Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-04-21 / 16. szám

4 1907. április 21. látszik, hogy valaki megzavarhatta őket, mert mielőtt még szándékokat végrehajtották volna, elillantak. A községi biró csak reggel vette észre, hogy mi történt a házánál és nyomban jelentést tett az esetről. A csendőrség a leg­erélyesebben nyomozza a tetteseket. Megem- ir/’Aó. hogy a nónzszekrénvben összesen 26 korona volt és igy nagyon csalatkoztak volna, ha tettüket végrehajtották volna. A belügyminiszter a kivándorlási ügynökök ellen. A belügyminiszternek tudomására jutott, hogy több antwerpeni hajó- és vasúti ügynök levélben kérte a községi jegyzők támogatását a kivándorlók közvetítésénél és ennek fejében minden egyes kivándorló után tiz korona jutal­mat Ígért. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter most leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben elrendeli, hogy az alispán körlevélben hívja fel a községi és körjegyzőket, hogy a ki- vándorlási ügynökök ezen üzelmeit felettes ha­tóságaiknak azonnal bejelentsék és általában az ügynökök ezen működését éber figyelemmel kisérjék. Fürdők és nyaralóhelyek. (A hazai fürdők ismertetője. XI. évfolyam, szerkesztette: dr. Fodor Oszkár.) Most hagyta el a sajtót a hazai fürdők egyedüli ismertetője a „Fürdők és Nya­ralóhelyek“ cimü könyv XI. évfolyama, mely dr. Fodor Oszkár gondos szerkesztésében, rész­letes leírásban és képekkel illusztrálva ismerteti a magyar fürdőket. A könyv ez évben is ingyen áll bárkinek is rendelkezésére és a kereskede­lemügyi miniszter ur rendelete folytán az állam­vasutak személyszállító kocsijaiban is elhelye­zésre kerül a fürdő-szezon alatt és úgyszintén a Kassa — Oderbergi vasút kocsijaiban is elhelyez­teti e kétségkívül hasznos fürdőismertetőt e vasút vezérigazgatósága. A magyar fürdőnk ma is a külföldiekhez képest mostoha helyzetben vannak, oka ennek főleg az, hogy a magyarok ezrei külföldön töltik el a nyarat. A „Fürdők és Nyaralóhelyek“ idei XI. évfolyama is híven szolgálja azt a célt, hogy hazánk regényes szépségű fürdőire felhívja a fürdőző közönség figyelmét és hogy ez által az oly sokat hangoz­tatott, de más eszközökkel sehogy sem propa­gált idegen forgalom emelését szolgálja. A díszesen illusztrált kötetet, melynek címlapját Kürthy György készítette, 10 fillér portó-dij ellenében ingyen küldi meg a „Fürdő és Nya­ralóhelyek“ szerkesztősége Budapest, József- körut 11. szám. Az ijedtség hatása a beszédre. Egy fővárosi kórházba érdekes beteget szállítottak a minap. Egy testileg teljesen ép, jól fejlett és derék szál, huszanöt esztendős fiatal ember, aki ijedt­ség következtében beszélő képességét teljesen elveszítette. Az eset részletei a következők: A nevezett fiatal ember egy barátjához ment láto­gatóba és ott a szobában értesült, hogy a beteg barát hirtelen elhunyt. Erre a fiatal ember föl­emelte a takarót, amely elhunyt barátja arcát befödte és a szemet lezáró pénzdarab leesett e szemhéjjárói és megnyílt a halott szeme. Erre a fiatal ember rohanva távozott, de a kiállott rémülettől nem tudott aznap gszóhoz jutni. A hozzátartozói azt hitték, hogy egy-két nap múl­tával el fog e beteges állapot múlni, de amikor látták, hogy a fiatal ember mindent hall, min­dent ért, csak beszélni képtelen, elvitték a kórházba. Ott a leghíresebb orvosszakértők vették kezelésbe és álomba ejtették. Álmában azután beszélt egészen értelmesen és tisztán, de nagyon nehezen. Amikor hipnotikus álmából fölébredt, csak töredezve ejtett ki pár szót. Az előző eljárást egy héten át naponta megismé­telték és bár nagyon rossz hatása volt az ideg- rendszerre, annyit már is elértek, hogy a be­szélőképességét visszanyerte. Meg kell jegyez­nünk, hogy a fiatal ember teljesen egészséges családból származik és teljesen egészséges ideg­zetű volt a szerencsétlenség előtt. KOVARVIDÉK Sövények madárvédelemnek. Minden nagyobb kertet a szabadban, szőlő- és gyümölcskerteket nem deszkakerítéssel, hanem élő sövényekkel kellene körülvenni. Minden élő kerítés és még gondozatlan, közönséges sövények is mezők szegélyén, birtokok határolására stb-nek ültetve, a földdarab, sőt az egész vidék szépítéséhez nagyban hozzájárulnak. Kiváló előnyöket azon­ban azáltal érünk el, hogy az összes, de külö­nösen az éneklő madaraknak azáltal jó oltal­mat nyújtunk, mert a madarak a sövényeket mindig szívesen keresik fel fészekrakásra, azokba befészkelnek és háborítatlanul szaporodnak. Mindenütt, hol az udvar, kert sűrű és csak ke- vésbbé gondozott sövénynyel van körülvéve, ott örömet fogunk a madárdalban, madárcsi­csergésben találni és a hasznos dalosokat mint szívesen látott féregirtókat lakhelyünk közelében üdvözölhetni. Legjobb sövénycsemetéink 1. akác, 2. Gleditschia (lepényfa), 3. Maciura. Mind a há­rom fajta tüskés és ezáltal betolakodók ellen védelmet nyújtanak. Igen jó és sokat dicsért a galagonya (Crataegus) de ez csakis északi vidé­kekre megbecsülésre méltó, éghajlatunk alá azonban nem alkalmas, mert itt a hernyók sok évben óriási módon pusztítanak, a galagonya pedig hernyókkal mindig teli, úgyszólván a kártékony férgek költéshelye. Magas sövények­nek mezők, községek, dűlők határolására az összes fanemüek igen alkalmasak és szépek: különösen akác, jávor, nyir, kőris, tölgy, eper, nyárfa, hárs, sophora, szil stb. Igen szépek és folytonzöldek a fenyőfélék és tobzosok, a leg­jobb azonban a boróka és Thuja (életfa), mivel ezeknek növése nem igen magas, de rendkívül sűrű. Mühle Vilmos-. Műkedvelői előadás Kapnikbányán. A kapnik- bányai arany ifjúság f. hó 13-án az állami is­kola harmoniuma javára műkedvelői előadást rendezett, melynek során előadták Erdősi Ká­roly „Rákócziért“ c. színdarabját. A darabban főleg kitűnt Jánki Roxan kisasszony, ki kedves játékával igazán betöltötte szerepét s előadása olyan tökéletes volt, hogy az ottlevők tetszését teljesen megnyerte, ami gyakori tapsviharban meg is nyilvánult a közönség részéről. — Jól játszott még Liszkay Annuska, ki nagyban ra­gyoghatta művészi tehetségét, előadása igazán kedves volt a Lányi Erzsikéjével együtt, e két utóbbi férfi szerepet játszva. A szünidők alatt a bányász fuvózenekar szórakoztatta a közön­séget, mely játékával igazán megállhatja a he­lyét a legjobb katonazenekar mellett is. Ezúton sem feledkezhetünk meg Papp Sándor áll. iskolaigazgató úrról, akinek, mint a szinielőadás rendezője, fáradhatatlan munkálkodásának kö­szönhető nagyrészt az est sikere, szintúgy Likker Ödön úrról, mint a bányászzenekar kar­mesteréről, ki nagytudásu zeneképzettségével oly magas nívóra emelte e zenekart. Előadás után tánc volt világos reggelig. Karmester választás. A kapnikbányai bá­nyászzenekar f. hó 13-án Likker Ödön állami iskolai tanítót, eddigi nagytehetségü karmesterét, véglegesen megválasztotta. — A választás ered­ménye a községben általános megelégedettsé­get keltett annyival is inkább, mivel a megvá­lasztott karmester egyik közszeretetben álló tagja a kapniki intelligenciának. Iparügy. Drágán Szeptimusz rőfös és divat­áru kereskedésre, London Mór pedig szatócs­üzletre kértek iparigazolványt. Tiszti értekezlet. A járási jegyzői kar dr. Péchy Péter járási főszolgabíró elnöklete alatt e hó 15-én tiszti értekezletet tartott. Megszűnt körjegyzői székhely. Törökfalu és Hovrilla községeknek a csolti körjegyzőséghez történt csatolása folytán Törökfalu megszűnt körjegyzői székhely lenni. E helyett a csolti körjegyzőségtől Jóháza község a volt törökfalvi körjegyzőséghez csatoltatott és most az újabb körjegyzői székhely Jóháza község lett. Pótsorozás. A legközelebbi pótsorozás Szatmáron a gubás-szinben május hó 6-án fog megtartatni, amidőn a fősorozásról elmaradt hadkötelesek fognak előállittatni. „Cz“ vagy „c“? Apponyi Albert gróf val­lás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben utasította a tanítókat, hogy „cz“ használatát mellőzzék s helyette csak az egyszerű c-t al­kalmazzák. Most a belügyi- és kereskedelmi mi­niszterek ugyancsak körrendeletben utasították az alantas hivatalokat, hogy a községek és helynevek kiírásánál nem alkalmazható az uj Írásmód, hanem rendes „cz“-vel kell Írni azokat. A katonai lovak árának emelése. A Békés­megyei Gazdasági Egyesület fölterjesztést in­tézett a földmivelésügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy a honvédelmi és közöshadügyminisz­tereknél hasson oda, hogy a katonai lovakért a tenyésztőknek fizetett árat emeljék fel leg­alább 850 koronára. Ma mindössze 600-640 koronát fizet a kincstár egy lóért, holott Német­országban a katonai ló ára 1120 korona. A katonai lovak árának emelése újabb lendületet ! adna a magyar lótenyésztésnek, ami csökkent­hetné viszont az egyoldalú növénytermelést. A mai árak mellett a lótenyésztés alig fizeti ki magát. Tavaszi gyógyítások. Az életet ébresztő tavasz meleg napsugaraival földünk minden élő szervezetére hihetetlen hatással van. Életet ad és életet vesz! Különösen az utóbbit bizonyítja sok embertársunk szomorú kimúlása, a kik ál­dozatai a márcziusi nagy ébredésnek. Mert a tavaszi meleg nemcsak a test élettani sejtjeit szaporítja, hanem ilyenkor a testet emésztő kóros sejtek is rohamosan fejlődnek és pusztít­ják a testet. Ez okból leginkább tavasz idején szorul a szervezet az orvosi tudomány támo­gatására, mely hivatva van a test ellenálló képességét öregbíteni és a netalán fennálló be­tegségeket körülhatárolni, visszaszorítani. Az uralkodó orvosi irányok között ezen hivatásnak legtökéletesebben felel meg a vérgyógyitás (Hemopatia), mivel ez élettani uj és tökéletes vért ád a testnek, a vérkeringést rendbe hozza, és az összes szervek táplálkozását emeli, ezzel egyszersmind a szervezet ellenálló képességét növeli. Ezen gyógymód megalapítója dr. Kovács J. fővárosi orvos, kinek e czélra berendezett intézete van Budapest, V., Váczi-körut 18. szám alatt. Mindazok, a kik köszvény, görvélykór, asthma, szív-, gyomor-, vese-, ideg- vagy vér­bajban szenvednek, teljes bizalommal fordulja­nak ezen hírneves orvoshoz, mielőtt valami gyógyfürdőbe vagy gyógyintézetbe mennének. A kezelés igen egyszerű, kellemes, minden viszo­nyok között alkalmazható, hivatási zavarokat nem okoz. Felekezeti viszálykodás. A Szatmár-Németi írja: Óvári László és társai szatmári lakosok márczius 19-én kérvényt adtak be az ország- gyűléshez, melyben felpanaszolják, hogy haza­fias szellemű lelkészüket, Papp Lajost innen elhelyezték s jelenlegi papjuk, Hubán Gyula vezetésével semmiképen sincsenek megelégedve, ugyanazért magyarságuk megmentése végett kénytelenek a görög keleti hitre áttérni s ehez kormány-segélyt kérnek. Dr. Nagy Dezső elő­adó tényleg a szorongatott magyarság könyörgő szózatának fogván fel a dolgot, a kérvényt in­dítványára a képviselőház a kormánynak pár- tolólag és sürgősen kiadta. A szatmári gör. kath. egyháztanács márczius hó 25-én foglal­kozván ez alaptalan és rut váddal, magát a városi tanács oltalma alá helyezte s védelmét kérte. A tanács, pénteki üléséből, felterjesztést tett a kormányhoz, melyben okiratokkal bizo­nyítva, a következőket adja elő: Papp Lajost innen a püspökség által ellene hivatalból indított fegyelmi eljárás után beigazolt kánoni és egyéb súlyos vétségek miatt helyezték át Fernezelyre. Hubán Gyula lelkész működése által az egy­házon soha sérelem nem esett, a hivek ellene panaszt semmikor nem emeltek, alatta a leg­hazafiasabb szellem uralkodik s az iskolának, predikácziónak és egyház-kormányzatnak a 3000 darab tölgyfából készült és kiselejtezett szöSé-karó tá virda - oszlopok 0 bár milyen mennyiségben jutányos árban kaphatók: ECKER BÉNI íakereskedónél N AGYSOMKUTO ÜST.

Next

/
Oldalképek
Tartalom