Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-06-23 / 25. szám
6 KOVARVIDÉK 1907. junius 23. a jó barátnőt és az összes kutyákat. Szerencsére volt a tömegben egy hordár is. Annak átadtam a kutyát, hogy vigye a lakásomra, együtt mentünk, én elől, a hordár hátul. Az Andrássy-ut tájékán egyszerre rémült ordítást hallok. Hátranézek, hát a hordár elszalajtotta a kutyát, az meg szaladt is eszeveszetten Újpest felé, talán az anyja mellé vágyakozott. Több, mint egy félóráig hajszoltuk én meg a hordár a gonosz kis állatot, mig végre egy utcagyerek fogta el. Ennek borravalót kellett adnom. Végre azonban mégis hazaértünk. Már délután négy óra felé járt az idő s én még egy falatot sem ettem. A kutyát nagy örömmel fogadták, jól tartották, én már csak kihűlt, hideg ételeket kaptam. Nagy volt a gyerekek öröme, ám nem az enyém. Másnap beidéztek a kapitányságra s megbüntettek ötven koronára. Amikor hazajöttem, sirt az egész ház, a feleségem, a gyerekek, még a cselédek is, mert a kutya — megszökött. N. K. J. KÖZGAZDASÁG. Útmutatás a szőlőmoly (Cochylis ambiguella) irtására. A szőlőmoly évente kétszer szokott mutatkozni. A első nemzedék hernyói május elejétől körübelül junius első negyedéig találhatók, a mikor kezdetben a l'iirt apró bimbóit, később a nyíló virágzatot, majd az apró kötődött bogyókat pusztítják. E hernyó eleinte igen parányi és zöldes szinü, később szennyes rózsás, vagy ibolyás szürkés, de feje és az utána következő első testiz feketés barna; teljesen felnőtt korában 8—10 mm. hosszú. E hernyót a fürtön soha sem lehet szabadon látni, mert a mig igen kicsiny, addig belefurakodik a bimbókba, miközben azokat finom pókszálakkal összekö- tögeti, későbben pedig részint az elrágott virágokból, részint azok elváló hulladékaiból ugyan csak a szájából eregetett pókszálakkal a fürt gerezdei között hosszúkás fészket készít, a melynek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik és innen indul ki, hogy kártételeit folytassa. Julius elején teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészkében vagy ritkábban a karó és szőlőtőke alkalmas repedésében, de nem ritkán a szőlő kötözésére használt anyagban (szalma, gúzsba csavart füzvesszők, sás vagy raffia között) készített külön burokban bebábozódik. Bábja csak mintegy 6 mm. hosszú és világos barna. Két hét múlva, julius vége felé vagy augusztus havában kikel e bábból a szőlőmoly, mely valamivel nagyobb és termetesebb a közönséges ruhamolynál, mert 7—8 mm. hosszú és kiterjesztett szárnynyal 13—15 mm. széles. E molyra könnyen rá lehet ismerni arról, hogy hátán, a felső szárnyain, egy kis nyereg alakú és kávésbarna szinü sáv húzódik; a felső szárnyak hegyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló szinü pont van. Ha megül, szárnyait háztető formájára csapja össze. A moly a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére húzódva tölti, csak este röpköd, miközben párzik és vagy már félig kifejlődött bogyókra, vagy azok nyeleire egyet-egyet, összesen mintegy 30 — 40 petét tojik. E pete fehéres és szabad szemmel nem igen vehető észre. Az ebből a petéből kikelő kis hernyócska, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely színre és termetre majdnem teljesen azonos a júniusi hernyóval, augusztusban a bogyókba fura- kodik. Azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Az igy megtámadott és összecsomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak, nemcsak mert már úgyis meg vannak sérülve, hanem azért is, mert rájuk telepednek a különböző gombák is. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol be- bábozási helyet készít magának, amelyben novemberig vagy decemberig eleinte mint hernyó vesztegel s csak azután bábozó- dik. be Ilyen báb alakjában kitelel. Május elején, de ha meleg a tavasz, akkor már április végén megjelenik azután a moly, mely petéit a bontakozó hajtásokba, illetőleg azokban a bimbókra tojja; e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavaszszal és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni. A szőlőmoly előfordul szórványosan Magyarországon, de olyan károkat nem igen okoz, mini pl. Svájcban vagy a bádeni nagyhercegségben. Mindazonáltal tanácsos, hogy ezt a kismértékű megjelenését is figyelemmel kisérjük mindig. Ahol csak szórványosan mutatkozik, például minden 5—10 tőkén itt-ott egy hernyó, akkor ott elég, ha azt egyszerűen leszedetjük; nagyobb infekció esetén azonban ez fárasztó munka lévén, célszerűbb lesz a permetezéshez hozzá fogni. Az ehhez szükséges folyadék 3 kg. puha fekete szappanból, 1 V2 kg. valódi pyreth- rum (Zacherl) porból és 10 liter vízből készül olyan formán, hogy e vízben előbb a szappant feloldjuk s aztán hozzá keverjük a pyrethrum port. Az igy nyert folyadékot aztán még 90 liter tiszta vízzel kell fölhigitani. Permetezéskor, amely bármely permetező készülékkel hajtható végre, csak a fertőzött fürtöt kell permetezni, a tőke többi részeit nem kell bántani. Jó, ha ilyenkor nem a permetező diót használjuk, hanem a folyadékot egyenes vékony sugár alakjában a fürt fertőzött részére löveljük. Molyrajzás idején használhatók a molyfogó lámpák; ezek egyszerű lámpásokból állanak, amelyek kívülről áttetsző, enyves felületű papirossal vannak bevonva; este a világosságnak neki röpülő molyok nekimennek az enyves papirosnak s odaragadnak. A molylámpáknál, melyek esős időben vagy holdvilágos estén nem alkalmazhatók, jobb a molylegyező. Ez egy fogóhoz erősített vékony, de széles felületű fa- vagy vastag papir- lemezből készül. E molylegyező egyik fele be van kenve ragadós anyaggal (glycerin vagy lenmag és megolvasztott kolofonium egyforma arányú keveréke). Az eljárás az, hogy a munkás egyik kezével megveregeti a tőkét, a másik kezében tartott legyezővel utána suhint a felzavart molynak, amely a ragadós felülethez odatapad. Ez a molyfogás tehát végrehajtható nappal is. Tavaszszal, szőlőnyitás idején, alkalmazható ellene a kéreghántás. Ez abból áll, hogy a tőke felesleges kérgét és az elszáradt csapokat leütjük s a tőkén megmaradt repedésekbe húzódott bábokat hegyes árral megöljük. Ez alkalommal meg kell tisztítani a rajta meghúzódott báboktól a szőlőkarókat is, valamint hogy el kell égetni a szőlőben maradt megelőző évi kötőanyagot is. A tőkéről levert kérget és fát szintén el kell égetni. Különösen kell vigyázni arra, hogy a kéreghántáskor kihullott kis bábok a földön ne maradjanak. Ez oknál fogva tanácsos,, hogy a tőke alá már a munka megkezdése előtt valami ponyvát vagy zsákot teregessünk, amelyről a hulladék aztán könnyen összeszedhető. Főmunkatárs: ACKERMÁN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. Terményárak. A „Kővárvidéki műgőzmalom“ jelentése szerint: Búza 100 klgr. 16.00 K - 17.00 K. Rozs „ „ 11.00 K - 12.00 K. Tengeri,, „ 11.00 K - 12.00 K. Zab „ „ 15.00 K - 16.00 K. Olaj pogácsa,, 14.00 K Korpa „ 10.00KButorvevők figyelmébe! Ajánljuk saját műhelyünkben készült asztalos és kárpitozott bútorainkat. Nagy választék kész hálószoba, ebédlő* és szalon berendezésekben. Megrendeléseket gyorsan eszközlünk! Szilárd munka. Olcsó árak. Vértes és Kráraer bútoráruháza Nagybánya. Aki házsf, birtokot, erdőt vagy bármi= féle mgó=ingatlan tárgyat venni vagy == eladni akar, forduljon Vider Samu és Nándor fakereskedelmi és ügynökségi irodájához : NAGYBÁNYA, Lakatos-utcza (Mándy-Mz). Megvételre keresi!sík s 1. ) 1000-1200 holdas birtokot. 2. ) Több ezer holdas bükkerdőt talajjal együtt vagy talaj nélkül. 3. ) Nagyobb és kisebb tölgy, illetőleg bükk= erdőségeket, nagyobb mennyiségű tűzifát, vasúti talpfát, távirda-oszlopot és bányafát. Megvételre ajánlások s 1. ) 136 holdas birtokot a Szamos mentén, 4 szobás lakással, több belső telekkel, egy lóerőre berendezett olajsajtóval, mely utóbbi évente 2200 — 2800 koronát jövedelmez. 2. ) Egy 12 méter hosszú, 10 méter széles csűrt, továbbá 10 méter hosszú és 5 méter széles istállót, mindkettő 12 éves, jókarban lévő épület. 3. ) Egy 5 szoba és konyhából álló emeleti lakás f. évi julius 1-től kiadó. 4. ) Ezer holdat meghaladó könnyen kezelhető tagbirtok több évre bérbe kiadó. Fagylalt nsponkénl, a nap minden szakéban különféle fagylalt kapható. STERN áíRWSIN vendéglőjében.
