Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-05-26 / 21. szám
folyam. Nagysornkut, 1907. május 26. 21-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKŰTi JARASS JEGYZŐI EGYLET1- HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár Egész évre Fél évre . 8 K 4 „ Negyed évre . Egy szám ára . . . 2 K 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor, i Szerkesztőség és ldadóhi\5a*riTp^(^sornkuí, Teleki-tér 388. sz. Felelős szerkesztő: Barna Benő. megjelen hinden vasarnap. Községünk fejlődése. Örömmel tapasztaljuk, hogy községünk nap-nap után fejlődik, épül és szépül és épen ezért szükségesnek tartjuk, hogy a lapunkban már többször hangoztatott és a község fejlődésének előmozdítására feltétlenül szükséges hiányokra ismételten rá mutassunk. Tesszük pedig csak azért, hogy állandóan felszínen tartsuk és az érdeklődők figyelmét felhívjuk a község fejlődését előmozdítani hivatott ama körülményekre, a melyek még hiányzanak ahhoz, hogy községünk minden vonalon oda jusson, ahol mi látni óhajtanánk. Ne vegyék tehát rósz néven lapunk t. olvasói, ha mi netalán ismételten fogunk e lap hasábjain foglalkozni azon vitális kérdésekkel, melyek községünk anyagi előrehaladását gazdasági jólétét hivatvák biztosítani. A mint látjuk és tapasztaljuk községünkben a folyó évben több kisebb nagyobb épület épül és mondhatjuk, hogy az épülés alatt álló épületek közül egy néhány olyan van, amely bár melyik nagyobb város díszére válnék. Ugyanis a „Chiorana“ takarékpénztár emeletes épülete igen impozánsnak ígérkezik. Mint tudjuk a „Kővárvidéki takarékpénztár“ és a helybeli „Kereskedelmi bank“ is foglalkozik azzal, hogy az intézetük részére helyiségeket építsenek. Épül ezeken kivid egy szálloda és 8-10 kisebb nagyobb magán lakás. Ha vissza pillantunk 10—15 évre visszamenőleg, nem is említve a még régibb időket, láthatjuk, hogy a legutóbb lefolyt 10—15 év alatt is, községünk mennyit épült. Épen ezért, hogy községünk más irányban is lépést tartson ez iránybani fejlődésével, feltétlenül szükséges, hogy ezzel párhuzamosan más irányban is fejlődjön, mert csak úgy érhetjük el azt, hogy az építkezésekbe belefektetett tőkék gyümölcsözzenek, ha az ipart és kereskedelmet is fejlesztjük, terjesztjük és minél nagyobb teret teremtünk községünk lakóinak a megélhetésére. Ennek első fő feltétele, hogy a vár- megyeházába mint azt a község képviselőtestülete a közelmúltban tartott közgyűlésében hozott határozatában már kérte is, hogy a vármegyeházába egy ipartelep létesittessék, amely hivatva lesz községünk és ezen vidék lakóinak munkát adni, az ipart és kereskedelmet községünkben fellendíteni. Mint tudjuk,^V^rmegyénk főispánja utján a magas kömJ^aÉy felhívta községünket arra nelVé, miszerint nyilatkozzon, hogy hajlandó-e a községünkben fennálló vármegyeházát és annak telkét egy állami ipartelep létesítésére átengedni. Községünk képviselőtestülete kész örömmel jelentette ki, hogy a kérdéses telket és épületet átengedi. De ameny- nyiben, ha a község nem fogja szorgalmazni ezen reánk nézve áldást hozni hivatott ipartelep mielőbbi létesítését, nem fog mindent elkövetni, nem fog minden követ megmozdítani, hiába várjuk, hogy más kaparja nékünk a sült gesztenyét az égő parázsból, hiába várjuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön, óhajunk teljesülni nem fog, vagyis csak nagyon, de nagyon sokára. Példát vehetünk más községektől és városoktól, a hol valamit ha keresztül vinni akarnak, nem várják tétlenül, hogy az puszta szóra, egyszerű írásbeli beadványra teljesittessék, hanem szóval, személyesen, küldöttségileg kérik sérelmük orvoslását, kívánságuk teljesítését, mert mint a tapasztalat mutatja, czél csakis úgy érhető el. A „K0YÁRVIDÉK“ TÁRCÁJA. Egy hiú asszonynak. Ma a férfit mind hálódba fogod, igaz, hogy most van is ahoz jogodI N szépségből bőven jutott néked, Csoda-e, ha rajonganak érted ? De egy szép nő olyan, mint a virág, Na elhervadt eldobja a világ. Őrökre a nagy szépség sem virul, Mint a virág, hamar hervad s lehull. Volt az akáczvirágnak is méze, N méhecskék úgy rajongtak érte! Nogy elhervadt nem szállt reá egy sem, Niába áll a kapunál lesben. Míg illatos s ifjú volt a rózsa, Sok pillangó csókot lopott róla, De mióta hervad s nincs illatja, J-,1 pillangó mind magára hagyja. MUg zölddel és virágzik a mező, Minden madár dalolni oda jő. De ha egyszer kopár lett a határ, Nem énekel tovább ott a madár. Niu asszony ne bizd el úgy magad i Nz ifjú kor nagyon gyorsan halad. Jfem sokára veszed te is észre, Nogy szépséged is hervadás érte. Na elhervadt arcodon a rózsa, Egy férfi sem füröszti azt csókba, S hajlékodhoz nem közelit egy sem, Niába álsz a kapuban lesben. Nagy Tarnés. Az aranyparaszt. — Irta: Ujvárossy Fedor. —- A hogy önnek tetszik uram, — fejezte be Koller Edit, az uj tanítónő a vitát, mely közte és Tóth Gergely uram között folyt akörül, hogy Erzsikének hány órányi oktatásban legyen része hetenként. Végre is, miután Koller Edit az apa előterjesztését szinte parancsként vette, hát úgy döntődött el, hogy a kisleány minden második héten fog átjárni hozzá, holmi privátleckékre. Eleinte ugyan a tanitókisasszony azon volt, hogy Erzsiké oktatása az apai házban történjék, de ezt már a kisleány apja nem fogadta el semmiképen sem, ismervén a városka fecsegő természetét, de meg az udvariasság szempontjából is határozottan ellenezte. Arra való az Erzsiké öreg dajkája, hogy elvezesse a kisleányt a tanításra, meg haza hozza onnan, ha már úgy sem veszik hasznát máskép a kivénült cselédnek. Úgy volt eddig, hogy Tóth uram maga oktatgatta a kis gyámoltalant. De most már itt az ideje, hogy szakavatottabb kezekbe kerüljön ez a feladat, mert manap már a leányoknak A Kórház-utcában levő és tulajdonomat képező azon lakóház, melyben Szappanyos kir. járásbiró ur lakik, mellék épületekkel együtt bérbe kiadó. ----Ér tekezhetni ez iránt bármikor alulírott tulajdonossal KTyilván 3VEils.l<3s.
