Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-02 / 48. szám

KŐVÁRVIDÉK 1906. deczember 2. E gép az 1904-ik év elején lett beszerezve, holott nálunk a belügyminisz­térium csak 1905-ben tehát egy évvel később hívta fel a vármegyei közönség figyelmét annak practikus voltára és beszerzésére. Most egy újabb fontos lépést óhajt tenni dr. Péchy Péter járási főszolgabíró a járás egészségügye érde­kében. Ugyanis felhívta a járási tiszti orvost, hogy tegyen sürgősen előterjesz­tést a nagysomkuti typikus megbetege­dések terjedésének oka és annak mikénti megszüntetése tárgyában, midőn a járási tiszti orvos jelentését szó szerint leadjuk, legjobb meggyőződésünkből melegen óhajt­juk, hogy az az ártézi kút mielőbb léte­süljön. Az előterjesztés igy szól: „Tekintetes Főszolgabiró Ur! A heveny-fertőző betegségek elleni küzdelemben az elkülönítés és fertőtlenítés okszerűen szigorú és pontos keresztül­vitelén kívül igen nevezetes szerep jut azon hygienicus óvó-rendszabálynak, hogy kórnemző szervezetek (microorganismu- sok) ne jussanak az embert környező közegekbe és ezek utján magába az emberbe. Bár még nincs minden ragályos betegségre nézve végkép eldöntve, hogy a kórcsirok, mely közegekben tartózkod­nak és szaporodnak leginkább, de az Ebbert-Koch-Gáffky-féle typikus bacillusra nézve kilett mutatva, hogy annak legfőbb tápközege és terjesztője a szennyezett ivó­víz, mig a levegő utján nem igen foglal tért, hisz facultativ aerob bacterium infec­A harmadikhoz igy szóltam: — Fiatalember, nősüljön . . . De tovább nem folytathattam, mert az illető közbevágott — a nyakamra. A negyedik akihez mentem, az egy órás volt. Mikor beállítottam hozzá, épen egy rugón dolgozott. Mikor előadtam jövetelem célját, hirtelen ráültetett egy rugóra és én kirugódtam . . . Ez után, ások kudarc után, kezdtem kétségbe­esni és lehorgasztott fővel jártam egyik utcából a másikba. Egy mély gondolkozás után egy­szerre ragyogó arccal kiáltottam el magamat: — Megvan! Megvan! Leszek én a férj! És rohantam Csuhaj kisasszonyhoz. — Nos, Ihaj ur, mi az újság? — kérdezte. — Már van ... — mondtam. — Hogy néz ki? — kérdezte: — Hasonlít reám . . . — Milyen bajusza van? — Körülbelül olyan, mint az enyém. — Hogy hívják? — kérdezte Csuhaj kis­asszony és hamiskásan mosolygott. (Akkor még nem láttam, hogy hamis fogai vannak.) — Ihaj Kelemennek! - feleltem és bol­dogan zártam karjaimba. Ha én, Ihaj Kelemen, nem ismertem volna meg Csuhaj Zsófikát, akkor még most is a kishirdetéseket döngészném és koplalnék na­gyokat. És ha Csuhaj Zsófika nem olyan okos és életrevaló, mint a milyen, akkor még most is a tintát nyalná az „Első állatbiztosító részv. társaságinál és csak Csuhaj Zsófikénak hív­nák. Most pedig már Ihaj Kelemenné őnagysága, született Csuhaj Zsófika a neve, amely elég hosszú és azt hiszem elég zengzetes is . . . tió az esetek absolut többségében a bél­csatornán át történik. E tudományosan sokszor bebizonyított ténnyel szemben a tej és nyers zöldségek vivő-szerepeinek, továbbá a talaj-szennyezettségnek, a talaj­légáramlásnak és a talajviz ingadozásának, mint a specificus hagymázos kórhatány fejlődésére kedvező elemnek illetőleg körülményeknek: lényegesen alárendeltebb a jelentősége már csak azért is, mert a talajnedvesség fixálása, a lakóhelyek meg­óvása a talajlégtől, továbbá keresztül­vitele annak, hogy a tartózkodási helyek közelében a lehető legnagyobb tisztaság uralkodjon az szociális viszonyainknál fogva egyszerűen lehetetlen vállalkozás, hogy pedig a lakosság egyeteménél elszi­getelt törekvések ez irányban célra nem vezethetnek, ez szintén kézzel fogható. Nagysomkut ivóvize nélkülözi azon feltételeket, melyeket a hygienia a jó, egészséges ivóvíztől elvár. Nemcsak azért rossz ami vizünk, mert kemény, azaz igen sok mészsót tartalmaz, hanem azért is, mert mint személyesen eszközölt vizsgálataim kiderítették, legtöbb helyen salétromsav tartalmú. A salétromsav, mint az organikus anyagok rothadási, bomlási vegyterméke egyfelől a szervezetekre káros hatású, másfelől pedig amennyiben kutaink elég mélyek és mégis salétro- mosak, egyúttal azt is jelzi, hogy a talaj nálunk vastag rétegben szennyezett. Gór­csői vizsgálat természetesen még vilá­gosabb képet nyújtana a nagysomkuti ivóvíz egészségtani hátrányairól. Az egészségügyi adminisztrátió az elkülönítés és fertőtlenítés tekintetében : járásunk területén jelenleg oly pontos és szigorú, hogy ahhoz szó sem férhet, sőt merem azt az ország akármely járásával összehasonlítani, magát Budapest fővárost sem véve ki. Minden ragályost elkülönítünk és minden szennyezett holmit fertőtlenítünk I kivétel nélkül. A hagymázos betegnek pl. köpetét, ürülékét, az azt felfogó edényeket cárból mésszel desinficiáljuk minden actus után IV2 méter mély és 30 cm. széles külön e célra ásott gödörben. A beteg szenyese lúgban főzetik ki, a környezet, de külö­nösen az ápoló személyek sublimát kéz­mosásokkal védekeznek. A piac és tápszer vizsgálat és köz- tisztaság rendeleti szabályozása folya­matban van. Tehát ez irányban sem lehet kifo­gásolni való habár az utóbbinak kivitele, amint fent is említettem, előreláthatólag ilyen nehézségekbe fog ütközni. Ily módon és meglevő viszonyaink között a hagymázos méreg pusztítása és terjesztése elleni óvó védekezésben, mint kivihető és kétségtelenül előnyösnek bi­zonyult intézkedésre egyedül és főleg a tiszta és szenyezetlen ivó vízzel való ellátásra kell gondolnunk és pedig ártézi kutak segítségével. Hogy az ivóvíz tisz­taságával milyen hatalmas arányban csök­ken a hagymázos megbetegedések száma, erre nézve iskola esetet képeznek a baseli és wiedeni tapasztalatok. Baselben p. o. a hegyi viz bevezetése előtt 1000 lakosra 90 hagymázos esett, a bevezetés után csak 21. A bécsi wiedeni kórházban a forrásvíz bevezetése előtt évenként 457 hasihagymázban szevedő beteg lett felvéve; a forrásvíz bevezetése után az évi átlag 47-re apadt. Ép ilyen viszonyokat mutatott ki Dr. Fodor tanár Budapestre vonatko­zólag. Három esztendei megfigyelésem alap­ján határozottan állíthatom, hogy hagymáz vagy lefolyásában, tüneteiben enyhe hagy­máz kórképes utánzó bél infectiósu meg­betegedések az év minden szakában ész­lelhetők szórványosan mig ősszel s néha tavasszal a beteg contingens átlaga úgy­szólván endemicus jelleget ölt. ✓ Es ha hozzá vesszük a kezelt ese­tekhez az eltitkolt megbetegedéseket az (endemiens jelző) amelyek csak utókö­vetkezményeikkel vagy olyan időszakban kerülnek észlelés alá, amikor górcsövi (vér- vagy ürülék) vizsgálat nélkül, pusz­tán a panaszolt vagy a physicalisan ki­deríthető tüneteiből szabatos kórismét felállítani már nem lehet: az endemicus kifejezést nem tartom túlzottnak. Ép azért hivatalos kötelességemből kifolyólag a lakosság egészségének meg­óvása érdekében a kellő eredmény eléré­sének biztos reményében és meggyőző­désével van szerencsém a tekintetes járási főszolgabiró úrnak azon előterjesztést megtenni, hogy Nagysomkut nagyközség területén két ártézi kút mielőbbi léte­sítését az illetékes factorok megnyerése és igénybevétele útján keresztülvinni méltóztassék. Tisztelettel Dr. Olsavszky járási orvos. Szakelőadások gazdáknak. Mintegy két esztendeje, hogy minden hangosabb remklam nélkül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület humánus és nagybecsű dologra határozta el magát; nevezetesen a szakképzett gazdák részére a vidéki gazdasági egyesületek közremű­ködésével az ország külömböző részeiben gazdasági előadásokat rendez. A Gazgasági Egyesületnek ezt az intézményt már azért is megkellett hono­sítania, mert az ország, mely elsősorban mezőgazdasági haladásának szempontjá­ból szükséges, hogy a gazdászok, vagy Xagy megtakarítást Karácsonyi ajándékaink Salambposia _____________érünk el, ha_______________________________________bevásárlását a___________________ árubeszerzési vállalatra bizzuk. Mindent nagykereskedői árakban számit. — Jutaléka csupán a pénztári engedmény, a melyet az eladótól von le magának. Oizégtulajdonos s GALAMB JÁNOS BUD AF S T, VII, Poliány-u. 1<3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom