Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-05 / 31. szám
4. KŐ VÁR VIDÉK 1906. augusztus 5. „a stezseri gyilkossághoz“ cimü cikk tudtom és beleegyezésem nélkül került a lapba. Nagy- somkuton, 1906. julius 30. Dr. Olsavszky Viktor főszerkesztő. Országos vásár. Községünkben a legközelebbi országos vásár f. augusztus hó 15. és 16-án fog megtartatni és pedig 15-én a barom, 16-án a kirakodó vásár. Meghívó. A krasznabélteki újonnan felépült fürdő ünnepélyes felavatása zártkörű tánc- mulatsággal egybekötve 1906. augusztus 5-én fog megtartatni. Rendezőbizottság: Fugel István, Heim Pál, Dr. Nádai Lipót, Soltész József, Schnell Lajos, Velti Márton. A felavatási ünnepély délután 4 órakor lesz, amelyet rögtön követ a tánc- mulatság. Személyjegy 2 K, családjegy 5 K. A befolyó jövedelem a fürdő parkírozására fog fordittatni. Jó ételek s kifogástalan italok figyelmes kiszolgálását a fürdőbizottság ellenőrzi. Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Balezer György trsztenai algimnáziumi helyettes rajztanárt a nagybányai áll. főgimnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki. Áthelyezett tanár. Dr. Kovács Károly makói áll. főgimnáziumi rendes tanárt, a vallás és közoktatásügyi miniszter a nagybányai áll. főgimnáziumhoz helyezte át. Változások a csendórségnél. A csendőrség létszámát erősen szaporítani akarják, olyannyira, hogy fokozatosan minden jegyzői székhelyen lenne őrs akkora létszámmal, hogy minden községre legalább kétszer hetenkint 24 órát fognak az illető községben tölteni. Azonkívül minden járási székhelyen lenne két lovascsendőr. Hogy kellő számú ember álljon rendelkezésre, fel fogják emelni a zsoldot, leszállítják a nyugdíjhoz kívánt szolgálati évek számát és megkönnyítik a legénység nősülését. A parlament a tetemes költségtöbbletet bizonyára szívesen meg fogja szavazni, mert ezzel szemben a szolgálati szabályzatba egy uj rendelkezés fog kerülni, mely szerint a csendőrség polgári egyénnel szemben csak saját elhatározásából, vagy az illetékes hatóság felhívására léphet fel, de sohasem „felsőbb parancsra !“ Vagyis katonai dolgokban csak a rendőri hatóságnak lesz alárendelve a csendőr, hogy ne ismétlődhessenek a közelmúltnak a világot megbotránkoztató jelenetei a tisztviselők karhatalmi oltávolitá- sánál. ajándékba, az alagút a sziklába lett vésve s 131 méter hosszú, 6 — 9 méter széles, most azonban jobbról balról 1 — 1 méterrel szélesit- teti a város. Az alagút Salzburg felőli bejáratánál ott van az érsek mellképe fehér márványból a következő felírással: „Te saxa loquun- tur“ a sziklák Te rólad beszélnek; a másik oldalán a tűnél története van megörökítve. A magyar utazókat különösen érdekelheti a vár, a kápolnában a 12 apostol vörös márvány szobrával, itt látható az a zászló, amely alatt Mária Terézia császár és királyné Magyarországba jött és segítségét, támogatását kérte a magyaroknak a 7 éves háborúban; ekkor hangzottak el a magyarok részéről azok a történelmi nevezetességű nyilatkozatok a pozsonyi országgyűlésen „vitám et sanguinem pro Rege nostro Maria Therezia.“ A külső oldalon Relief képekkel. A várban igen szép szobák, egy lovagló terem a hires régi fűtővel Leonhardt püspök által felállittatva 1519-ben s János főherceg által restauraltatva 1857-ben. Itt látható még az u. n. „Horn“ egy régi orgona mű. 1842. óta a vár kaszárnyának lett berendezve. Van Salzburgban még egy 124 méter magas függélyes sikló, amelyen feljutva felséges kilátás nyílik le az egész városra s a gyönyörű vidékre. Az újonnan épített Ferencz József utcán van Carolino-Augusteum muzeum a város tulajdona. Itt láthatók kelta, római és középkori régiségek, római mozaikból készült fürdő- berendezések, amelyeket a Mozart szobrának élhelyezése alkalmával eszközölt ásatásoknál találtak, majd sok régiség római sírhelyekből, régi fegyverek s régi hangszer-gyűjteménnyel 300 év előtti időkből, mely a maga nemében a világon páratlan. Igen szép a Stadt park a zenepavilonnal majd a fürdőépület gyógyteremmel, kávéház s ebédlő berendezéssel. Itt van Schillernek is a szobra felállítva. Igen érdekes még a középkorból megSzatmárvármegye területén a legközelebb jóváhagyott szabályrendelet értelmében a kémény- sepertetéseért járó dijak a következőleg állapíttattak meg: Földszintes házaknál levő fűtésre kemencék füstjének elvezetésére szolgáló kémény, valamint az ahoz tartozó takaréktüzhelyek, továbbá azok csöveinek, valamint a főzésre szánt kemencék füstjének elvezető minden egyes kémény a hozzátartozó kályhák és azok csöveinek a fűtési idő alatt egyszeri sepréséért 10 fillér fizetendő. Emeletes házaknál levő és fűtésre szánt kemencék füstjének elvezetésére szolgáló minden egyes kémény és tartozékának egyszeri sepréséért 30 fillér dij fizetendő. A 3. §. értelmében a tulajdonosok által tisztítható nyílt kéményekért a kéményseprő semmi díjazást sem kap. A főzőedényekről. Mikor a mai szakács- művészet remekeit élvezzük, gyakran halljuk, hogy a régi görögök és rómaiak, sőt a keleti népek is sokkal nagyobb pompát fejtettek ki i az étkezés körül és a világ minden tájáról | - összeszedték mindazt, a miről csak sejtették, i hogy ízletes és finom. De nagyon nehezen boldogultak, mert nem volt célszerű főzőedényük és e miatt nagyon bajosan tudtak igazán jó ételt enni. A régi zsidók már Mózes korában ismerték az agyag edényt, de ennek a tudománynak ismerete csodálatos módon elveszett, mert még sokkal ő utánuk is azt olvassuk egykori irásmaradványokból, hogy sziklába vésett üregben sütöttek húst, sőt a disznóhust is úgy készitették, hogy a levágott és íölhasi- tott disznó belsejébe tüzes követ raktak, a mig az állat húsa megpuhult. Dél-Ázsia egyes törzsei a rizst a kókuszdióhéjában főzték. Már haladás volt, hogy a fát kiásták és belsejében főztek ételt a faedényt a föld mélyébe ásták és a tüzet meggyujtották. A mig a fa körül a tüzet szították, az étel megpuhult. Talán éppen ez a mód vezette az embereket az agyagedény készítésére, a mely már nagy siker volt. Kezdőfoka a mai fejlettségnek. Kíméletlen eljárás. Steinwetz Hersch nagy- bocskói lakos, házaló, julius 21-én Kecskés József helybeli lakos vendéglőshez szállt meg. Az udvarban lakó Rácz Lacziné bejött a házalóhoz s portékáját meg akarván nézegetni, azt teljesen széthányta. A házaló kérte, hogy ne tegye ezt, mire Rácz Lacziné — valószínű, hogy nem egészen udvarias felszólítás miatt — egy seprővel alaposan elhányta a házalót. Ez 1 maradt boszorkány torony a tetején egy bo- j szorkánnyal seprőn lovagolva, itt égették, el a boszorkányokat. Továbbá a vad ember szobra s a medve kövön megörökített képe. Ezeket i egy nagy Ínség alkalmával, amit a nagy szárazság okozott, 4 óráig tartó fellegszakadás okozta árvíz hozott le a hegyekről. Salzburgban azután kifogták őket s miután az akkori nagy eső a várost a további ínségtől megmentette, emlékezetökre emelték a szobrot s emlékképet egy táblával, melyen ennek a históriája meg van örökítve. Egyik utcán végighaladva egy emeletes háznak a falán egy nagy arany keresztet vettem észre rászegezve, kérdésemre, hogy miért van ott az kereszt, egy igen érdekes kis történetet beszéltek el nekem a jó salzburgiak. Abban egy istenfélő asszony lakott a múlt században, ! lakásától nem messzire fekvő templomban állították fel ravatalát. Az egyházfi meglátván az ujján a drága kővel díszített szép aranygyűrűt, mert azt az ujjról lehúzni nem tudta, egyszerűen úgy segített magán, hogy az ujjat gyűrűvel együtt levágta. A meghalt asszony erre a ravatalon felült, mert csak tetszhalott volt s még 8 esztendeig élt ezután. Ennek az emlékezetére csináltatta azután vert aranyból a nagy keresztet s illesztette ki a házra a halottaiból feltámadt asszony. A temetőben látható 6 egyforma sírkereszt vasból, a 7-ik el van törve. Itt 7 testvér nyugszik, kiket ugyanazon férj gyilkolt meg egymásután, a hetediknél azonban rajtavesztett s halállal lakolt szörnyű vétkéért. Ezzel befejeztem útleírásomat. Engedelmet kérek a szives olvasóktól, hogy hosszú s talán unalmas munkámmal érdemesebb olvasnivalót szorítottam ki a lapból. Szolgáljon mentségemül a jóakarat s az a körülmény, hogy ez nekem első ilyen kísérletem, talán más alkalommal jobban fog sikerülni. (Vége.) valahogyan kiszabadulva a sok seprőütés elől. kiszaladt a szobából. Az ajtóban álló Nyegre Lászlótól ismét kapott egy pofont. Steinwetz úgy vélvén a dolgot, hogy ez mégis csak sok, feljelentette a csendőrségnek az esetet, ami majd a bíróság előtt lesz tárgyalva. Fegyverhasználat Bikszádon. Majoros Dezső bikszádi csendőrőrmestert és társát szolgálat- teljesítés közben az országúton két avasi oláh ember megtámadta. A fölszóllításra az egyik odább állott, de a másik, Finta Tódor baltát emelt a csendőrökre, mire a csendőrőrmester kénytelen volt fegyverét használni s a támadót a lábán súlyosan megsebezte. Ez ügyben a vizsgálat megindult. Pályázat. A nagydobosi körjegyzőségben megüresedett segédjegyzői állásra a pályázati kérvények folyó augusztus hó 10-ig adandók be. Kereskedők és iparosok figyelmébe. A mára- maros-szigeti m. kir. tanfelügyelőség árlejtést hirdet a rahói áll. el. iskola építési mánkála- taira. Ajánlatok aug. 6-ig nyújtandók be a nevezett kir. tanfelügyeloséghez. Bánatpénz 5°/0 s bármelyik kir. adóhivatalnál letehető. A költségösszeg 45,773 korona. — A kassai III. honvéd parancsnokság az 1906-1907. évben szükséges széna, szalma, tűzifa kőszén és zab szükséglet biztosítására Nyíregyháza állomásra nézve a kassai honvéd kerületi parancsnokság hadbiztosságánál aug. 10-én d. e. 9 órakor, Munkács állomásra nézve Munkácson, Szatmár- Németi, M.-Sziget és Nagykároly állomásokra, Szatmár-Németiben aug. 10-én d. e. 9 órakor a munkácsi és szatmárnémeti honvéd gyalogezred kezelő irodájában nyilvános ajánlati verseny- tárgyalást fog tartani. Pályázatok. A nagyari körjegyzőségre a pályázati kérvények aug. 5-ig adandók be, a választás Nagyarban aug. 6-án fog megtartatni. Javadalom 1600 kor. törzsfizetés és a szervezeti szabályrendeletben kitüntetett mellékjárulékokból áll. — Győrtelek községben szülésznői állásra a kérvények szept. 2-ik napjának d. e. 11. órájáig adandók be. Az állás szeptember 3-án fog választás utján betöltetni. Javadalmazás a községtől 30 korona, minden születési eset után 1 véka búza, 2 korona, az első születési esetnél a jelzett dijon felül még 1 K 20 fillér. Áthelyezés. A m. kir. földmivelésügvi miniszter Beyer Jenő m. kir. erdészt, ki a föld- mivelésügyi minisztériumba volt beosztva, Nagybányára helyezte át s a nagybányai m. kir. erdőkezelőség vezetésével bízta meg. Egy okos rendelet. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter egy igen czélszerü rendelettel segitett most a falvak hiányos posta közlekedésén. Rendeletet adott ugyanis ki, melyben meghagyja, hogy azon helyeken, hol posta nincs, de vasúti állomás van, ott a vasúti tisztség tartozik úgy az ajánlott, mint közönséges leveleket felvenni és továbbítani. Felhívás. A vármegyei Alispán az alábbi felhívást intézte a járási orvoshoz. „Három bába ösztöndíj - egyenként 180 korona erejéig állván rendelkezésemre — adományozni óhajtanám az olyan 20-40 év közötti egészséges lehetőleg Írni olvasni tudó bába növendéknek, ki egy 1000 — 1200 lakossal biró s bábát nélkülöző községben óhajtana letelepedni, azonban elfogadom az 1000 lakoson aluli községekből jelentkezőt is, ha a község kötelezi magát a község részére kiképzett bábát mint községi bábát alkalmazni és szabályrendeletileg részére megállapított fizetést megadni. A kiképzés tartama a debreceni, nagyváradi, kolozsvári, esetleg budapesti tanfolyamokon 5 hó, mely idő alatt a növendék az internátusbán leend elhelyezve s bábatáskát is fog kapni. A jelentkezőket, valamint azok iratait legkésőbben f. évi szeptember hó elejéig a közp. t. főorvoshoz kérem elküldeni. Sertésvész járásunkban. Sajnosán vettük tudomásul, hogy járásunkban ismét fellépett a sertésvész és pedig a járási állatorvos jelentése szerint az alábbi községek tétettek zár alá: Nagysomkut, Berkeszpataka, Sárosmagyarber- kesz, Fehérszék, Fericse, Hagymáslápos, K.- Kölcse, Lukácsfalu, Pusztafentős, Kisfentős, Nagyfentős és Hosszufalu. Figyelem. Amennyiben a birtokosok a földeiken található arankát még ezideig nem irtották volna, úgy felhívjuk figyelmüket annak teljesítésére, annál is inkább mert mint tudjuk a hatóság a napokban ellenőrizni fogja és a Kéménysepertetési dijak a vármegye területén.
