága, amely művészi cél- jáu1 tűzte ki az énekes repertoirra nézve egyrészt az egységes stílusban való éneklés, másfelől pedig a színpadi játék reformját, ebbeli programmjának minél hathatósabb keresztülvitele érdekébén ez év szeptember havában iskolát nyit. Az iskola elsősorban is az énekes színpadra készít elő tehetséges növendékeket, minthogy azonban magára a játékra sem helyez kisebb súlyt, mint az énekre-,, az énekes tanszak mellett drámai tanfolyamot is létesít. Az énekes tanfolyam vezetésére Mader igazgatónak sikerült megnyernie Graeff V. Károly tanárt, aki Münchenben kiváló sikerrel működött és mint magyar származású ember a magyar nyelvet tökéletesen bírja. Ugyancsak e tanfolyamon fog tanítani dr. Bród Miklós, a Népszinház-Vigopera karmestere is. A színpadi gyakorlatot tanítják: dr. Hevesi Sándor rendező és Pethes Imre, a Nemzeti Színház művésze. Tánc és vivómester lesz: Mazzantini Lajos. A beiratások szeptember elseje és 15-ike közt fognak megtörténni. Növendékeket csak korlátolt számban vehetnek fel. Kiválóan tehetséges és szegénysorsu növendékeket az igazgatóság saját költségén taníttat ki. Bővebbet a prospektusban, mely e hó végén a színház irodájában kapható.

Mi az ember? Kalis bohózatirótól kérdezték egyszer egy társaságban, hogy röviden és találóan megtudná-e mondani, hogy mi az ember? Kalis nem gondolkozott soká és a következőképpen felelt: - A posta- s a vasúti kocsiban az ember egy hely, a fogadóban egy szám, az asztalnál egy teríték, a színházban egy jegy, a templomban egy szék, a zálogházban egy cédula, a kórházban egy ágy s a temetőben egy sir.

A magyar rajzolók országos nagygyűlése. Az építési és műszaki rajzolók szociális és társadalmi érdekeik megvitatása céljából junius hó 29-én Péter és Pál napján országos nagygyűlést tartanak. Az ankét szervező bizottság megalakult és naponta permanenciában van az egyesület helyiségében. (Rákóczi-ut 30. I. 7.) Az ankét azonban csak úgy lesz sikeres, ha azon nemcsak a budapesti, hanem a vidéki városainkban lévő rajzolók is részt vesznek. Az ankét sikere pedig a magyar rajzolók eddigi bizonytalan helyzeteknek biztosabb alapra való fektetését jelenti. Felkéri tehát a szervező bizottság a vidéki városokban levő rajzoló társait, hogy e nagygyűlésen mennél nagyobb számban vegyenek részt és hogy ebbeli szándékukkal nekik mennél előbb jelentsék be, hogy a szervező bizottság a feljövő kartársak elszállásolásáról idejében gondoskodhassék. A szervező bizottság egyben értesíti a vidéki kar- pirsakat, hogy az ankét napjára szóló féláru

kedvezményes vasúti jegyek kiutalását kérelmezte a kereskedelmi miniszternél, mely kérelem eredményéhez képest a feljönni szándékozó kartársak részére ily kedvezményes jegyről gondoskodni fog.

Iparkiállitás Nagykárolyban. A nagykárolyi ipartestület és a magyar védő egyesület 1907. junius 16-tól kezdődőleg julius hó 7-ig bezárólag gróf Károlyi István orszgy. képviselő és dr. Falussy Árpád főispán védnöksége alatt Nagykárolyban, a városháza nagytermében és mellékhelyiségeiben iparkiállitást rendez. Belépődíj a megnyitás napján személyenkint 1 kor. a többi napokon 20 fillér. A megnyitás ünnepsége f. hó 16-án d. e. 11 órakor kezdődött, mikor a kormány képviseletében dr. Falussy Árpád főispán ünnepi beszéd kíséretében a kiállítást megnyitotta. A kiállítás nyitva: reggel 9 órától 1-ig, délután 3 órától 6-ig.

A lelkészek adója. A közigazgatási bíróság legutóbb elvi határozatként kimondotta, hogy lelkészek a javadalmukhoz tartozó földek haszon- élvezetéből húzott jövedelmük után IV. osztályú kereseti adót nem tartoznak fizetni.

Hajmeresztő gyilkosság. Hajmeresztő gyilkosság történt a napokban Feketefaluban. Égy részeges, a pálinkától egészen elállatiasodott némber, Berindán Juonné bestiális kegyetlenséggel ölte meg György nevű hét éves kis fiát. Mikor a fiú aludt, hajnalban a szörnyeteg anya hozzálopodzott s egy éles fejszével többszöri csapás után a fejét a szószoros értelmében levágta. Berindánnét, ki harminczkét éves s kit rosszindulatú s részeges asszonynak ismernek a falubeliek, a csendőrség elfogta s Szent- pétery Ferencz vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba helyezte. Az asszony most az őrültséget szimulálja s azt mondja, hogy azért ölte meg gyermekét, mert betegnek hitte. Berin- dánnénak a férje már hét év óta Amerikában van s még két gyermeke van, de akik nem laknak a szörnyeteg asszonynál, hanem a rokonoknál. Az elvetemült gyilkosság óriási izgatottságot keltett Feketefaluban s Berindánnét, ha a csendőrség el nem fogja, a feldühödött nép meglincseli. Az áldozatot Gondos Mór dr. és Nagy János orvosok bonczolták. A gyilkos asszonyt már legközelebb átadják a szatmári törvényszéknek.

Száll az élei . . .

Száll az élet fényes napja,

Fogy az öröm sugara.

Innen onnan besötétül,

Leborul az éjszaka.

Egyszer aztán — árny az árnyban — Egyikőnk csak elmarad,

És szomorún és hiába Keresi a — másikat.

Endvődi Sándor.

Hulló levelek.

Fehér akácvirágok illatával Telik meg este-reggel a szobám;

De nyugtalan szivem nem bir magával, Halálos hangulat szakadt reám.

A szivek össze oly lágyan simulnak!

O, szép az élet mondhatatlanul!

De mire az akácok elvirulnak,

Talán az én virágom is lehull!

Ne szólj, ne csókolj! Hagyj pihenni!

Ne kérdezd, édesem, mi fáj?

Oly méla csendes most a lelkem,

Mint a borongó őszi táj.

Szived dobog, hallom verését;

Nincs arra szó, mit érezek . . .

Felém a túlvilág zenéje Álomba ringatón rezeg.

R. öy.

A kutya.

Az ember nem hinné, hogy olykor a legártatlanabbnak látszó dolog is^ óriási veszedelem csiráját rejti magában. Én sem hittem

volna, de meggyőzött róla egy — kutya. Elmondom a dolgot, hogy okuljon más is és tudja meg, hogy nem jó mindig örülni, amikor örvendetes dolgot hallunk.

Hát úgy esett, hogy a feleségemnek egy barátnője, aki Újpesten lakik, egy kis kutyát Ígért ajándékba. Mindnyájan megörültünk neki, különösen a feleségem, meg a gyerekek, akik már régóta kínoztak engem azért, hogy majd aztán egy kutyát kinozhassanak. Á jó barátnő (bár sohase láttam volna!) azt mondta, hogy még egy hétig künn kell maradni a kutyának Újpesten, de aztán behozhatjuk. A gyerekek pontosan kiszámították a hét napot (mégse fizetek hiába a sok tanítónak) aztán hirtelen megrohantak, hogy menjek ki a kutyáért Újpestre. A feleségem is rámparancsolt és én a végzetes hetedik nap reggelén fölültem a villamosra, kirobogtam Újpest túlsó végére, megkaptam a kutyát, ölemben cepelve fölszántani a villamosra, a kalauz kijelentette, hogy kutyát nem szabad a kocsin vinni. Hogy ereszszem el a kutyát és szálljak le.

— Hát kit bánt ez a kutya? — mondám nyájasan, könyörgő hangon.

— Mindegy, nem lehet kutyát vinni a villamoson, ez nem állatszállító kocsi! szólt hivatalos tekintélylyel a kalauz.

— Akkor csodálom, hogy utazhatik maga rajta — feleltem most már ingerültebben.

— Ne viccöljön az ur velem, ordított most már a kalauz.

— Bocsánatot kérek, én komolyan beszéltem — mondám és leszálltam, mert fenyegetőzött, hogy különben rendőrrel löket le.

Nagyon dühös voltam és azon törtem az eszemet, hogy vihetném be a kutyát? Gyalog nem mehetek, gummirádlist meg csak nem fogadok a kutyám számára, amikor magam is csak villamoson járok.

Hopp! Megvan! Túljárok én a villamos társaság eszén, mégis csak beviszem a kutyát a villamoson. Bementem egy kereskedésbe, vásároltam egy nagy papendekli skatulyát, abba tettem bele a kutyát. A skatulya oldalán fúrtam két lyukat, hogy levegő járása legyen, aztán felültem a legközelebbi állomáson a villamosra. Rendben ment minden. Ölemben a kutyával, jobban mondva a skatulyával vígan utaztam befelé s már nevettem magamban, hogy rászedtem a világot. Minden rendben lett volna, ha nem kellett volna keresztül menni az újpesti vámon. Ott fölszállt a kocsira egy finánc s vizsga szemmel tekintgetett mindenkire, hogy nem csempésznek-e valamit keresztül a vámon befelé a városba? Hát nem megakadt ennek az ördögadta fináncnak a szeme az én skatulyámon ?

— Mi van abban a skatulyában? kérdezte szigorúan.

— Művirág — válaszoltam szemtelenül nyugodt hangon.

— Micsoda? szólt a finánc és ujját az általam fúrt szelelőlyukon keresztül kémlelődve beledugta a skatulyába.

A kutya ebben a pillanatban ugatni kezdett. A finánc ijedten visszakapta az ujját és rám ordított.

— Ugató művirágja van magának. No iszen szép virág, maga egy mákvirág. Tüstént nyissa ki a skatulyát.

— Nem nyitom - feleltem, remélve, hogy a tekintélyes föllépés használni fog. De nem használt. Bejött a kalauz is és én kénytelen voltam kinyitni a skatulyát. Nagyon rösteltem a dolgot, amikor kibújt belőle a kutya.

Az összes utasok rajtam nevettek, de mikor aztán a finánc meg a kalauz gorombáskodni kezdtek velem, akkor a pártomra keltek. Nagy veszekedés támadt, de azalatt szerencsésen beértünk a városba. Ott azt hittem, gyorsan le- ugorhatom és megszabadulhatok.

A kalauz azonban, alig álltunk meg, oda- szólitotta a rendőrt, a kinél aztán botrány- csinálást s nem tudom micsoda súlyos vádakat emelt ellenem. A rendőr fölirta a nevem s mig ez a hivatalos eljárás tartott, óriási csődület támadt körülöttünk. Borzasztó dühbe gurultam, a kutya vonítani kezdett, mert nyomkodtam s közben a rendőrrel is gorombáskodtam, aki erre be akart kisérni. Egy jó félóráig tartott, mig végre — könyörgésre fogván a dolgot — mégis megszabadultam. A pokolba kívántam már a villamos kalauzt, a fináncot, a rendőrt,