Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-19 / 33. szám
2. KÖ VAR VIDÉK 1906. augusztus 19. A gyűlésen megjelentek: Bodoky Béla a jegyzői egylet elnöke, Komoróczy Jenő a jegyzői egylet alelnöke, Szabó Dezső főjegyzője és Farkas László az egylet pénztárnoka, továbbá Ilosvay László számellenőr, Bodoky Gyula, Becsky György, Barna Benő, Dunka Gerő, Er- dőss Aurél, Ferenczy József, Gabányi Nándor, Hirsch Ernő, Hadady József, Kiss Májer, Keresztény Lajos, Kiss Miklós, Karancsy Árpád, Komoróczy Péter, Lengyel Andor, Nagy Gyula, Papp Zsig- mond, Rád János, Rácz Dezső, Stern Mór, Szabó Ernő és Veisz Jenő községi és körjegyzők. A gyűlés lefolyásáról saját tudósítónk a következőkben számol be: Bodoky Béla egyleti elnök a megjelent tagokat üdvözölve a gyűlést meg- nyitottnak nyilvánította. Sajnálatának adott kifejezést, azért, hogy a jegyzői kar saját helyzetével mit sem törődve a gyűléseken rendszerint nagyon csekély számban jelennek meg, mely állítás mellett igazol a mai közgyűlés is, amidőn még a legközelebbi járások jegyzői is csak elvétve jelentek meg. A gyűlés megnyitása után olvasta Szabó Dezső egyleti főjegyző az országos központi jegyzői egylet és a „Jegyzők Erzsébet királynőről nevezett árvaház és segítő intézet“ alapszabálytervezetét. A felolvasott alapszabálytervezethez többen hozzászóllottak, igy Stern Mór ilobai körjegyző az alapszabálytervezet 41. §-ához, mely szerint szerinte a községek hozzájárulási összege a — községek vagyoni helyzetéhez képest — 20 koronáról 5 és 10 koronára volna leszállítandó az abban felvett 20 korona helyett. Vagyis, hogy az 1000 lélek számon aluli községek 10 korona, ^z 500 lélek számon aluli községek pedig 5 korona évi hozzájárulással is beléphessenek, 20 koronával pedig csak az 1000 lélek számon felül levő községek járuljanak. jordult az apró hirdetések oldalára - a Piros szegfüs sorok — körömmel aláhúzott vonala — szemébe tűnt. Első meglepetésében majd elszédült, mintha egy tompa ütéssel sújtották volna agyon. Elkábult. Gondolkozni sem birt. Mint a légy monoton zümmögése változatlanul egyforma, úgy neki is csak egy gondolata volt. Karcsi légyottra hívja az 5 asszonyát, a kit 6 olyan tisztának, annyival külömbnek hitt, sok más asszonynál, hogy a néha árnyként feltűnő féltését megszégyenítésnek tartotta az asszony fölényével szemben. Csak azt érezte, el-el a háztól, hogy ne is lássa az asszonyt. Gyorsan felcsatolta a kardját s kirohant, távol onnan a hol ismerőssel vélt találkozni, hogy egyedül maradjon a gondolataival. Pedig azok is olyan idegenek voltak az ő számára — melylyel most kellett megbarátkoznia. „És légyottra megy, ez az asszony. De hát még ezek a sorok nem azt jelentik, hogy megy is? Akkor miért várta a lapot, ha nem bűnös? Ha nem megy el - csak a lelki harc következménye lehet — a szív és becsület között. Ha az egyik erősebb is marad - az nem bizonyítja, hogy a másik teljesen le van győzve. S mig Bodor végig harcolta magában ezt a pro és contra eszmecserét, arra a megállapodásra jutott — hogy várni fog s ha az asszonyt tetten éri, nem öl, nem gyilkol s ha össze is roppan fájdalmában kényszeríteni fogja lelkét a megalkuvásra a sorssal. A neve becsületéért küzdeni fog szivének minden dobbanásával, skandalum nélkül elválnak s pör után, legyen a Karcsi felesége. Mert, ki Írhatta azokat a sorokat, ha nemő ? Komoróczy Jenő nem helyesli az előtte tett indítványt, mert a jogok egyenlő gyakorlatához és annak egyenlő mérték- beni élvezéséhez feltétlenül szükséges, hogy egyenlően viseljék a terheket is és különben is évi 20 korona oly csekély összeg, hogy ahhoz a legcsekélyebb község is hozzájárulhat, ha az illető jegyző is jóakarólag támogatja azt. Kifogásolja azonban az alapszabálytervezet „gazdasági kezelés“ cimü intézkedését. Ezért indítványozza, hogy az arra vonatkozó rész oda módosittassék, hogy az ellenőrzésre egy három tagból álló felügyelőbizottság választassák, mely bizottságból a tisztviselői kar kizárassék. Nem helyesli azon intézkedést sem, hogy „az egyletnek csak azon jegyzők lehetnek tagjai, akik kötelezőleg kijelentik írásban, hogy legalább 3 éven át évi 8 koronát befizetnek.“ Ilyen körülmények között nem hiszi, hogy az országban működő 5000 jegyző közül még 2000 is belépjen. Szerinte ez a szakasz oda módosítandó, hogy minden működő jegyző köteles belépni és a megállapított dijját befizetni. Stern Mór ily körülmények között, ha a működő jegyzők belépése kötelezővé tétetnék a 8 koronában megállapított évi hozzájárulási összegét leszállítani indítványozza. Szerinte az igazgatóság választására vonatkozó rész oda volna módosítandó, hogy a három évenként választandó 15 tagból álló igazgatóság tagjai felváltva mindig más és más vármegyéből választassanak, továbbá, hogy határozathozatalhoz, nem 4, hanem legalább 6 tag jelenléte szükségeltessék. Azon vármegyék, melyekből az igazgatóság választandó, időről-időre sorshúzás utón állapíttassák meg. A közgyűlés Stern Mór indítványának ama részét, hogy a községek évi 10 korona hozzájárulással is beléphessenek, elfogadta, valamint elfogadta az igazgatóság választására vonatkozó részét is. S bár végig szenvedte a megcsalt férjek összes kínjait s a szerelem kálváriájának lépcsőjére hágott mikor feleségét azt az imádott asszonyt, a más feleségének szánta, még sem jutott eszébe összehasonlítani magát azzal a kis svábgyerek hadnagygyal, párhuzamot vonni maguk között s az asszony lélektárát leszűrni odáig, hogy hitvány karakter. Teljes rezignátióval várta a nap további fejleményeit. Azonban ebédről pár sorban kimentette magát és étvágytalanul tért be egy étterembe, hogy szomját oltsa. Addig Irén valami kézi munkán babrált, melyek éppen csak az ujjait foglalkoztatták. Úgy, hogy elméje szabadon gyúrhatta a novella anyagot, melyet most, a természet után, élő modellekről mintázott. De nem birt meseszövésében kibontakozni, hogy milyen végzettel honorálja piros szegfüs hőseit. Ej — gondolta, hisz Budán lakik egyik nagynéném, úgy is zsörtölődik, hogy ritkán keresem fel, ma átsétálok, szerét ejtem vissza jövet, hogy a bájos asszonykát társával együtt megfigyelhessem — s ők majd tovább inspirálnak. Pár tréfás sort hagyott hátra az urának a mai levelezésüket gúnyolva — a melyben azt is Írja, hogy a nagynénjéhez megy át Budára, de a vacsorára pontosan hazajön. Bodor csak négy óra után kereste fel otthonát, még azt remélte, hátha otthon találja az asszonyt s akkor az a sötét felhő, hogy el- oszlik a leikéről. Keserű csalódással szakította apróra felesége írását. 0 is Budára indult, látni az asz- szony szinjátékát, hogy bűnös utján, miként emeli magasra a fejét. Elfogadta ugyancsak egyhangúlag Komoróczy Jenőnek a gazdasági kezelésre és a jegyzők kötelező belépésére vonatkozólag tett indítványát is. A „Nyűgöt magyarországi radikális Párt“ felhívását a birtok bérletek és eladásoknál a földművesek érdekének előmozdítása tárgyában felolvasott és előterjesztett felhívást tudomásul vette a közgyűlés. Hasonlólag tudomásul vette a központi egylet megkeresését a dr. Kám- pis-féle Közigazgatási törvénytár beszerzésére vonatkozó megkeresését. Jóváhagyta és egyhangúlag elfogadta az előterjesztett számadásokat és költségvetést. Az országos központi jegyzői egylet 1906. évi közgyűlésére képviselőkül egyhangúlag Bodoky Béla egyleti elnököt, Komoróczy Jenő alelnököt és Szabó Dezső egyleti főjegyzőt választotta meg. A tárgysorozatban felvett tárgyakon kívül még több indítvány tétetett; a többek között az egyleti tagsági dijak rendezése, amely nagyobb vitát provokált amennyiben többen annak rendezését a közgyűlés folyamán óhajtották, mások pedig nem találták célszerűnek és igy Becsky György indítványára kimondta a közgyűlés, hogy annak rendezésére egy bizottságot küld ki egyleti elnök elnöklete alatt, mely bizottságba beválasztattak: Komoróczy Péter, Dunka Gerő, Stern Mór, Kiss Májer, Ferenczy József, Komoróczy Jenő, Becsky György és Veress Sándor. Elnök indítványára köszönetét mondott a közgyűlés Ilosvay László számellenőrnek a gyűlésen való megjelenésért és részére 100 korona tiszteletdijat szavazott meg azért, hogy a jegyzői fizetés kiegészítés mielőbbi kiutalása tárgyában a szükségelt adatokat soron kívül elkészítette és lehetővé tette, hogy most már 1905. és 1906. évi fizetés kiegészítést a jegyzők mielőbb megkaphassák. Komoróczy Jenő indítványára fölkérte a közgyűlés az elnököt, hogy a Még nem érkezett el a légyott órája s igy Bodor letelepedett annak a kis kávéháznak az utcára nyíló kerti helyisége egyik árnyasabb részében, a honnan szemmel tarthatta a színkör bejáróját és a Lógody-utcát is, a honnan Irénnek kellett jönni, ha előbb tényleg járt a nagynénjénél. Fél hat óra után pár perccel csakugyan feltűnt az Irén alakja, a ki, szokása ellenére sürü fátyolt vont arcára — a mint a lépcsőzetes utcán, egyik kezével fehér vászon ruháját kecsesen felfogva jött lefele. Tekintetét mereven a színkör felé irá- nyitá, a hol pillanat múlva el is tűnt. Azonban mielőtt körül nézett volna — azt a piros szegfű csokrot, melyet nénje az ernyője szalag csokrához fűzött - leoldotta s bele eresztette a csukott ernyőjébe. A hogy megindult a kevés gonddal kezelt utakon és a színkör közelében Thália felkentjeivel mind sűrűbben találkozott, a kik a magános nőt erőssen szemügyre vettek, már kezdte kissé feszélyezni a helyzet, de annyira a megközelíthetetlenség magaslatán érezte magát, hogy hamarosan össze szedte nyugalmát - s elmosolyodott arra a gondolatra hát ha a seladon őt fogja a várt hölgye helyett üdvözölni — mert az ernyője csipke fodra közül kikandikált egy-egy szál szegfű piros feje. Élénk bosszúságára elkésett — mert a keresett alakok annyira pontosak voltak s már annyira előhaladtak bizalmas ismeretségükben, hogy karöltve szembe találta őket. A kertnek egyik szebb pontján, mely a budai hegyekhez vezetett fel — lepihent — szemelőtt tartva a fáradhatatlanul sétálókat, dj hogy a vacsoránál pontos legyen - igyekeznie kellett s igy nem folytathatta megfigyelését. Mig gyors léptekkel sietett haza - előre ki-
