Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-05 / 31. szám

1906. augusztus 5. KO VAR VIDÉK 5 rendelet ellen vétőket szigorúan fogja bün­tetni. A zilahi betörés tettesei. Lapunk olvasói előtt már ismeretesek a zilahi kasszafurók bűn- cselekményei, Ez ügyben a zilahi kir. törvény­szék már ítélkezett is. A íőcinkos Weltman nyomtalanul eltűnt. A kormány megbízásából a fővárosi rendőrség folytatta a nyomozást kül­földön is, de siker nélkül. Most másfél év múl­tán fontos nyomra akadtak. A napokban ugyanis egy ismert fővárosi kereskedő a „Magyar le­számítoló és pénzváltó bank“ helyiségében több ezer koronát érő értékpapírt adott át beváltás végett. A bank a szelvényeket elküldte Zilahra, mert úgy találta, hogy azok odatartoznak. A zilahi takarékpénztár meglepetve konstatálta, hogy a szelvények amaz értékpapírokból valók, melyeket 1905. január 30-án éjjel ,a zilahi adó­hivatalból elloptak a betörők. Értesítették a fővárosi rendőrséget, mire Tóth János rendőr- kapitány és Eperjessy rendőrfogalmazó újra megkezdték a nyomozást. Legelősször az em­lített kereskedőt hallgatták ki. Ez aztán el­mondta, hogy a szelvényeket fia küldte, ki New-Yorkban egy bank alkalmazottja s levelet is irt mellé. A levélben Írja, hogy e hó 2-án a bankba jött egy elegáns fiatalember s kérte, hogy váltassa be a szelvényeket. A fiú megí­gérte hogy elküldi a szelvényeket Budapestre és atyja utján beváltatja azokat. A rendőrség azonnal telegrafált New-Yorkba, hogy azt a bizonyos elegáns embert, ki az ottani bankba elvitte a szelvényeket tartóztassák le. A ren­dőrség várja a választ. A póttartalékosok kártalanítása. Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter, rendeletet intézett az összes vármegyék alis­pánjaihoz a póttartalékosok kártalanítása tár­gyában. A rendelet szerint az ex-lex alatt szol­gált póttartalékosok összeirandók és a pénzügy- miniszternek felterjesztés teendő a családfen- tartó póttartalékosok pénzbeli kártalanítása iránt. A családdal nem biró póttartalékosok pénzbeli kárpótlást nem kapnak; ezeknek a kiszolgált idő fejében két vagy három fegyvergyakorlat fog elengedtetni. Verekedés. A múlt hó 30-án Argyilán Va- szilika a Juon csolti lakos betért egyik korcs­mába. Egy adag pálinkát kért, amit egy le­ányka szolgált ki neki. Argyilán észrevette, hogy a pálinkában egy bogár van s a helyett, hogy azt kidobta volna, más adagot kért. A leányka természetesen megtagadta kívánságát, mire Ar­gyilán mind hangosabban és hangosabban kö­vetelte az uj adagot. A lármára bejöttek többen, akik Argyilánt csendre intették. Ebből heves szóváltás, majd pedig egy kis parázs | verekedés keletkezett, aminek vége az lett, hogy Argyilán Vaszilika jobb szemén és fülén erős ütést kapott. Az eset a kir. járásbíróság­nál fog folytatódni. Garázdálkodó részeg. Smid Ferenc somkut- pataki korcsmáros julius 21-én éjjel korcsmája ajtaján erős dörömbözést hallott. Utána nézve a zajnak, az ajtó előtt Steff Dumitru somkut- pataki lakost ismerte fel, aki pálinkát kért a korcsmárostól. Smid hivatkozva arra, hogy már késő éjjel van, ezt megtagadta. Steff Dumitru látszólag megnyugodva eltávozott. Nemsokára azonban ismét visszajött. Botjával betört 3 ablakot s fenyegető kifejezések között elvitt 3 drb ajtó kulcsot. Smid azonnal feljelentette a garázda embert, akinél megtalálták a kulcsokat s kihallgatva tettét beismerte. Felhívás. Felhívjuk az adófizetőket, hogy az 1905. év előtti időről és 1906. évi II. évne­gyedére esedékes adótartozásaikat most már 8 nap alatt végrehajtás terhe alatt fizessék be. Fegyelmi vizsgálatok. Böszörményi Endre volt csengeri főszolgabíró és Rába László árva­széki ülnök ellen az ismert politikai okokból elrendelt fegyelmi vizsgálatot beszüntették, mivel önkéntes lemondásuk folytán időközben nyug- dijaztattak. — A közigazgatási bizottság Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök és dr. Schönpflug Richard megyei főügyész fegyelmi ügyeiben a fegyelmi vizsgálat foganatosításával nemestóthi Szabó Antal közigazgatási bizottsági tagot bízta meg. Megüresedett főorvosi állás. A Fekete Sá­muel dr. nyugdíjazásával megüresedett főorvosi állásra már is több név került forgalomba. Ér­tesülésünk szerint azonban a második tiszti fő­orvosi állás nem lesz betöltve. Széli Kálmán volt belügyminiszter ugyanis 1903-an csupán ideiglenesen engedélyezte a második főorvosi állást, amely teljesen fölöslegessé válik, ha a vármegyei főorvosi hivatal életerős fiatal em­berrel töltetik be. Sikkasztó postamesternő. Nagy feltűnést keltett annak idején Gebei Ilona alsófernezelyi postamesternő sikkasztása, kinek kezén több mint 10.000 korona kallódott el. A bűnös szép asszony eleinte váltig tagadott mindent, de a hosszú vizsgálati fogság annyira megtörte, hogy végre annyit beismert, hogy a hiányzó összeg tényleg az ő keze alatt veszett el, de nem sikkasztás folytán, hanem egy Ízben a lámpa felborulván, a bankjegyek elégtek. A szatmári törvényszék, mely a napokban Ítélkezett ez ügyben, a naiv védekezést nem fogadta el s Gebei Ilonát sikkasztás miatt másfél évi börtönre ítélte, melyből hat hónapi vizsgá­lati fogságot kitöltöttnek vett. Hullák a vonat tetején. Kedd este 11 óra­kor a Debrecenbe érkezett szatmári vonat egyik III. oszt. kocsija tetején két férfi hullát találtak. A vizsgálat megállapította, hogy az il­letők diószegi legények s most kellett volna berukkolniok. Valószínű, hogy felmásztak a kocsi tetejére és a vasúti hid lefejezte őket. Vizbefult. Papp László 70 éves hagymáslá- posi lakos, julius 31-én fiánál Pap Vaszilikánál jóízűen megreggelizett és azután eltávozott a községbe, mint rendesen. Fia mit sem sejtett, egész nyugodtan engedte el édesapját. Úgy dél felé értesült ifj. Pap Vaszilika, hogy a Lápos vize partján a kis biró egy botot és egy kala­pot talált és csupa kíváncsiságból ő is elment a községházához, hogy megnézze. Meglátva a talált tárgyakat, rögtön felismerte, hogy azok i az édesapjáé. Rosszat sejtve, fölkérte Móré Sándort, hogy vele menjen az apját fölkeresni, mert nagy a gyanúja, hogy a vizbefult. Pár órai keresés után a hullát csakugyan megtalál­ták. Amennyiben pedig a hullán külerőszak nyomai láthatók nem voltak, alapos a gyanú, hogy nevezett öregember öngyilkos lett, annál is inkább, mert mint pellagrában szenvedő a nagysomkuti kórházban ápolás alatt is volt. „Assidolin“ a neve annak az orvosságnak, mely nagyon sok embert a kellemetlen izza- dástól megmentett. A köszönő levelek ezrei igazolják, hogy ha valakinek keze, hónalja, lába izzad, az Assidolin használata után a be­tegsége megszűnik. Megóvja a bőrt az izzadás- ból eredő bőrbetegségtől, vagy ha ez már megvan, a legbiztosabb szer, amely ezt ki- gyógyitja — az Assidolin kapható Nány János gyógyszerésznél Erdőszádán. Lapunk jelen számában közzé tett hirdetésére ez utón is fel­hívjuk olvasó közönségünk b. figyelmét. Sikerült az Orsz. Posztókiviteli Áruháznak (Budapest, Rottenbiller-utca 2. sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruhaszövetet egycsődbe jutott posztógyárostól potom áron megvenni. Éz okból vidékre a fenti szövetből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfi ruhaszövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkék 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti céget t. olva­sóink figydlmébe ajánljuk. KÖZGAZDASÁG. Útmutatás a ragadós száj= és köröm= fájás elleni védekezésre. A ragadós száj- és körömfájás a kétcsülkű (hasított körmű) állatoknak oly betegsége, mely egyik állatról a másikra ragad át. Az átragadást a beteg állatok nyála, teje, a szájban és láb­végeken mutatkozó hólyagok váladéka okozza. A betegsége megkaphatják a szarvasmar­hák, bivalyok, sertések, juhok és kecskék. Az egészséges állatokra a betegség akkor terjed át, amikor beteg állatokkal jönnek össze, vagy olyan helyre hajtatnak, ahol beteg állat járt. Ilyen helyek a vásáros istállók, utközi vendéglők és csárdák istállói, ha ott titokban beteg álatok be voltak kötve; továbbá közlege­lők, utak, ha itt eltitkoltan beteg állatok tartat­tak vagy hajtattak. Átterjed a betegség egész­séges állatokra akkor is, ha azok oly tárgyak­kal érintkeznek, mely tárgyak beteg állatok nyálával, a hólyagok váladékával be lettek szennyezve, mocskolva; pl. takarmány, jászol, itató edény, az ember ruházata, istálló szerel­vény, mint kefe, seprű, törlőrongyok stb. A betegséget tehát terjeszthetik: emberek, állatok vagy tárgyak egyaránt. A tejgazdaságok a beteg állatok tejének elszállításával szintén lehetnek elhurczolói a betegségnek. A beteg állatok teje az embert is meg- betegitheti. Hogyan mutatkozik a ragályos száj- és körömfájás? Ha az állatok a ragályos száj- és köröm­fájást megkapják, nem esznek, forróságuk (lázuk) lesz, a szájban erősen nyálzanak és a lábakon a csülkök (körmök) körül, teheneknél a tőgye­ken fehéres vagy sárgás hólyagok támadnak. A hólyagok hamar felfakadnak s helyükön ca- fatos szélű sebek mutatkoznak. Mivel legtöbb­ször a lábvégek is betegek, az állatok erősen sántítanak. Némelyek még a csülköt (köröm­házat) is elhányják. Ha a tőgy beteg, az megdagad, kipiroso­dik és különösen a bimbókon szintén hólyagok, majd sebek támadnak. Ilyen tőgyből a borjut szoptatni nem szabad, mert az hasmenést kap és el is pusztulhat. (Folytatjuk.) Volt egyszer ... Volt egyszer egy kovács legény, Vándorolt egész nap . . . Késő éjjel kis tanyának Ajtaján kopogtat: Szegény vándor szállást kérne . . . Itt hál kend az éjjel! Kinálgatja kakastejjel, Sütött friss kenyérrel, Vékonyhéju szalonnával Gazduramnak lánya. Rabulejti legényt a lány Szeme mosolygása. Eszem én a zúzád, lelkem, Édes, szép galambom. Nem láttam még ilyen szép lányt Istenemre mondom! Ezt a kerek nagy világot Már keresztül jártam, Ilyen édes fehér népet Seholse találtam. Szögrül-szögre, szórul-szóra Szerelmesek lettek. Két hét múlva ölelkeztek, Lopva szeretkeztek. Hiszen kovács volt a legény, Vasat addig verte, Míg farsangra a szép leányt Feleségül vette. Hetedhét országra szóló Lakodalmat csaptak .. . Este kezdték, egyfolytában Három nap mulattak . .. Az uj párnak egy év múlva Fiút hoz a gólya . . . Mikor megnőtt a fiúcska, Patkót vert a lóra, Édesapja tanította Vasat kalapálni, Lólábára patkót verni, Szögeket csinálni. Nőtt a gyermek, növekedett, Pelyhedzett az álla . . . Egyszer elment vándorolni Ki a nagy világba . . . Késő éjjel kistanyának Ajtaján kopogtat: Szegény vándor szállást kérne, Ha szívesen adnak. Kinálgatja szalonnával Gazduramnak lánya. Rabul ejti legényt a lány Szeme mosolygása. Szegrül-szegre, szórul-szóra Szerelmesek lettek, Két hét múlva szeretkeztek, Lopva ölelkeztek. Hiszen kovács volt a legény,

Next

/
Oldalképek
Tartalom