Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-03 / 22. szám
2 KO VAR VID EK 1906. junius 3. vasná és azt megismerve minél többen sorakoznának e társaság zászlója alá s támogatnák azt nemes és hazafias törekvéseiben. Ugyanezért szeretettel kérlek, hogy a mellékelt felhívást és alapszabályt közkedveltségű és széles körben elterjedt lapodban, a „Kővárvidék“ legközelebbi számában közzétenni kegyeskedjél. Kérésem teljesítését remélve ; fogadd előre is hálás köszönetemet, melyek után vagyok igaz hived: Veress József, igazgató tanító. A felhívás szövege a következő: Felhívás! Társadalmi életünk fejlődése a gyermek- nevelés felé tereli a közfigyelmet. Minél bonyolultabbá válik társadalmi életünk s minél gazdagabbá és szövevényesebbé az emberi műveltség tartalma, annál inkább érezzük a kultúrának sokféle káros kinövését s az egyénre való idegemésztő hatását. Ezt a nyomasztó hatást szomorúan tapasztaljuk gyermekeink testi és lelki feljődésén is. Ez a tapasztalat azon nagy feladat elé állítja a jelenkor nevelőit, hogy amikor előkészítik a gyermeket a társadalmi és kulturális élet magasabb rendű feladatai, bonyolultabb kérdései és a megélhetés súlyos nehézségei számára, akkor megóvják őt a magasabb igényű élet korai káros következményeitől, az erőltetett testi és szellemi élet túlzásaitól. E nagy feladatokkal és nehézségekkel csak úgy küzdhetünk meg, ha a gyermekek nevelését visszavezetjük a természetes alapra s ez az alap a gyermek természetes testi és lelki fejlődése. Ma már mindinkább általánossá válik az a felfogás, hogy minden nevelőnek feladata és kötelessége a gyermek testi és lelki tulajdonaival való beható megismerkedés és szem előtt kell tartania és ismernie azokat a rendellenességeket, bajokat és betegségeket, amelyek a gyermek fejlődésében a nevelői vagy egyéb külső káros hatásoknál vagy a gyermek belső hajlamainál fogva fel szoktak lépni. Ez okok és körülmények arra indították a pedagógusokat, orvosokat, pszichológusokat s általában a mélyebben gondolkodókat, hogy behatóan tanulmányozzák a gyermek testi és lelki jelenségeit, fejlődését s a hivatott búvároknak egy félszázad óta végzett gondos kutatásai megteremtették az embertani tudományoknak egy új ágát, a gyermektanulmányt. A gyermektanulmányozásra s a nevelés és oktatásügynek gyermektanulmányi alapon való berendezésére hazánkban fokozott szükség van. Nekünk a társadalmi, közgazdasági és kulturális életben kétszeres erőt kell kifejtenünk, hogy lépést tarthassunk a művelt nemzetekkel. Nekünk különösen kell törekednünk nevelésünkben a megóvás szempontjainak érvényesítésére, a természetes alapon nyugvó nevelésre és a nemzeti jellemvonások kifejlesztésére. Nekünk sokszoros gonddal kell a gyermektanulmányozás kérdéseivel foglalkoznunk, a magyar gyermek testi és lelki életének megismerésére törekednünk. Nemzeti előhaladásunk és nemzeti jellemvonásaink fejlesztésének egyik alapvető kérdése a gyermektanulmányozás. A gyermektanulmányozás hazánkban nem régi keletű, de nem is ismeretlen ügy. Körülbelül tiz éve foglalkoznak azzal egyes tudósaink s ezen ügy előmozdítására szentelte munkásságát az azelőtt három évvel megalakult Gyermektanulmányi Bizottság. Ez a Bizottság életének rövid tartama alatt már elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki a gyermektanulmányozás terén. Nyilvános értekezleteket tartott szülők, pedagógusok és orvosok részére, gyermek- tanulmányi tanfolyamot rendezett tanítók számára, szakosztályokat létesített a gyermektanulmányozás különböző ágainak és módszereinek művelésére, általában mozgatta a gyermektanulmányozás ügyét a külömböző társadalmi körökben, tanítói egyesületekben. Sikerült az illetékes tényezőknek és az ország müveit közönségének figyelmét az ügyre irányítania s működésének közvetett hasása alatt számos értékes gyermek- tanulmányi mű jött létre. A Gyermektanulmányi Bizottságnak mindeddig nem volt egyesületi szervezete, csak egy nagyobb értekezletből kiküldött és ideiglenesen szervezett Bizottságként működött. E Bizottság működésének feladatai azonban ma már olyany- nyira megnövekedtek és felszaporodtak s a közönségben és a szakkörökben is országszerte annyira fölébredt az érdeklődés a gyermektanulmányozás ügye iránt, hogy a Bizottság biztos alapon álló egyesületi szervezet nélkül céljait elérni nem tudja. A Gyermektanulmányi Bizottság ennélfogva az 1906. februárban tartott ülésén kimondotta, hogy Magyar Gyermektanulmányi Társaság név alatt egyesületté alakul át s mint ilyen fogja a gyermektanulmányozás ügyét tovább művelni, országosan szervezni, szakosztályokat, köröket alakítani, gyermektanulmányi könyvtárt berendezni, folyóiratot és műveket kiadni, egyszóval a gyermektanulmányozás ügyének hazánkban szélesebb keretet és mélyebb alapot adni. Erre a munkára, ezen feladatok megoldásának támogatására hívjuk fel tisztelettel a szülőket, pedagógusokat, orvosokat s mindazokat, akiket a gyermeknevelés és tanulmányozás kérdései mélyebben foglalkoztatnak, akik a gyermek szeretetére és megismerésére kívánják alapítani a jövendő kor pedagógiáját. Kérjük Önöket, tisztelt Kartársaink és Polgártársaink hogy csatlakozzanak hozzánk, támogassanak minket, az édes gyermekeink jövendő boldogulását, a nemzetünk javát előkészítő nemes és hasznos munkában ! A kormányhoz jóváhagyás végett fölterjesztett alapszabályaink kivonatát alant közöljük, amelyből kiemeljük, hogy a rendes tagság évi dija 4 korona, amelyért a rendes tagsággal járó jogok élvezetén kívül a tagok a társulat által kiadandó folyóiratot kapják. A tagsági jelentkezések Nagy László ügyvivő alelnökhöz (Budapest, VIII. Üllői-ut 16/B), a tagsági dijak pedig dr. Perényi József pénztároshoz (Budapest, VII., Damjanich-utca 51.) küldendők. Budapest, 1906. március 16. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság nevében: Dr. Bárczy István, székesfővárosi tanácsnok, társelnök. Gróf Teleki Sándor, elnök. Dr. Náray-Szabó Sándor, min. osztálytanácsos, társelnök. Nagy László, tanitóképző-intézeti igazgató, ügyvivő alelnök. Dr. Ranschburg Pál, idegorvos, a kísérleti paidologiai osztály elnöke. Dr. Jablonkay Géza, tanító, a kísérleti paidologiai osztály titkára. Dániel Jenőné, polg. isk. tanítónő, jegyző. Egri Tóth Kálmán, tanító, jegyző. Krécsi Béla főreáliskolai tanár, jegyző. Dr. Perényi József, főreáliskolai tanár, pénztáros, Schön József, népiskolai igazgató, ellenőr. Kivonat a Magyar Gyermektanulmányi Társaság Alapszabályaiból. A társaság célja és eszközei: 4. §. A társaság célja, hogy a gyermekek tanulmányozásának ügyét hazánkban felkarolja; a gyermektanulmányozást tudományosan mivelje s e tanulmányok eredményét főként a nemzeti nevelés számára értékesítse; továbbá, hogy a gyermekszeretetei minden körben általánossá tegye, mélyítse; az egyesek és a társadalom érdeklődését a gyermekek életjelenségei iránt felköltse és ébren tartsa. jegynélkiil s a kiszállásnál oda ad egy 10 centi- mest a kezét érte kinyújtó olasznak. A Canal grandén végig csónakázva látja az utas azt, amiről oly sokszor olvasott s hallott elbeszélgetni t. i. a házaknak a tengerbe való építkezését, a kijáratok az egyes házakból egyenesen a canalisra szólanak, minden ház előtt több gondola van gyönyörű faragványokkal s úgy a gondola, mint a kikötő oszlop a család színeit viselik, bármely pillanatban felülhet az ember s evezhet vele ahova tetszik. Az élesen figyelő utas a canalison végig hajókázva egyebet is lát, látja a fiatal házasokat nászuton mint simulnak egymáshoz a gondolába ülve, no de ez discrét dolog, ez nem útleírásba való, azért menjünk csak a Szent Márk-térre, Velencének legszebb pontjára. Itt már az ember szárazföldön mozog, órákig ellehet ott, a tér környékén bolyongani anélkül, hogy gondolára volnának utalva, habár vannak közben szűk cana- lisok, hol gondolával is közlekednek. A világhírű Szent Márk-tér rövidesen „la piazza“ a legszebb tér az egész világon, központja a velencei életnek. Nyáron este 8 órától, télen délután 2 — 4 óráig térzene van itt, mely alkalommal csak úgy hullámzik a közönség, a velencei előkelőségek s az utazók sokasága egybe keveredve. Éjjeli kivilágításnál a tér tündér szép látványt nyújt. Egy különös érdekessége e térnek a mindenütt hemzsegő s mind egyforma szürke galambok. Megszámlálhatatlan mennyiségben lepik el a teret e kedves jószágok s felszedik az ott e célra árult s az utasok által vásárolt és nekik elhintett kukorica magot, s oly kedvesek, hogy az idegenek fejére, vállára szállnak s kezéből eszik a kukoricát, egyikünk maga után szórva egy pár szemet, messzire csaltuk el őket. A 167 m. hosszú és 57-82 m. széles teret körös-körül gyönyörű épületek szegélyezik, keletről van mindjárt a nagyszerű Márkus templom, épült 830-ban, majd amikor Szent Márk evangélistának hamvai Alexandriából ide áthozattak 1013-85-ig újra átalakították. A templom az ő különféle stylü építkezésével keleti időre emlékeztet, különösen hold fénynél a homlokzat aző számtalan tornyocskájával és oromzataival függönyszerüen lebeg az ember szeme előtt s az ezeregy éjszakát rajzolja elébiink, magunknak is volt alkalmunk a felséges látványban gyönyörködni, lévén éppen abban az időtájban holdtölte. A templomnak 5 kupolája van s 500 márványoszlop tartja fenn az egész impozáns épületet. Feltűnt mindenkinek a homlokzaton a középső ablakok felett elhelyezett arany és rézkeverékből alkotott 4 hatalmas ló, de ha megtudtuk, hogy mi voltaképen a 4 ló, megértjük mindjárt azoknak ily kiváló helyen való elhelyezését. A 4 ló Konstantinápolyból került Velencébe, s állítólag Neró császár diadalkapuját díszítették. Napoleon ezeket Párisba vitette, de az osztrákok uralma alatt újra visszakerültek oda, ahonnan elvitettek, csak azért, mert a nagy imperátor legyőzése után a békekötés alkalmával az osztozkodó hadverő fejedelmek a béke- szerződés egyik pontjául felvették azt is, hogy miszerint a Napóleon által a világból összeharácsolt megmérhetlen becsű műkincsek mindegyike a volt tulajdonosoknak visszadandók. Kiváló nevezetességű a dogék temetkezési helyei, a templom csarnokába 8 márványoszlop látható, állítólag a jeruzsálemi templomból származott, ugyancsak a templom jobb oldali ajtója Konstantinápolyból való s 1204-ben lett ide felállítva. A templom belseje csodálatos benyomást tesz az idegenre a őz hatalmas oszlopával s 4000 Q m. kitevő arany mozaik falazatával, különféle képeket, jeleneteket ábrázolva a bibliából. A templomnak részletes leírása nem képezheti egy ilyen utileirás tárgyát, de meg az különös szakértelmet is igényel, azért még csak annyit említek meg, hogy festményei világhírűek s a leghíresebb festőktől származnak. A kripta a chorustól balra baksisért látható mindennap 12-2 óráig, ebben voltak valamikor elhelyezve Szent Márkusnak a csontjai. Egy igen értékes bronzajtó vezet a sekrestyébe, ez is gazdag mozaik diszitéssel van ellátva. Egyszóval minden részlete a templom belsejének egy-egy műkincs s roppant vagyont képviselnek. A templom előtt állott a hires Campanille, összedőlt 1902. jul. 14-én déli 12 órakor. Az Isten különös, gondviselése, hogy senkit maga alá nem temetett, ugyanez alkalommal ment tönkre a torony lábánál létező Logyetta is, egy márvány csarnok Sansovino által 1540-ben felépítve, úgy ez mint a Campanille mos újból épülnek. A Szent Márk-tér északi oldalán van az öt régi torony, (Torre dell orologio) 1498-ban lett renoválva. A benne elhelyezett művészi alkotásu óra 5 percenkint mutatja az órát és perceket pl. IX/35 = 9 óra 35 perc, a torony tetején pedig van 2 emberi alak elhelyezve, ezek ütik kalapácscsal a nagy harangot, ezzel is jelezvén, hogy hány óra van, azonkívül minden délben pont 12 órakor ágyuelsütéssel is jelzik a delet.* Ennek folytatása közben a nyílt árkádokkal ellátott óriási ó és uj épület, alatta szebbnél-szebb üzletekkel s hullámzó emberáradattal. Az uj részben a Palazzó reáléban van a régi könytár is elhelyezve. Ehhez ragasztva áll az úgynevezett Zecca, ebbe az épületbe helyezték át a dogék palotájából a csodaszép másik könyvtárt, ebben a könyvtárban 260000 kötet mü van s 8000 kézirat. Szemben a Palazzo realeval áll a dogék büszke palotája (Palazzo duevle,) A palota épült 820-ban, azóta többször le lett rombolva s mindig nagyobbszerüen felépítve. A mostani állapotban 1350-ben lett helyreállítva. A palota a
