Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-11 / 45. szám
4 KŐVÁRVIDÉK 1906. november 11. a megalakulást, megalakították az iazgatóságot és a felügyelő-bizottságot és az alapszabályokban biztosították a vármegye, Nagykároly város és Ecsedi-láp lecsapoló társulatnak azon jogát, hogy mig csak az általuk jegyzett részvények birtokában lesznek, megbízottjaik az igazgatóságban mindig helyt foglalnak. Az alakulás után megtartott igazgatósági ülésen az igazgatóság elnökévé Ilosvay Aladárt, vármegyénk alspánját választották meg. Automata kritikus. Ha a Gauloisnak hinni lehet, úgy legközelebb érdekes recenziókat olvashatunk a világsajtóban. Nem lesz költő, drámairó és muzsikus, aki a kritika pártosságáról, mellőztetéséről beszélhetne. Rómában fogják először kipróbálni a különös és érdekes automatát, amelyet Boggiano ur talált fel. Két keskeny nyílást láthatunk; mind a kettő felett arany betűkkel irt felírás olvasható. Az egyik: „A darab tetszett.“ A másik: „A darab nem tetszett.“ A színház közönsége a belépő-jegygyel egy kis pléhdarabot kap, amelyet előadás után tetszése és Ízlése szerint bedob valamelyik nyílásba. A nyílás alatt számok mutatják a szavazatok összegét. így a lapok a következő rövid jelentésben számolhatnak be a darabról: D’ Annuncio 2155, 816. Ami azt jelenti, hogy D’Annunció darabja 2155 nézőnek megnyerte tetszését, ellenben 816 nézőnek nem tetszett. Ennél rövidebb és igazságosabb kritika igazán nem létezik. Eltörlik a virilismust. A törvényhatóságok igazgatásában korszakos jelentőségű törvény- javaslat van készülőben. Andrássy Gyula belügyminiszter ugyanis azt a szenzációs kijelentést tette a főváros több vezető férfia előtt, hogy az adócenzus alapján szervezett törvényhatósági bizottsági tagság intézményét, a virilismust eltörli. - Készül a törvényjavaslat, mely demokratikus alapon az általános választói jog elvével alkotja meg a városok és megyék jövendő törvényhatósági bizottságát. A törvényjavaslat rövid időn belül a parlament elé kerül. Az egész ország közvéleménye helyesléssel, örömmel fogadja a miniszter kijelentését, mert nem helyes dolog az, hogy valaki csak azért mert gyáros, gazdag háztulajdonos, vagy nagybirtokos, befolyásolja a törvényhatóság közügyeinek intézéseit. Uj adó. Az adóreform kapcsán a pénzügy- miniszter tudvalevőleg a II. osztályú kereseti adót teljesen meg akarja szüntetni. Helyébe egy uj adót tervez, — ha igaz a „Hitel“ híradása. Ez pedig vagyonadó lenne, mely az iparban, földbirtokban, értékpapírokban és betétek alakjában elhelyezett vagyont progresszive terhelné. Ilyen adó van Poroszországban, ahol a 6000 márkán felüli vagyonra vetnek ki progresszív adót. Megöltek egy embert Berkeszen lakodalmi mulatság közben. Fericsán Mihály a neve az áldozatnak. Van egy dala a magyarnak, hogy Stiriába Olyk faluba Pálfi Pistát mulatságokba megölték. Karabélyból ment a golyó szivébe, arcra borult a szoba közepére. De nem ezen dal szövege szerint érte a gyilkos végzet, hanem úgy, hogy kicsalták az ut végre és ott a kerítésről letört doronggal a furiózus düh minden áldozatával ment neki a tettes és egy pillanat alatt beroppantotta a koponyáját. Hiába vitték az orvoshoz, meghalt. A boncolás csillagos koponya törést és óriási koponya űrbéli vér- ömlényt állapított meg, ennek nyomás következtében agyszélhüdést hozott létre és igy a fiatal 18 éves erőteljes egyénnek egy pár óra alatt végbe menő kimultát. Derék becsületes fiú volt. Vidámsága vitte a sírba, hiszen gazdája erőnek erejével vissza akarta tartani, hogy ne menjen el a berkeszi tánczmulatságba, de a szegény fiú kérve kérte gazdáját, hogy csak most engedje el, hisz inkább egy esztendeig nem vesz magának szabadságot. El is engedte a gazdája és ő el jutott a halálba. Az emberi szívnek nehéz az ilyen tragédiákat elviselni, akkor, ha tudja az ember, hogy az elhunyt Fericsán Mihálynak nővére egy viruló szép piros pozsgás egészséges 17 éves leány, szintén egy lakodalmi alkalomból kifolyólag patkány mérget ivott és a legkínosabb halállal kimúlt. Ebben végzetszerüség van. Mi többet nem fogjuk látni a deli katonás tartásu daru tollas bokrétás és mindig fütyülő alakját Fericsán Mihálynak, a kit „mulatságban“ megöltek. A gyilkost a járásbíróság börtönében szállították és a további nyomozás fogja kideríteni, hogy mi indokok vezették Fericsán Mihály meggyilkolására. Közérdekű rendelet. Járásunk főszolgabirája a heremagvak elárusitásának és forgalomba hozatalának ellenőrzésére az allábbi rendeletben hívta fel a községek elöljáróit. A mennyiben a rendeletben foglaltak minden gazdára nézve nagy fontossággal bírnak, hasznosnak tartjuk azt olvasóink érdekében egész terjedelmében közölni. A rendelet a következőleg szól: „3535/906. Községi elöljáróság. Utóbbi években gyakran tapasztaltatott, hogy egyes magárusok leginkább a tavaszi időszak beálltával majd otthonaiban, majd meg szekereken vidékről- j vidékre járva rejtett módon, sőt piacokon j nyíltan a legsilányabb minőségű heremagvakkal, j arankás rostaljokkal üzérkedve s e kártékony j termény hulladékot rendszerint a jóhiszemű tudatlan szegényebb sorsú nép között vetőmag gyanánt megvételre ajánlják és literenként pár fillérjével árusítják el. Miután nálunk az aranka mindinkább terjedésének egyik oka kétségkívül a szabálytalan tilalmazott vetőmag forgalmazá- j sok eme lelkiismeretlen módjaiban keresendő és mivel a szóban levő veszedelmes pazarita növény elszaporodása és pusztításai országszerte immár oly mérveket öltenek, hogy igy egész heretermelésünk s vele külföldi magkivitelünk is hová tovább tönkre juthat, felhivom címet, hogy különösen a magelárusitásnak az említett módjaival foglalkozó úgynevezett „magkofákat“, de a boltosokat is ellenőrizze, gyanús vetemé- nyekből azonnal mintát véve, hozzám terjessze be. Nagysomkuton, 1906. évi október hó 24. Péchy s. k. főszolgabíró.“ A községi jegyzők fiz. kiegészítése czimén mint a költségv. részleteiből kitűnik, az állam 1904-ben 1,976.319 K 45 fillér fizettetett ki. Az 1907-ik évre e kiadásra 2,000.000 korona van felvéve. A kiszámításnál azért vették az 1905-ik évi költséget alapul, mert az 1905. évi fizetés- kiegészítés még folyamatban van s igy ennek eredménye még ismeretlen. Összesen 254 jegyzőség szerveztetvén, ennek költségei jegyzőségenként á 1600 koronát azaz összesen: 406.400 koronát tesznek ki. A szervezendő 100 uj s. jegyzői állás költségei á 1000 korona azaz összesen: 100.000 korona. Forgalomban nem levő hordók hitelesítése. A belügyminiszter f. évi 169. sz. elvi határozatával kimondta, hogy a raktárban vagy pincében elhelyezett, forgalomban nem levő hordók, hitelesítési kötelezettség alá nem esnek; ennélfogva az ily hordók el sem kobozhatok. Iskolaépítés. Szamosdobon 20.317 korona költséggel épitendő és berendezendő iskola előállítására f. hó 28-án Szatmáron a kir. tanfelügyelőségnél árlejtés fog tartatni. Bánatpénz 5 százalék. A feltételek ugyanott megtudhatók. Gyújtogatás. Gróf Károlyi István Kraszna- bélteki erdejét e héten kedden este ismeretlen tettesek bosszúból a négy sarkán felgyújtották. A vész színhelyére azonnal kiszállt az erdődi járás főszolgabirája és csendőr karhatalommal kényszeritette a lakosságot a tűz eloltására. Az erdő mintegy 1500 — 2000 hold nagyságú s annak csak három sarkán sikerült a tüzet lokalizálni, mig a Lophágy felőli részén még mindig ég. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter pályázatot hirdet 91 gyakornokjelölt állásra a kir. post- és távirdahivalaloknál. Pályázhatnak mindazon ifjak, kik a középiskolát vagy ezzel egyrangu más tanintézetet elvégeztek s ezt érettségi bizonyitványnyal igazolni tudják s magyar honosak. Fizetés havi 60 korona s a kinevezettek kötelesek az 1907 — 1908. iskolai évben a posta- és távirda-tisztképző tanfolyamot elvégezni. Uj tb. vármegyei ügyész. Dr. Falussy Árpád főispán dr. Fuchs Jenő mátészalkai gyakorló ügyvédet, vármegyei tb. tiszti ügyészszé nevezte ki. Amerikai lelkész választás. A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes ^konventjének fennhatósága alatt álló s az Északamerikai Egyesült államok területén levő Pro-kahontaxi ref. egyházközség lelkészéül Nagy Emil szatmár- németi-i ev. ref. segédlelkészt választotta meg. Nagy Emil a jövő hóban fog amerikai útjára elindulni. CSARNOK. Imádott bálványom. Imádott bálványom Jöjj s borulj keblemre! Nyújtsd édes ajkadat Egy csókra epedve! Ha szeret engemet Igazán kis szived, Akkor e kérésem S imám teljesíted. Adj’ irt s nyújts balzsamot Annak a kebelnek, Melyben az érzelmek Csak te érted kelnek, Melynek nincs egyetlen Óhaja s imája, Mely az ég urához Nem teérted szállna. Lábaidnál térden, Sírva esedezem: Egy édes csókoddal Könnyebbíts lelkemen! Ne hagyd, hogy hű szivem Tovább is szenvedjen Fájdalom s bánattól Szerteszét repedjen! Óh jer karjaimba! Óh hadd öleljem át Az egész világon Legszebb nő derekát! Óh tekints szemembe Ragyogó szemeddel! Virradjon már rám is Egyszer egy szép reggel. Olvasd ki szememből, Óh olvasd ki kérlek: Szivemben, lelkemben S keblemben mit érzek?! Olvasd ki, hogy te vagy Üdvöm s menyországom, Hitem, vágyam s álmom S minden boldogságom. Nagy Tamáa. A pacsirta és a rózsabokor, meg az erdő. A pacsirta hontalan lett. Mikor reggel- hasadtával kirepült kedves kis fészkéből, hogy körülszállva az erdőben, fölkeltse az alvókat, vásott gyermekek elrabolták azt. S mire az Istent dicsérő hymnusz véget ért, mikor az egész erdő viszhangzott és ragyogott a boldogságtól, a szegény, kis dalos pacsirta, noha elsőnek dicsőítette az Istent, már hazátlan volt. A kicsiny pacsirta sírásai betöltötték az egész erdőt: hol talál ő uj otthont, meleg, puha fészket? olyan kedveset mint ez volt? Mikor kisírta magát, útra kelt: végre is, nagy az erdő, lel ő még talán olyan helyre, ahol uj otthont alapíthat. Egy kissé megtörve a kiállott szenvedésektől, indult uj hazát keresni. Szárnyai nem vitték az égfelé, mint a hajnal pirkadásakor, mikor boldogan csapongva a magasban, dicsőíti az Urat, csak közel a földhöz repdesett. Egyszerre felragyogott a szeme, egy rózsabokor tűnt fel előtte s azon egy csodásán szép rózsaszál. — Ha én itt lakhatnék! — sóhajtott fel magbában, megkísérlem. S csakugyan rá is szállt az ingó rózsabokornak egy ágára. — Rózsaszál — kezdé a szót, hazátlanná lettem, kiraboltak mindenből, szegény vagyok! Csak a dalom maradt meg, de hidd el, az is ér valamit. Lásd alig van erdőnknek egy lakója is, aki el ne felejtette volna a dalolást, kifáradva a mindennapi eledel megszerzésében, avagy a küzdelemben, amit a nála hatalmasabbakkal kénytelen megvívni. Látod alig van egy lakó a is erdőnknek, akinek el ne keserítené dalát a minden percben lecsapással fenyegető, karvalytól való félelem. Én az örökös küzdelemben is megőriztem hitemet és ebből a hitből fakadnak dalaim. Most kemény próbára tett a
