Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-11 / 45. szám
III. évfolyam. Nagysomkut, 1906. november 11. 45-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Eia«iBOt6»i ár : Egész évre.....................8 K Negyed évre . . . . 2 K Fél évre..........................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: N«iy*omkut, Teleki-tér 3SS. sz. Felelős szerkesztő: Barna Benő. meqjelen hinden vaasrnap. Szövetkezeti tultengés. Abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy amit az egyik oldalon felépítünk, azt a másik oldalon leromboljuk. Előbb a rombolás munkájáról beszéltünk. Nem tekinthetjük másnak, mint rombolásnak azt a munkát, amelyet manapság a fogyasztási szövvetkezetek kifejtenek. Rombolják a kereskedelmet és azipart. A falusi és városi boltosra utaznak, aki természetesen nem hagyja magát, felveszi a versenyt és irreális módon csinálja üzleteit. Számos községet tudunk, ahol a szövetkezeti bolt versenye folytán az összeröffent boltosok beszerzési áron alul adnak túl áruikon és igy természetes, hogy a szövetkezet kénytelen-kelletlen szintén leszállítja az árakat. Tény, hogy a szövetkezet, ha reálisan dolgozik, soha nem lehet olyan olcsó, mint a reális szatócs, mert a szövetkezetnek több személyzeti és kezelési kiadása van, eltekintve attól, hogy nagyon sok esetben minden szakértelem nélkül * vezetik a szövetkezeti boltot. Es a legtöbb fogyasztási szövetkezet éppen ezt sínyli meg. Dacára annak, hogy közel ezer fogyasztási szövetkezet van már ez időszerűit Magyarországon, sehol nem észleltük, hogy a falusi nép gazdasági helyzetét kedvezően befolyásolták volna. Sem olcsóbban, sem jobban nem vásárol be a szövetkezeti boltban. Egyik jellemző sajátsága az italmérési joggal is felruházott szövetkezeteknek, hogy tagjai között éppenséggel nem terjeszti a józanságot és takarékosságot. Legiszákosabbak a faluban rendszerint a fogyasztási szövetkezetek vezető emberei. Egy szó, mint sráz, a nép helyzetén nem javít a fogyasztási szövetkezet, ellenben alkalmas arra, hogy a helybeli kereskedőket és iparosokat tönkre tegye. Az iparosokat azért, mert a fogyasztási szövetkezeteket egy-két esztendő őta áruházak módjára rendezik be és iparcikkeket is, ruhát, szerszámot, stb. árusítanak. A nép gazdasági helyzetén nem lendít tehát, mint már említettük a fogyasztási szövetkezet, amely — tapasztalatok beszélnek belőlünk, — nem szolgál egyéb célt, minthogy a népei egy politikai táborba terelje. Ez az igazi ok, ez az igazi cél! Ugyanekkor az iparpártolás jelszavaitól visszhangzik az ország. Milliókat szavazunk meg az iparfejlesztés, tehát közvetve a kereskedelem fejlesztés céljaira, rekedtre kiabáljuk magunkat az önálló vámterület követelésében és ezalatt bunkós bottal ütjük le az ipart s a kereskedelmet, azt, amit sikerült eddig nagy keservesen megteremteni. Azon a réven, hogy az állam és a hatóságok újabban a legmesszebbre menő támogatásban részesíti a fogyasztási szövetkezeteket, fokozott mértékben folyik a rombolás munkája. És ha igy tart soká, bizony nem igen lesz mit fejleszteni azokkal a milliókkal, amelyeket az iparpártolás céljaira megszavaztak. A külföldön, különösen a mintának vett Németországban már megindult az ádáz harc az iparral szövetkezett kereskedelem és a fogyasztási szövetkezet A „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. Jogot a nőknek. A nőkért mindig lelkesedtem, A nőt imádom, szeretem, Ha lány, ha asszony, vagy ha özvegy: Csak szép legyen, csak szép legyen! Érettük most is síkra szállók, Értük mindent feláldozok! Az emberiség szent nevében Titkos választói jogot! Édes hazánkban nem lesz addig, Nem is lehet csend, nyugalom, Amig a nők a férfiak közt Nem választhatnak szabadon, Övék mig nem lehet az ifjú, Kiért szivük hévül, dobog! Az emberiség szent nevében, A nőknek adjatok jogot! Az emberiség szent nevében Jogot a nőknek adjatok! Örök küzdés a nőnek sorsa, Vitába kezd, ha jő a regg És nem pihenve késő estig, A nyelve szüntelen pereg . . . Dehogy henyél! Hisz sikál, súrol . . . A férfinek meg gondja sincs. A nő, szegény, küzd, egyre fárad És joga nincs, még joga sincs! A nő, szegény, küzd, fárad egyre És joga nincs, még joga sincs! De jönni fog — mert jönni kell még Egy szebb, jobb kor, mely után Buzgó imádság száll az éghez Sok honleánynak ajakán. Lesz nőképviselő s miniszter És lesz tán női hadsereg . . . A férfi otthon bölcsőt ringat S a múlt emlékin kesereg! A férfi otthon bölcsőt ringat S a múlt emlékin kesereg ! E szent eszmékért sikraszállok S harcolni fogok, mig tudok! Reméllem hogy juttatnak nékem Ezért a nők mandátumot! Hisz önzetlenül küzdők értük, Csak értük élek és halok! Az emberiség szent nevében A nőknek adjatok jogot! Az emberiség szent nevében Jogot a nőknek adjatok ! s. s. Ifjúságomból. Wernerék Henrikje mondta, hogy az anyja megtiltotta neki a velem való együttlétét. Mert a modorom nagyon durva és mert bizonyosra veszi, hogy nemsokára kicsapnak. Azt mondtam a Wernerék Henrikjének, hogy fütyölök az édes anyjára és örülök, hogy nem mehetek többé hozzájuk, legalább nem látom a sok házi piszkot. Erre azt válaszolta Henrik, hogy egy komisz fráter vagyok, amire én egy hatalmasat ütöttem öklömmel az arcába és úgy lódítottam a kályha felé, hogy a földre esett. Azután egy fogát törte el és bársony nadrágján egy feltűnő szakadás volt. Délután bejött osztályunkba a pedellus és azt jelentette, hogy a rektor ur kéret magához. Kimentem és az ajtónál olyan grimászt vágtam, amivel megröhögtettem az egész osztályt. Wernerék Henrikje nem nevetett, mert nem volt akkor az iskolában, mivelhogy híjával volt az egyik fogának. kaphatók kedvező részletfizetésre Vertheimer Lipót-nál Szatmár Kazinczy-utca 17. (A zárdával szembe). Arjegryzéltet Ingben és toérmontve Küldőit üárKlneK. Legjobb varrógépek
