Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-11 / 45. szám

1906. november 11. KŐVÁRVIDÉK S tulajdonságait, amelyek nem egyebek, hiúság, kétszínűség, hízelgés. A világ igy ilyen szellemi indítékok alatt fejlődnék és természetesen: vissza­fejlődnék, vagy ami még rosszabb, fer­dén fejlődnék. Az uralomvágy, a fana­tizmus és sok más olyan önző és embe­rieden érzés, amit indító ok gyanánt mu­tathat fel a história, mind különb annál, ami elvárható, ha megadatik a nőknek a teljes jogegyenlőség. Azonban még nem állítható az, hogy a nők egyáltalán kizárassanak mindabból, amit a férfiak eddig mintegy szabadalom­képen folytattak. Azzal még nem vonul be a társadalomba a női gyöngeségek egész sorozata és legkevésbbé veszik át a férfiak a gyengeségeket azzal, ha orvos­nőket, tanárkisasszonyokat képeztet az állam. Sőt ellenkezőleg, okszerű beosztás mellett egy nagyszabású gazdasági kér­dést oldottunk meg ezzel és azt is, hogy a nőket minél inkábbb eltávolítják a fér­fias természettől és igy szabadabban, füg­getlenül egymástól fejlődhetnek ki a nem­beli tulajdonságok. Am ez éppen a jelzett két női pá­lyáról állítható csak. A nőorvos, ha kiké­pezi magát gyermekorvosnak, vagy speci­álistájára válik a női betegségeknek, ez­zel egy nagy kultur missiót teljesít. A gyermeki szív és kedély úgyis nagyon sokan a női gyengédséggel, amiért nagy hasonló láthatunk belőle, ha nő orvosok ápoló és gyógyító kezei közé kerül a szenvedő apróság, főleg, ha ehhez a gyen­gédséghez még kellő szakavatottság is járul. Ugyanez áll a serdülő leánygyer­mekekre is. Nekik épp úgy szükségük van női képzett tanerőkre, mint tanárokra a fiuknak, kik serdülő korba jutnak, abba a helyzetbe, hogy az elméleti foglalkozás megóvja őket a kicsapangásoktól: Más megítélés alá kerül a nőknek magán és köztisztviselői minősége. Az orvosi és pedagógiai pálya még mindig visel magában bizonyos ideális tartalmat a reális kenyérkereseten kívül. De a hi- vatalnokoskodás, amely csak arra való, hogy magánosok, vagy társaság, vagy az állam anyagi gyarapodásának legyen elő­mozdítója, az bármennyire is szépitges- sék a dolgot, sohasem alkalmas arra, vájjon nem tudnak e valamit ellenem. A fiuk persze, hogy nem tudtak semmit. Erre a tanáromnak mondta el az esetet. Azt, hogy reggel láttak, hogy a rektori szoba mellett való helyiségben be volt verve az ablak, az ablak melletti kép keresztül hasítva és mel­lette egy nagy kő, a melyet csak én dob­hattam be. A tanárom magán kívül volt. Szakálla és haja égnek meredeztek. Rám mordult és azt hallatta: „Valid be gonosztevő, hogy te tetted a gyalázatos dolgot.“ Azt mondtam, hogy mit sem tudok a dologról és hogy nem tudom, miért éppen rám kennek minden gyalázatos csínt. A rektor megint ordított: „Jaj neked, há­romszor jaj! Hiszen, ha kiderül akkor vár csak rád az igazi büntetés!“ A rektor kiment. Egy óra múlva jött a pedellus és a rektor szobába hivott. A rektoron kívül akkor a hitoktató is ott volt. A szörnyen megcsonkított kép és mellette a kő egy széken voltak. A szék mellett egy kis fekete posztóval leteritett asztalka, rajta két égő gyertya és feszület. A tisztelendő ur kezét a fejemre tette és igen nyájas volt, noha egyébkor igen ellen­szenvesen viselkedett velem szemben. — Sze­gény elvakult fiú — mondta — ontsd ki szi­vedet és valid be töredelmesen a bűnöd. Lelki­ismereted megkönnyebbül és az üdvben is részesedhetsz. hogy a nőben valamikép kifejlesszék a nőiességét. A női lélek finomsága eldur­vul vagy legalább is közömbössé válik ideális törekvések iránt. Nagyon jól tud­juk, hogy csak az intelligenciának prole­tárjai adják leányermeküket erre a pá­lyára nyilván azért, hogy házastalanságuk esetén legyen meg a betevő falat, de az sem tagadható, hogy ezzel egy egész női osztály fosztódik meg legszebb kincsétől: a nőiességtől. Strindberg erre vonatkozólag azt hiszi, hogy nem szükséges keresnünk női gyen­gédségeket. Ezek a gyengédségek nagy követeléseket támasztanak a férfiakkal szemben. Itt van mindjárt a házasság, boldognak csak akkor tartunk, ha meg van a házasfelek között a harmónia. ns miből áll ez a harmónia? Nemde abból, hogy becézgetjük egymást és le- gyezgetjük egymás boldogsága hibáit. Már pedig a házasság — Strindberg sze­rint — abból állhat, ha kölcsönösen be­ismerve egymás hibáit, ezeket elnézzük vagy ezek nyomvesztésére törekszünk. Ez az igazi harmónia. A nő igy maradhat gyengéd családi objektumnak még akkor is, ha olyan foglalkozása van, mint a férjének. Ezzel megszűnik az alárendeltsége, valamint az uralomra vágyása. HÍREK. November 10. Eljegyzés. Grünfeld Amália nagykárolyi postakezelőnöt, a ki községünkben is működött hasonló minőségben eljegyezte Ligner Benő magánzó, mendei lakos. Jegyzői tiszti értekezlet. A nagysomkuti járás jegyzői kara dr. Péchy Péter járási főszolga­bíró elnöklete alatt f. november hó 5-én tiszti értekezletet tartott, melynek főtárgya volt Rácz Dezső hosszufalusi körjegyző indítványa és ja­vaslata köri adóvégrehajtási állások rendszere­sítése tárgyában. Az értekezlet az előterjesztett indítványt elvileg nagyon célszerűnek és elő­nyösnek tartja azonban annak tényleges alkal­mazását több szempontból kivihetlennek tartja, éppen ezért nem döntött véglegesen az indítvány felett, hanem kimondta, hogy az alkalmazás módozatait tanulmány tárgyává fogja tenni és annak alapján a legközelebb tartandó tiszti értekezleten fog e tárgyban határozni. Tárgyalás alá került még Székely Ernő törökfalusi kör­— A helyzeteden is javíthatsz — tette hozzá a rektor. — Én nem voltam — mondottam, - én soha követ nem hajítottam az ablakba. A hitoktató most nagyon bosszúsan tekin­tett reám. Majd oda szólt a rektorhoz és azt mondta neki, hogy majd világosságot dérit ő erre az esetre, van rá neki egy biztos eszköze. Oda vezetett az asztalkához és szörnyű ünnepélyességgel mondta: — Most pedig az égő gyertyák között kérdezem: A vallási óráról tudod a hamis eskü szörnyű következményeit. Kérdem bedobtad-e a követ az ablakon, igen, vagy nem? — Én nem dobtam be semmiféle követ az ablakon — mondtam. — Felelj, igen, vagy nem - a minden szentek nevében. — Nem — mondottam. A hittanár a vállát vonogatta és azt mondta: — Bizony mégsem ő volt. A látszat csal. A rektor erre elküldött. Igazán örülök, hogy hazudtam és hogy nem vallottam be, hogy vasárnap este én hají­tottam be a követ a rektor ablakába. Bizonyos, hogy nem javítottam volna a helyzetemen, sőt bizonyosabb, hogy kicsaptak volna. A rektor ezt csak úgy mondta. Ámde nekem is helyén van az eszem és nem fog ki­játszani sem a rektor, sem a tisztelendő ur. T. L. jegyző javaslata „üsző borjú kiállítás“ rende­zése tárgyában. Az értekezlet az eszmét cél­szerűnek találta és hogy az álattenyésztők az állatoknak fokozatosabb mértékben való te­nyésztésre serkentessenek, elhatározta a tiszti értekezlet, hogy a Nagyméltóságu m. kir. föld- mivelésügyi miniszterhez folyamodik az iránt, hogy minden évben egyszer díjazással egybe­kötött üsző borjú kiállítást rendezzen a járás székhelyén Nagysomkuton, a hol csak az ezen járásban lakó állattenyésztők által tenyésztett üszőborjuk dijaztassanak. Hasonló kérelmet intéz a vármegye alispánjához és a vármegyei gazdasági egyesülethez az ügy pártolása iránt. Eladó hidfák. A nagybányai— kolozsvári állami ut 32. számú hídnál S.-M.-Berkesz köz­ségben lerakott 64 drb 39 korona 70 fillérre becsült régi hidfák f. november hó 15-én dél­előtt '/2 9 órakor a helyszínén árverés utján elfognak adatni. Vármegyei legtöbb adótfizetók. A vármegyei legtöbb adótfizető bizottsági tagok 1907. évre összeállított kimutatását most tette közhírré a vármegye alispánja, mely ellen 15 nap alatt felebbezés adható be a vármegyei igazoló vá­lasztmányhoz. Járásunkból a következő legtöbb adót fizetők vannak a névjegyzékbe felvéve: Gróf Teleki László Gyula földbirtokos Hosszu- falu 8119 K 70 fillér adóval. Gróf Teleki János földbirtokos Koltókatalin 2175 K 19 fillérrel. Gróf Teleki Sándor földbirtokos Nagysomkut 1752 K 34 fillérrel. Marosán László gör. kath. lelkész Pribékfalu, 677 K 60 fillérrel és Nyilván Miklós földbirtokos Nagysomkut 652 K 88 fillér adóval. Árverés. A községünk belterületén a tör­vényhatósági utón a Kajkána patakon volt régi hidból kikerült 107 drb régi hidfa a helyszínén az uj hid mellett f. évi november hó 12-én délelőtt 11 órakor nyilvános árverés utján elfog adatni. Zárlat feloldás. A Kővárhosszufaluban ural­gott sertésvész és felmerült lépfene eset miatt elrendelt zárlatot jár. főszolgabíró feloldotta. 1805/906. Hirdetmény. Mindazok, akik az 1907-ik évi ujoncállitásra mint 1-ső, 2-ik, 3-ik korosztálybeliek vannak felhiva, vagyis akik az 1886., 1885. és 1884. években születtek, köte­lezve vannak az alulírott községi elöljáróságnál az összeirási jegyzékbe leendő felvétel végett, anélkül, hogy külön szóbeli vagy írásbeli fel­szólítást várnának és tekintet nélkül arra, vájjon ugyanazon községbeli illetőségüek-e vagy sem, ha még eddig nem jelentkeztek volna 8 nap alatt, de legkésőbb f. november hó végéig, személyesen megjelenni, vagy Írásban jelent­kezni s ellenkező esetben a mulasztás hátrányos következményeit a védőtörvény 35-ik szakasza szerint, maguknak tulajdoníthatják. Tájékozásul felsoroljuk alább azokat névszerint, kik az anyakönyvek szerint Nagysomkuton 1886. évben születtek, tehát az első korosztályba lépnek: Álb János, Buttyán Miklós, Bozó Sándor,^ Ba­rabás Vilmos, Dunes Sándor, Drágos Ádám, Deuts Jezsua, Fein Májer, Marinkás ^György, Mihálkovits Károly, Nagy Sándor, Nóti Ábrahám József, Pap László, Schlánger Ignátz, Lahita Jenő, Szamosi József, Tamás János és Weinstein József. Nagysomkuton, 1906. november hó 4. Barna Benő községi jegyző, Buttyán János községi biró. A vásár áldozatai. A mi népünknek a vásár valóságos kirándulás, sőt több, mert ők a vásárra nem vásárolni, sem nem kirándulni, hanem az eszüket elveszíteni jönnek. Lázár Juonné tölgyesi lakost például egy részeg kocsis elgázolta, s mint halljuk egy N.-nyiresi asszonyt egy másik részeges szekeres úgy elgázolt, hogy szörnyet halt. Úgy a csendőrség mint a bíróság a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el a tettesek ellen, vajha a lelkész és tanító urak továbbá a járási egészségügyi személyzet oda tudna hatni, hogy az átkozott szesz ártalmairól felvilágosítsa. Mikor rukkolnak be az újoncok? A legutóbb megejtett sorozáson bent maradt újoncokat az érdekelheti most legújabban, hogy vájjon mikor kell berukkolniok? A most besorozott ujonc- jutalék bevonulási idejét 1907. év január 15-ikére tűzte ki a hadvezetőség. A most kiszolgált katonák még bent tartott része december elején szabadul meg. A januárban bevonuló újoncok szolgálati ideje 1909. szeptember közepén telik le. A Nagykároly - mátészalkai - csapi vasút részv. társaság közelebb tartotta meg alakuló köz­gyűlését Budapesten. A gyűlésen kimondották

Next

/
Oldalképek
Tartalom