Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
1906. deczember 2. KŐVÁRVIDÉK 8 azok, kik gyakorlatilag már igen régen vannak ennél a foglalkozási ágnál, hogy ezek megismerjék azokat a haladással együttjáró vívmányokat, melyeken a föld egész kerekségén lakó kulturemberiség fáradozik. A vívmányok ne gondoljuk, hogy véletlen találmányai egyes zseniális szakembernek, nem, hanem igenis szükségképp létre jövő eredményei megelőző próbáknak és kísérletezésének. A haladás, mely csak arra törekszik, hogy minél jobban lehessen a földet úgy értékesíteni, hogy kevés munka erő mellett fokozott hasznot tudjunk kihozni belőle, már ilyen természetű elvénél fogva is igen alkalmas arra, hogy minden agrikulturát művelő nép vele megismerkedjék. Ez hasznos az egyesre és éppen ennél fogva hasznos a közönségre, az államra nézve is. Az országban vannak gazdászok, kik kitünően végzik a hatáskörükbe tartozó mezőgazdászatot, vannak kik hagyományos csapásokon haladva, világért se térnének el attól a gazgasági rendszertől, melyet elődjeiknél látnak és hogy végét vessük a különböző természetű gazdáknak, olyanok is vannak, kik legjobban szeretik, ha evről-évre más-más újítást kellene behozniok. Kétségkívül bizonyos, hogy utóbbiakhoz azok tartoznak, kiknek gazdasági felszerelésük olyan, hogy kisebb mérvű módosítás mellett haladhatnak a korszerű irományokkal. Azok, kiknek arravaló az anyaföld, hogy polgáriasán szerezhessék be általa szükségletüket persze azok nem rendelkezhetnek a drága mezőgazdasági gépfelszerelések fölött, úgy munkálják meg földjeiket, ahogyan éppen az alkalmatosság jobbnak találja. Ez az osztály leginkább szorul rá különösen ennek az osztálynak kedvéért honosították meg a gazdasági előadásokat. Mert nemcsak gazdasági szempont az egyedüli; mely az intéző köröket arra bírta, hogy a szóban forgó előadásokat meghonosítsák, hanem különösen és elsősorban, hogy a középosztály, mely a jelzáloghitelek nagyfokú igénybevétele által már majd-majd a tönk szélére jut és ilyen módon a hires középosztály, a nemzetnek országunkban való földfoglalása óta legértékesebb eleme, elzüllik és visszaesik vagy a kurta nemességbe, vagy proletárja lesz a hivatali pályáknak. Ezt a néposztályt megmenteni Magyar- ország számára tűzte ki cél gyanánt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Nem csodáljuk, hogy mindjárt kezdetben az első előadásoknál oly szép számban jelentek meg hallgatók. Hiszen nem egyedül tanulmányról, ismeretszerzézről van szó itten, hanem sokkal nagyobb dolgok azok, melyek létet adtak annak, hogy itt ebben az országban a mezőgazdaság olyan mederben fejlődjék mint mindenféle a müveit nagy világban. Itt a munkaerő megtakarításával az anyaföldnek termékenyebbé tételével magasabb célokat kívánnak elérni olyanokat, melyek a nemzeti erővel vannak kiváltképpen összefüggésben. Ámde nagyon egyoldalú és elfogult volna ezen intézmény, ha kizárólag olyan földművelő elemek számára tartanók fenn, amelyek általa könnyebben tudnák esetleg levetni magukról azokat a terheket, melyekbe őket vagy az okszerűtlen gazdálkodás, vagy a könnyüvérüség sodorta. Nekünk egy néposztály megmentése mellett az egész osztály megmentésére már tudniillik szociális megmentésére kell törekednünk. Már pedig szükkeblüség volna, ha kizárnók ebből a törekvésből azokat, kiknek szintén vagy szükségük van rá, hpgy lendítsenek egyet az ő ügyükön. Értjük alatta a kisgazdákat a kikben megvolna teljes mértékben minden erkölcsi alap arra, hogy sorsuk ne legyen olyan^mostoha, mint a milyen mostanában. Ok tudjuk szorgalmasok, homlokuk verejtékével kapargatják ki a földből azt a' keveset, ami szűkösen elég élelmezé sükre. Kellő nevelés mellett hajlandók arra, hogy soha a korcsma tájéka felé se nézzenek és az ilyen osztályt meg kell becsülni; módot kell nyújtani arra, hogy gyarapithassa tudását a földtnivelés körében. Szívesen elismerjük, hogy elsőrangú tény, hogy az ismeretgyarapitást mindenféle az országban és minden mezőgazdasággal foglalkozó számára megnyitották. Csakhogy ez még nem minden. Használhat ez igenis a mezőgazdaságnak magának használhat, egyes jól berendezett gazdaságnak, de nem azoknak, kiknek szükségük van arra, hogy elméleti tudásukat megelőzze az a sok gazdasági kellék, melyeknek segélyével megvalósítani lehetne azokat az újításokat melyek a modern gazdaság által előiratnak. Törekedjék az egyesület arra is, hogy anyagilag segedelmükre legyen azoknak, kik csak terhes kölcsönök árán tudnának nyerni valamit az előadások tanulságaiból. Ezáltal aztán valóban emberbaráti szolgálatot tesz a gazdász osztálynak egyrészt, másrészt nagy szolgálatot tesz az országnak. Bőrápolás. Egy hires német orvos, dr. E. Saafeld, azt ajánlja, hogy mosdásnál ne használjunk erős alkalikus, sem rossz alkatrészekből összeállított szappant, sem nagyon kemény vizet. A jó szappan használata s annak mandula korpa által leendő helyettesítése főkép oly helyeken lesz ajánlatos, hol a fagyumirigyek bő váladékot adnak. A szappannal való mosdás hatását, főkép az arcznak seborrhoikus s hasonló tüneteinél úgy fokozhatjuk, hogy a szokásos hidegvíz helyett lehetőleg forrót alkalmazzunk. Tény az, hogy a zsírnak embrioképessége a víz hőfokának emelkedésénél nagyobbodik. A szappannak minősége azonban ugyancsak számbaveendő. A kelleténél nagyobb zsirváladékkal biró bőrre nézve legcélirányosabbnak az alkalikus kiváltkép a tisztított zöld szappanok. Ha ellenben a bőr kelleténél kevesebb zsirképződést mutat, keménységre, durvaságra s szaggatottságra bir hajlammal, a szappannal való mosást lehetőleg kerülni s csak a legszükségesebb mérvre kell szorítani: Itt bár egész más indokból, nem a hideg, hanem a meleg vízzel való mosdás ajánlatos. A szappant mandula korpával lehet célszerűen helyettesíteni; a törülközésnél minden erősebb frotirozást kerülni kell. Ha a bőr durvasága időnkint nagyon erős, a vízzel való mosdást egy időre egészen abba kell hagyni s helyette olajat használni; célirányos azonkívül, ha ilyen arcbőrö egyének éjszakára arcukat valami lanolin crémmel bedörgölik. Hasonlókép kell eljárni a kéznél, főkép télen akkor, ha felfagyott, felrepedezett, amely baj nemcsak sok iparnemnél, de például az orvosoknál is nagyon sokszor előfordul. A texermikus behatások, vagyis az időjárás behatásai ellen, mik épen az arcot érik, sok és különféle óvrendszabály használatos. A napsugárnak vagy a hidegnek az arczra behatásától való védekezés a fátyol, napernyő, vagy púder segélyével általánosan el van terjedve. Nyáron a napsugarak ellen jó óvszert nyújt a növényi anyagokból készült púder, amely egyúttal az izzadtságot is magába szívja; télen azonban az arczot helyesebb zsiros púderrel a hideg ellen védeni. A kémiai és mechanikai ártalmasság a túlzott puderozás vagy festés által főkép oly nők arczán mutatkozik, akiknek arca túl sok zsírt választ el. Az arcon előforduló pattanások és foltok eltüntetésére nagyon is sokszor púderhez és festékhez nyúlnak, ami aztán csak a bajt növeli. A zsir által túlságosan megtöltött, jobban mondva elzárt íagygyu mirigyek a festék és púder által újabb zsirmennyiséget meg más ártalmas anyagot nyernek, ugyanyira, hogy a baj ezek által az állítólagos óvszerek által még fokoztatik. Ami a gyermekek bőrápolását illeti, óvatosan kell eljárni a fürdőknél s az ezt követő eljárásnál. Itt sokszor több történik a kelleténél, ami a gyermekek későbbi életkoránál kártékony utóhatással van. A gyermek bőre sokkal gyengébb mint a felnőtteké. A szublimáto- kat s hasonló szereket a gyermek bőre magába veszi, holott a felnőttekén meg sem látszik. A gyermek bőrét nem szabad durva támadásoknak kitenni. A kis gyermekeknek langyos vízben való megfürdetése, csekély szappanleöblitéssel kapcsolatosan untig elegendő. Egyáltalán nem szükséges, sőt káros, ha a védtelen teremtményeket aztán túlságos ledörzsöléssel megkinoz- zák. Eltekintve attól, hogy a kelleténél több bőrpikkelyek távolittatnak el, a bőr az alsó alapjától lerángattatik s ide-oda szaggattatik, ami csak rossz és kártékony hatással lehet. Figyelni kell ennek folytán arra is, hogy oly törülközőket vagy kendőket használjunk, melyek a nedvességet eléggé felszívják. Leg- czélszerűbbek erre az úgynevezett frotlir kendők, azaz a pamutos kendők, melyek sokkal több folyadékot vesznek fel magukba, mint az egyszerű főképen vászon törülközők. Ezek aránylag kevés vizet absorbeának és nincs értelme, hogy az ily kendővel törülközzünk. Ezek inkább akkor használandók, mikor már az utolsó nedvességet akarjuk eltávolítani; mikor tehát inkább felszikkasztunk, mint dörgölünk. Doktor. HÍREK. Deczember 1. Személyi hir. Gróf Teleky Sándor, Bécs- ben gyógykezelés alatt álló fia: Tibor gróf látogatására Bécsbe utazott. Rorate Coeli. Ma vasárnap Advent első vasárnapja van. Előkészületi idő, hogy a kis- ] ded Jézus születését méltóképen fogadja és ünnepelhesse a keresztény ember. A karácsonyt megelőző négy vasárnap jelképezi azt a i négyezer esztendőt, mely alatt emberiség a Messiás megérkezését várta. A hívek előtt különösen kedvesek a hajnali misék, melyekre tömegesen szoktak vonulni. Esküvő. Fényes esküvő volt Kolcéron. Román Terézia urleányt vezette oltárhoz Mircsa János. Tanuk voltak dr. Csókás Vidor a mennyasszony unokafitestvére és Kozma Endre nagy- birtokos, bankigazgató. A vendégek jókivána- taikat fonograpban örökítették meg emlékül a fiatal párnak. Áthelyezett mérnökök. A kereskedelmi miniszter a nagykárolyi államépitészeti hivataltól Elek Emil kir. segédmérnököt a pécsi, Fischer Béla kir. segédmérnököt szolgálati érdekből a trencséni államépitészeti hivatalhoz helyezte át. Változás a „Nagykároly“ szerkesztőségében. Pozsonyi Gábor a „Nagykároly“ szerkesztőségének kötelékéből kilépett. Az állami anyakönyvvezetés uj rendje. Az 1904. évi XXXVI. t.-cz. - a bel- és igazságügyminiszternek rendelete értelmében - 1907. évi január hó 1-én lép életbe. E szerint ezentúl a jegyzők feladata lesz az anyakönyvek vezetése minden külön megbízás nélkül.
