Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-04 / 5. szám

1906. február 4. KO VARVIDEK 3 junius 5., augusztus 6., október 12. és deczem- ber 5-ik napján. Ha a politikai válság következ­tében a magyar honosságú katonakötelesek sorozását ezekben az időkben nem lehetne meg­tartani, úgy a miniszteri rendelet szerint a bizottságok csakis osztrák honosságú hadkö­teleseket, azonkívül honvéd póttartalékosokat sorozhatnak. Kinevezés. A király dr. Balsay József nyitrai járásbirót a szatmárnémti-i ügyészséghez ügyész- szé nevezte ki. Tárgy-sorsjáték. A pénzügyminiszter még múlt évi szeptember hónapban egy jótékony- czélu tárgysors játékot engedélyezett az ujonan építendő nagybányai görög katholikus templom épitési költségeinek fedezésére. Mint értesülünk a sorsjegyek már is ki vannak bocsátva és Nagybányán a főtéri összes nagyobb üzletekben kaphatók, úgyszintén a görög katholikus plébánián is. Egy sorsjegy ára egy korona. A nyeremény tárgyak nagyon szépek s értékesek. A nemes czélt szolgáló sorsjegyeket ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Változás a vasúti menetrendben. Február 1-től kezdve a nagybányai —felsőbányái vonalon a menetrendben némi változás állott be. Az igazgatóság ugyanis beszüntette azt a vonatot, mely Felsőbányáról este 8 órakor indult Nagy­bányára s onnan 8 óra 53 perczkor indult visz- sza Felsőbányára. Az igazgatóság e vonat be­szüntetését azzal indokolja, hogy e vonatot igen kevesen vették igénybe. A nagybányai Vöröskereszt-egyesület közgyű­lése. A nagybányai Vöröskereszt-egyesület fiókja a napokban tartotta meg közgyűlését. Mint értesülünk Km. Pap Sándor elnök változott viszonyai miatt megvált elnöki állásától. Az egyesület elnöke lett: Gróf Teleki Gézáné és Stoll Gábor. Iparigazolványt nyertek. A napokban közsé­günkben a következők nyertek uj iparigazolványt Vojth Bogdán szatócs üzletre, Szeráfin Elemér vendéglő és szállodára és Markovits Lajos czipészségre. Műkedvelő színi előadással egybekötött tánc- mulatság. Mint halljuk a most alakult Polgári- Olvasó-Kör“ e hó 24-én felszerelési költségei­nek javára — szinielőadással egybekötött tánc- mulatságot óhajt rendezni, mely alkalommal a nemrég alakult dalárda is be fog mutatkozni. Már most felhívjuk e jónak Ígérkező mulat­ságra a helybeli és vidéki nemes közönség szives figyelmét. hoz, hogy egy idegen férfit megtűrjön házánál; hát Sneider miért nézett úgy szemeid közzé a múltkor is. Mond1 nem igaz?! — De Leó! — formed rá a nő és igyek­szik szóhoz jutni — én nem tudom, miért gya­nakszol rám ? — Hiszen az igaz, mert a Bernád szomszéd is mindig mondta, hogy figyeljem meg a ti dolgotokat. Ekkor már a nő is ki kelt a béketürésből és a már veréshez hozzá szokott karjait fér­jére emeli. — Ki az ur a háznál, — kiált mérgesen az iró, - te még rám emeled kezed, enyje te Frida, ezer szemre szaggatlak. A nő érezi, hogy neki van igaza, kezeit megteszi bírónak kettőjük között, és férjét üre­gekkel borította el. Minden csendes a kis irószobába, csak az óra ketyeg olyan sántítva. A nő, mint egy győz­tes vezér rohan ki a szobából és lihegve mondja magába: „bizony itt én vagyok az Ur!“ Szegény iró nem ilyennek vélte a bemu­tató első előadást. Ő a babérkoszorúk helyett a poflevesek egész ütegével szállott szembe, de ő maradt a vesztes. Csak az vigasztalja, hogy nem hervadtak el a dicsőség virágai, melyek számára nyíltak. Lesz még théma, - vigasztalja magát az iró — csak akkor nem veszem bele a Fridát, mert ő az első felvonás elején is összeütközést csinál! Tarisnyabál Kisfentősön. Mint kisfentősi leve­lezőnk írja, az ottani felekezeti iskola és tűz- károsultak javára múlt hó 21-én szinielőadással egybekötött tánczmulatság volt, mely „fényesen“ sikerült. A belépti dij személyenkint „40 fillér“ volt, s daczára a csekély belépti díjnak, „dús siker“ éretett el, mert a bál tiszta jövedelme 34 korona 86 fillér volt, mely összeg a két alapra egyenlő részben kiadatott. Felülfizettek: Danes Gyula Kackórpl, Búd Gyula Oláhbogáti- ról és Pap István P.-Fentősről 20 — 20 fillért. A feliilfizetőknek és pártolóknak legbensőbb köszönetét mond a rendezőség nevében Beibe János elnök. Uj ügyvéd Nagybányán. Dr. Köves Miklós Nagybányáról a napokban tette le kitüntetéssel az ügyvédi vizsgát Budapesten és ügyvédi irodát nyitott Nagybányán a Magyar-utca 11. számú házban. Nem tanácsos a robogó vonat mellett elmenni. Tény az, hogy törvény tiltja a vasúti útvonalon a közlekedést és azon a járást, de viszont nem engedi meg a vasúti személyzetnek azt, hogy az az ellen vétőt ilyen módon büntessék, mint a múlt hó 27-én vasutainknál alkalmazott Sipos Kálmán mozdonyvezető és Hornyák Pál fütő tették. Ugyanis az említett napon a N.-Somkut- ról Gilvács felé menő vonattal szemben jött Miháska Vaszalika somkutpataki lakos, amidőn a vonat közeledett feléje természetesen kitért, ekkor azonban a mozdonyról egy darab fa repült feléje és úgy arcul ütötte, hogy az orvosi látlelet szerint 12 napig tartó testi sértést szen­vedett. A csendőrség fél feljelentésére terhel­teket följelentette a kir. járásbírósághoz. l~Gyá szesei. j Drágos Gábor nyugalmazott pusztahidegkuti körjegyző és birtokos f. hó 1-én rövidszenvedés után meghalt. Az elhunyt csa­ládja az alábbi gyászjelentést adta ki: „Lesújtó fájdalomtól megtört és Krisztusban vigasztalást kereső szívvel tudatjuk, hogy az imádott férj és forrón szeretett jó apa deszei és drágomirfalvi Dragos Gábor életének 63., legboldogabb háza­ságának 37. évében,!, év február hó 1. napján, d. e. 7 72 órakor rövid szenvedés után visszaadta áldott jó lelkét a hatalmas Mindenhatónak. Felejthetlen és drága halottunk földi maradvá­nyai f. hó 3. napján d. u 2 órakor fognak a gör. szert. hath, egyház rítusa szerint a puszta­hidegkuti családi sírboltban örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent miseáldozat pedig f. hó 4-én d. e. 9 órakor fog a pusztahidegkuti gör. szert. kath. plébánia templomban az Egek Urának bemutattatok Pusztahidegkut, 1906. február 1. napján. Legyen Jcönnyü neki a föld és emléke áldott! Dragos Ágoston, dr. Dragos Theofil és neje szül. Klein M. Elisa mint gyer­mekei. deszei és dragomirfalvi Dragos Gáborné szül. mezőpagocsai Pagocsás Marietta mint neje.“ Megkerült lopott kecske. Még a múlt év november havában Ursz Juon a Vaszalika jóházi lakos egy kecskét hajtott haza Nagy- Somkutról a heti vásárról, útközben azonban a kecske elszaladt és keresés dacára nem találta meg. Le is mondott már róla. De az igaz jószág nem vész el. Ugyanis Ursz Juon e hó 29-én az itteni hetivásár alkalmával Petrán Juon a Vaszalika a Stefáné n.-körtvélyesi la­kosnál felismerte kecskéjét éppen akkor, a midőn nevezett a kérdéses kecskét eladni szándékozott; a helybeli csendőrség a kecskét bűnjelként őrizet alá vette és az esetet följe­lentette a helybeli kir. járásbírósághoz. Apaállatok megvizsgálása. Járásunkban a köztenyésztésre szánt apaállatok vizsgálatára a jár. főszolgabíró által a vizsgálati napok a következőleg tűzettek ki. Nagysomkuton február 19. d. e. 10 órakor, Sárosmagyarberkeszen feb­ruár 20. Kővárhosszufaluban február 21. d. e. 9 órakor, Hagymásláposon ugyanez nap d. e. 11 órakor, Nagynyiresen február 22-én, Gaurán február 24-én d. e. 10 órakor. Rablógyilkosság. Rémes gyilkosság történt f. hó 28-án éjjel a laczfalusi határban. Ismeret­len tettesek Horváth, Danilla laczfalusi lakost a legbrutálisabb módon agyonverték s száz korona készpénzét elrabolták. A vizsgálat kide­rítette, hogy Horváth Daniba Felsőbányán járt, hogy elhalt édes anyja után, ki a ravatalon feküdt, a temetkezési egylettől járó száz korona temetkezési illetéket felvegye. A temetkezési egylet Horváthnak a pénzt ki is fizette, de mielőbb haza ment volna, betért Felsőbányán a Widder Lázár pálinkamérésébe, hol néhány felsőbányái oláh legény ismerősére talált, kiknek pálinkát fizetett. Este a mint besötétedett, ott hagyta ismerőseit s haza felé tartott. Másnap reggel a szerencsétlent kirabolva, vérbe fagyva találták a laczfalusi határ országutján. Iszonyú sebei mutatják, hogy dorongokkal verték agyon. A rablógyilkosságról azonnal jelentést tettek a csendőrségnek, mely rögtön a legkiterjedtebb nyomozást indította meg. Szentpétery nagybányai vizsgálóbíró három embert letartóztatott, kik a nagybányai járásbíróság fogházában vannak. A í főbünös még nem került kézre. Tanulók felvétele a nagybocskói m. kir. kertmunkás iskolába. A nagybocskói állami kertmunkásiskola két éves tanfolyamára, mely 1906. március 1-ével veszi kezdetét, 6 kertmun­kás felvételére pályázat hirdettetik. Célja ezen tanfolyamnak a fiatalabb földműveseket munka­közben, tehát gyakorlati utón a kertészet, sző­lészet és gyömölcsészetben kiképezni. Felvételi kellékek: a) Igazolása annak, hogy folyamodó katonai kötelezettségének eleget tett, vagy az alól véglegesen felmentetett, hogy legalábh 20, illetve legfeljebb 28 éves, továbbá hogy Írni, olvasni tud. A katonai szolgálat eltöltése a katonakönyvnek, az életkor a keresztlevélnek becsatolása által, az írni, olvasni tudást pedig az által kell igazolni, hogy a felvételi folyamod­vány sajátkezüleg Írandó, b) Munkára alkalmas, erős, egészséges testalkat. E tekintetben az iskola orvosának véleménye határoz, ki felvétel előtt a pályázókat megvizsgálja, c) Erkölcsi bizonyítvány felmutatása azon községi elöljáró­ságtól, mely községben az illető pályázó folya­modványának benyújtása alkalmával, állandó lakos volt. Kimutatása annak, hogy pályázó eddig kizárólagosan földmivelődéssel foglalko­zott. Nős folyamadók kérvénye figyelembe nem vétetik. A felvett kertmunkások lakás, fűtés, élelmezés és mosatáson kívül havonként 12 (tizenkettő) korona bért kapnak, a miből egyszerű munkás ruházatukat és a felmerülő egyéb szükségleteiket tartoznak fedezni. A felvett kertmunkások csakis földmives ruhát viselhetnek s más ruhának sem az iskolába hozatala, sem viselése megengedve nincsen. Ágyneműt, orvosi segélyt, minden munkás az iskolától kap. A folyamodványok az a) pont alatt felsorolt okmányokkal felszerelve a föld- mivelésügyi m. kir. miniszterhez címezve és 1 koronás bélyeggel ellátva 1905. évi február hó 15-éig a kertmunkás iskola vezetőjéhez nyúj­tandók be Nagybocskóra. Budapest, 1906. ja­nuár hó 26. M. kir. füldmivelésügyi miniszter. Iskolaorvosok az elemi iskolában. Lukács György kultuszminiszter, mint értesülünk, egy nagyfontosságu szabályrendeletet alkotott, mely az elemi iskolás gyerekek egészségének meg­óvása érdekében az iskolaorvosi intézményt kiterjeszti a népiskolákra is. A tervezetet a miniszter elküldötte a belügyminiszterhez, az országos közegészségügyi tanácshoz s azok referálása alapján intézkedni fog. A szabályzat szerint az iskolaorvosok kötelessége gondos­kodni a tankötelezettség folytán iskolába kény- szeritett elemi iskolás gyermekek egészségéről s megóvni őket a tanulással és iskolába járás­sal járó egészségügyi veszélyektől. Feladata lesz a tanulók testi fejlődését, egészségi állapotát a törvényszabta tankötelezettség egész ideje alatt éber figyelemmel kisérni és e célból a népis­kolában a megfelelő vizsgálatokat teljesíteni és intézkedéseket javasolni. A szabályzatterve­zet szerint az összes tanulókat a tanítás meg­kezdésekor megvizsgálja; a torna, ének, kézi­munka alól felmentendők ügyében javasol, az osztályokat gyakrabban látogatja, sőt köteles első segélyt is nyújtani. Minden osztály után évi 40 korona tiszteletdijban részesül. A minisz­ter e javaslata nagyfontosságu reform kiinduló darabonként vagy tömegesen eladók „Első Kővárvidéki (föügőzmalom rés Olajgyárban tt­ÜAGYSQftilCUTO&S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom