Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
4 KŐVÁRVIDÉK 1906. deczember 2. Pótsorozás. A legközelebbi pótsorozás Szatmáron í. évi december hó 5-én fog megtartatni. Azon hadkötelesek tehát, kik a megtartott fősorozáson nem jelentek meg ekkor kötelesek Szatmáron megjelenni. Változás egy szerkesztőségben. Dénes Sándor, a „Szatmár-Németi“ belső dolgozótársa megvált e laptól s helyét dr. Vizsolyi Manó foglalta el. Földmunkások gyűlése. Szatmár és a szomszédos vármegyék földmunkásai Szatmáron a Kossuth-kerti mulató étkező termében gyűlést tartottak, melyen 65 község 150 küldöttel volt képviselve. A gyűlésen összesen mintegy 6-700 ember volt jelen. A rendőrséget Tankóczy Gyula főkapitány, Kiss József, Papp István rendőrtisztek képviselték. Nagy Ferenc volt erdőért 6 évre ítélték. F. hó 23-án volt Nagy Ferencz bűnügyének esküdtszéki tárgyalása. Nagy Ferenc t. i. ez év junius havában a jávorfalusi erdőben összetűzött Áv- rám Tódor erdőőrrel s azt két lövéssel leteri- tette. A megtört bűnöst, aki különben mellesleg legyen mondva a rabkoszton egészen kitelt, meghízott, 26 beidézett és kihallgatandó tanúval kellett volna szembesíteni, de ez nem történt meg. Ugyanis Nagy Ferenc bírái előtt őszinte, töredelmas vallomást tett, ami a tárgyalás menetét igen megkönnyítette és meg- kurtitotta. Mindössze egy pár tanút hallgattak ki, köztük Sykaba Ernő főerdészt és dr. 01- savszky Viktor járásorvost, utóbbit egyúttal mint szakértőt is. A vád és a védbeszédek elhangzása után az esküdtek bűnösnek mondották ki Nagy Ferencet szándékos emberölésben, mire a törvényszék meghozta az Ítéletét, melyben Nagy Ferenczet évre terjedő fegy- házzal sújtja. Az Ítélet jogerős. Községi közgyűlés. Községünk képv.-testülete f. deczember hó 2-án délután 2 órakor a községház tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tárgyai: 1. Járási főszolgabíró 3916—1906. sz. rendelete a tüzoltóváltságdij törlése tárgyában. 2. A községi éjjeli őrök kérvénye eddigi 12 korona havi fizetésüknek 20 koronára való emelése iránt. 3. A községi vágóhidnál szükséges vasfogas elkészítésére készített költségvetés tárgyalása és annak elkészítése iránti intézkedés. 4. A kézbesítési teendőkkel az 1875. évi X. t.-cz., illetve a 2036 —875. sz. szabályrendelet 2. §-a értelmében Pap Illés községi rendőr megbízatása. 5. A törvényhatósági bizottsági gyűlés 850 — 1906. Bkv. sz. határozatának kihirdetése, mely szerint az engedélyezhető kávéházak száma Nagysomkut község belterületén 4-ben állapittatik meg. 6. A törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek 749-906. bjkvi sz. határozat kihirdetése, mely szerint a községi képviselőtestületnek a régi kővárvidéki vármegyeháznak átvétele tárgyában hozott határozatában tett ajánlata el nem fogadtatik. Továbbá az e tárgyban szükséges további teendők feletti intézkedés. 7. Az 1906. évre jóváhagyva leérkezett pótköltségvetésre vonatkozó 903 — 906. bjkvi határozat kihirdetáse a pótköltség kivetésére és behajtására megbízás. 8. A Buttyán László a Tóbi terhén fönnálló 32 korona hátralékos ingatlan haszonbér behajtása esetleg törlése iránti intézkedés. 9. Id. Hers- kovits Sámuel és Hartsteim Mihály terhén fennálló 96 korona 32 fill, vágóhidbér hátralék behajtása esetleg törlése iránti intézkedés. Ügyészi megbízott. A m. kir. igazságügyminiszter a helybeli kir. járásbírósághoz ügyészségi megbízottul dr. Markovits Mihály ügyvéd- jelöltet nevezte ki. Tiszti értekezlet. Dr. Péchy Péter járási főszolgabíró a járásbeli jegyzőket f. december hó 3-ára tiszti értekezletre hívta egybe. Egyben felhívta a jegyzői kart, hogy a megtartandó tiszti értekezletre a mezőrendőri törvény gyakorlati életére való hatására vonatkozó észleleteiket foglalják írásba és a tiszti értekezletre hozzák magukkal. Házinyul tenyésztés. Annak idején értesítést adtunk lapunkban arról, hogy a helybeli állami iskola gondnoksága elhatározta, hogy a házi fajnyul tenyésztésének terjesztése érdekében az állami iskola részére egy faj kant és két nőstényt rendel meg és azoknak tartásával és terjesztésével Veres József állami iskolai igazgatót bízza meg. A megrendelt faj nyulak meg is érkeztek és ozokból annak idején a már meghatározott árban nevezett iskolai igazgatótól a tenyészteni szándékozók beszerezhetik. A „Pesti Hírlap“ egyik legutóbbi számában a faj nyúl tenyésztéséről az alábbiakat Írja: „A házi nyultenyésztés mindenütt megkezdhető, legyen az hegyes, dombos, erdős vagy sik vidék. Különösen alkalmas azonban a tenyésztés kifejtésére az olyan hely, ahol a nyulakat a szabadban bekerített, lehetőleg fedett helyen lehet tartani, ahol konyhahulladékok, kertimaradványok stb. bőven vannak, mert a tenyésztés ezáltal legolcsóbbá válik és legbiztosabban fejleszthető. Hogy azonban mely éghajlat kedvezőbb vagy konkretizálva, mely hely alkalmas a tenyésztés sikerének biztos kilátásával, erre nézvést csak próba adhat választ: próbálja meg mindenki, aki lapin tenyésztéssel foglalkozni kíván. Ha a két-három pár tenyészállat szaporodik és beteg nem lesz, akkor a talaj, az éghajlat és minden egyéb alkalmas, ellenkező esetben pedig nem. Mivel a kant meg a nőstényt állandóan külön kell tartani, — egymással csak a fedezés ideje alatt férnek össze - legcélszerűbb kezdetben egyszerű falécekből összevert nagyobb kálitokba zárni őket, melyeknek padozata a szennyvíz lefolyására, kissé lejtős legyen Ha azután nagyobb mérveket ölt a tenyésztés, a szabadban bekerített helyen tavasztól őszig igen jól helyezhetők el. A bekerítés azonban kell, hogy 1 méternyire a föld alá nyúljon és 1 méternyi magaslatban felülről is födve legyen, mert a nyúl különben alul lyukat ásva magának elszökne, felülről pedig a ragadozók martalékává válhatnék. A házinyul igen szapora. Évente 10-12-szer is ellik, 6-8, néha 10 darabot is. A tapasztalt tenyésztő azonban a faj elcsenevészesedését elkerülendő, évenkint 5 —6-szori fedezést enged. Ha már most csak egyenként 8-at veszünk alapul, akkor egy száz anyás tenyésztelepnek évi produkciója kb. 5000 darab. A hús rendkívülien tápláló, mert 25 százalék fehérnyét tartalmaz, tehát még többet, mint a csirkehús és disznóhussal keverve hurka és egyébb hus- nemükonzervek gyártására igen alkalmas. Szaga nincs, ize a csirke és galambhusra emlékeztet. Anyakönyvvezetői kinevezés. A m. kir. belügyminiszter a hiripi anyakönyvi kerületben Fischer József okleveles jegyzőt, a madarásziba Takács János jegyzői írnokot anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Kivándorlás. Újabban a következő helybeli lakosok folyamodtak Amerikába szóló útlevélért: Vanca János, Lengyel György, Kárpelesz Hani és Simon Gizella. Közegészségügy. Még mindig fordul elő szórványosan községünkben újabb és újabb kanyaró eset. A múlt hét folyamán az alábbi esetek jelentettek be a községi elöljárósághoz: Mózes Samu egy éves és Iczkovits Sándor 12 éves kanyaróba. Schlánger Menyhért 16 éves hasi hagymázba. Táncmulatság, melyen egy táncos orrát leharapták. Zajos tánczmulatságot rendezett Kolczéron múlt hó 11-én a mulatni vágyó paraszt fiatalság. A táncba elment Lár Juon a Vérzés Kol- céri 21 éves legényember is s ugyancsak kivette a részét a leányforgatásból, a kurjongatásból, ugyannyira, hogy virtusos diadalai miatt féltékennyé lett legénytársai megelégelték hódításait és szerették volna a térről leszorítani. Ám a zömök kis legényke ökle imponált s nyíltan nem merték a duhaj, vigadozó szűrét kitenni. Tanácstalanságukban egyszerre egy eszme villant meg a malcontens tábor vezérférfiának fejében, az tudniilik, hogy a lámpákat a szérűben egy jeladásra fújják el s azután rajta! essenek neki mindnyájan Lárnak. így is történt. Egyszerre sötét lett, mire a tánczosok körül fogták Lárt és elkezdték éktelenül döngetni, ki hol érte. Az ám, de Lár sem volt rest egy támadóját megragadva, körmeit annak két karjába sülyesztette s azt a támadók elé tartotta, ily módon sok ütést kiparirozva vele. Az eleven torlasz ordított s kérte Lárt, hogy eressze őtet, de ez nem tágított, mire ellenfele előre hajolt és Lár orra hegyét leharapta. Lár a meglepetés és fájdalom miatt eleresztette haragosát, mire az futásnak eredt s nyomába a többi hős. A dologban az a nevezetes, hogy Lár äz attak után lámpával kereste az orra hegyét a szérű porondján, de nem találta meg s igy az hiszi, hogy az ismeretlen haragos táncos zavarában az orra hegyét lenyelte. Pánik és czigányháboru a hosszufalusi utón. A czigány forró vérü, szenvedélyes veszekedő amennyi, de különösen ilyen akkor, ha ittas. Nem tudni miből és micsoda czimen, de tény az, hogy a Rézműves, Kanálos és Varga cigánytörzsek nevesebb sarjai múlt hó 21-én leitták magukat szesszel a felrobbanásig, részint a Smilovits, részint a Hirsch Izidor-féle italmérésekben. Amint aztán rendszeresen szokásuk, összevesztek, verekedni kezdtek, sőt egy Rézműves József nevű czigány Kanálos György fiatal cigánylegényt megszurta a bicskájával az utcai közönség legnagyobb rémületére. A kés behatolt a 6-ik bordaközti izomzatba s ha 1 és fél ctmrrel tovább jut, úgy könnyen halálos sérülés lett volna a vig mulatozásnak szomorú befejezése. Kanalas sérülése igy húsz napon belül meggyógyul. A sérült Kanalas Györgyöt a helybeli kórházban ápolják. A tettes ellen dr. Koós György vizsgáló biró az eljárást megindította. Érdekes, hogy a kórházba szállítás napján Kanalas holt hírét colportálták széliében, sőt a kórházi igazgatót többen egész komolyan meg is interjúvolták ez irányban. A keleti szőnyegek veszedelme. A párisi orvoskari akadémia legutóbbi ülésén érdekes felolvasást tartott dr. Vidal neves francia orvos. Hosszú megfigyelései során arra a meggyőződésre jutott, hogy a keleti szőnyegek alkalmazása az egészségre nagyon alkalmas és két érdekes esetet is említ, amelyekkel állítását igazolja. Páris 15-ik kerületében egy szenvedélyes szőnyeggyűjtő nemrégiben két pompás japáni szőnyeget vásárolt. Egy napon háromesztendős fiacskája a szőnyegen heverészett és egy hét múlva eltemették a kis jószágot. A szőnyegben lakozó vérhasbacillusok ölték meg. Alig temették el a gyermeket, az apa is megbetegedett és néhány nap múlva szintén meghalt vérhasban. A tudós orvos ilyen és hasonló esetekből arra következtet, hogy a keleti szőnyegek fonadékaiban mindig különböző veszedelmes bacilusok rakodnak le, amelyek esetleg valóságos epidémiát idézhetnek elő. Éppen ezért ajánlatos, hogy a keleti szőnyegeket csakis úgy helyezzük el lakásuakban, ha azokat előbb jól fertőtlenítettük. A paraszt és a csillagjós. Egy paraszt jöven- döltetett magának egy csillagjóssal, aki amielőtt hozzáfogott volna a jósláshoz, előbb kért a pénzt. A paraszt ember meglepettnek látszott és igy szólt: „Hogy lehet az, hogy ön, aki tudja a jelent, a múltat, a jövőt, hogy lehet az, mondom, hogy ön nem tudja, hogy nekem nincs pénzem az ön kifizetésére. Menjen ön csaló!“ A szappan történetéből. A szappan az újkor találmányai közé tartozik, de ebből a körülményből nem szabad azt következtetni, hogy az ókori és középkori emberek nem törődtek testük tisztaságával. Sőt, ellenkezőleg, a görögöknek, egyiptomiaknak és rómaiaknak oly csodálatos fürdőberendezésük volt, amelynek maradványait még ma is bámuljuk. A mi szappanunk helyett ők olajat és illatos kenőcsöket használtak. Homeros és Plinius továbbá egyes szépitőszerekről is megemlékeznek. Egykori följegyzés szerint csak a tizenhetedik században vált a szappanfőzés rendes iparággá s ettől az időtől kezdve a szappanfogyasztás egyre jobban emelkedik. Eleinte a szappant inkább az egyes tárgyak tisztogatására, mint mosakodásra használták, aminek főoka az volt, hogy a kezdetleges szappan teljesen tönkretette a bőrt. Ma ez persze egészen másként van. Számlák kifogásolása. Ily címmel a „Kereskedelmi Jog“ legutóbb megjelent száma a budapesti kir. ítélőtábla, mint felülvizsgáló bíróságnak legutóbb hozott felette érdekes határozatait közli. Eszerint, ha évek óta állandó üzleti összeköttetésben álló és a számlát évről-évre lezáró kereskedők egyike számláját a másiknak megküldi és a másik azt átvéve, bizonyos időn belül nem nyilatkozik, akkor a nem nyilatkozó fél, valamely rendkívüli esettől eltekintve, úgy tekintendő, mint aki hallgatása által a számla helyességét elismerte. A helységnevek megmagyarositása. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter utasítására a belügyminisztériumban most serényen folynak a munkálatok a helységnevekről szóló törvény végleges végrehajtására, úgyszintén az idegen
