Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-05 / 31. szám
1906. augusztus 5. KO VAR VIDÉK 5 rendelet ellen vétőket szigorúan fogja büntetni. A zilahi betörés tettesei. Lapunk olvasói előtt már ismeretesek a zilahi kasszafurók bűn- cselekményei, Ez ügyben a zilahi kir. törvényszék már ítélkezett is. A íőcinkos Weltman nyomtalanul eltűnt. A kormány megbízásából a fővárosi rendőrség folytatta a nyomozást külföldön is, de siker nélkül. Most másfél év múltán fontos nyomra akadtak. A napokban ugyanis egy ismert fővárosi kereskedő a „Magyar leszámítoló és pénzváltó bank“ helyiségében több ezer koronát érő értékpapírt adott át beváltás végett. A bank a szelvényeket elküldte Zilahra, mert úgy találta, hogy azok odatartoznak. A zilahi takarékpénztár meglepetve konstatálta, hogy a szelvények amaz értékpapírokból valók, melyeket 1905. január 30-án éjjel ,a zilahi adóhivatalból elloptak a betörők. Értesítették a fővárosi rendőrséget, mire Tóth János rendőr- kapitány és Eperjessy rendőrfogalmazó újra megkezdték a nyomozást. Legelősször az említett kereskedőt hallgatták ki. Ez aztán elmondta, hogy a szelvényeket fia küldte, ki New-Yorkban egy bank alkalmazottja s levelet is irt mellé. A levélben Írja, hogy e hó 2-án a bankba jött egy elegáns fiatalember s kérte, hogy váltassa be a szelvényeket. A fiú megígérte hogy elküldi a szelvényeket Budapestre és atyja utján beváltatja azokat. A rendőrség azonnal telegrafált New-Yorkba, hogy azt a bizonyos elegáns embert, ki az ottani bankba elvitte a szelvényeket tartóztassák le. A rendőrség várja a választ. A póttartalékosok kártalanítása. Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter, rendeletet intézett az összes vármegyék alispánjaihoz a póttartalékosok kártalanítása tárgyában. A rendelet szerint az ex-lex alatt szolgált póttartalékosok összeirandók és a pénzügy- miniszternek felterjesztés teendő a családfen- tartó póttartalékosok pénzbeli kártalanítása iránt. A családdal nem biró póttartalékosok pénzbeli kárpótlást nem kapnak; ezeknek a kiszolgált idő fejében két vagy három fegyvergyakorlat fog elengedtetni. Verekedés. A múlt hó 30-án Argyilán Va- szilika a Juon csolti lakos betért egyik korcsmába. Egy adag pálinkát kért, amit egy leányka szolgált ki neki. Argyilán észrevette, hogy a pálinkában egy bogár van s a helyett, hogy azt kidobta volna, más adagot kért. A leányka természetesen megtagadta kívánságát, mire Argyilán mind hangosabban és hangosabban követelte az uj adagot. A lármára bejöttek többen, akik Argyilánt csendre intették. Ebből heves szóváltás, majd pedig egy kis parázs | verekedés keletkezett, aminek vége az lett, hogy Argyilán Vaszilika jobb szemén és fülén erős ütést kapott. Az eset a kir. járásbíróságnál fog folytatódni. Garázdálkodó részeg. Smid Ferenc somkut- pataki korcsmáros julius 21-én éjjel korcsmája ajtaján erős dörömbözést hallott. Utána nézve a zajnak, az ajtó előtt Steff Dumitru somkut- pataki lakost ismerte fel, aki pálinkát kért a korcsmárostól. Smid hivatkozva arra, hogy már késő éjjel van, ezt megtagadta. Steff Dumitru látszólag megnyugodva eltávozott. Nemsokára azonban ismét visszajött. Botjával betört 3 ablakot s fenyegető kifejezések között elvitt 3 drb ajtó kulcsot. Smid azonnal feljelentette a garázda embert, akinél megtalálták a kulcsokat s kihallgatva tettét beismerte. Felhívás. Felhívjuk az adófizetőket, hogy az 1905. év előtti időről és 1906. évi II. évnegyedére esedékes adótartozásaikat most már 8 nap alatt végrehajtás terhe alatt fizessék be. Fegyelmi vizsgálatok. Böszörményi Endre volt csengeri főszolgabíró és Rába László árvaszéki ülnök ellen az ismert politikai okokból elrendelt fegyelmi vizsgálatot beszüntették, mivel önkéntes lemondásuk folytán időközben nyug- dijaztattak. — A közigazgatási bizottság Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök és dr. Schönpflug Richard megyei főügyész fegyelmi ügyeiben a fegyelmi vizsgálat foganatosításával nemestóthi Szabó Antal közigazgatási bizottsági tagot bízta meg. Megüresedett főorvosi állás. A Fekete Sámuel dr. nyugdíjazásával megüresedett főorvosi állásra már is több név került forgalomba. Értesülésünk szerint azonban a második tiszti főorvosi állás nem lesz betöltve. Széli Kálmán volt belügyminiszter ugyanis 1903-an csupán ideiglenesen engedélyezte a második főorvosi állást, amely teljesen fölöslegessé válik, ha a vármegyei főorvosi hivatal életerős fiatal emberrel töltetik be. Sikkasztó postamesternő. Nagy feltűnést keltett annak idején Gebei Ilona alsófernezelyi postamesternő sikkasztása, kinek kezén több mint 10.000 korona kallódott el. A bűnös szép asszony eleinte váltig tagadott mindent, de a hosszú vizsgálati fogság annyira megtörte, hogy végre annyit beismert, hogy a hiányzó összeg tényleg az ő keze alatt veszett el, de nem sikkasztás folytán, hanem egy Ízben a lámpa felborulván, a bankjegyek elégtek. A szatmári törvényszék, mely a napokban Ítélkezett ez ügyben, a naiv védekezést nem fogadta el s Gebei Ilonát sikkasztás miatt másfél évi börtönre ítélte, melyből hat hónapi vizsgálati fogságot kitöltöttnek vett. Hullák a vonat tetején. Kedd este 11 órakor a Debrecenbe érkezett szatmári vonat egyik III. oszt. kocsija tetején két férfi hullát találtak. A vizsgálat megállapította, hogy az illetők diószegi legények s most kellett volna berukkolniok. Valószínű, hogy felmásztak a kocsi tetejére és a vasúti hid lefejezte őket. Vizbefult. Papp László 70 éves hagymáslá- posi lakos, julius 31-én fiánál Pap Vaszilikánál jóízűen megreggelizett és azután eltávozott a községbe, mint rendesen. Fia mit sem sejtett, egész nyugodtan engedte el édesapját. Úgy dél felé értesült ifj. Pap Vaszilika, hogy a Lápos vize partján a kis biró egy botot és egy kalapot talált és csupa kíváncsiságból ő is elment a községházához, hogy megnézze. Meglátva a talált tárgyakat, rögtön felismerte, hogy azok i az édesapjáé. Rosszat sejtve, fölkérte Móré Sándort, hogy vele menjen az apját fölkeresni, mert nagy a gyanúja, hogy a vizbefult. Pár órai keresés után a hullát csakugyan megtalálták. Amennyiben pedig a hullán külerőszak nyomai láthatók nem voltak, alapos a gyanú, hogy nevezett öregember öngyilkos lett, annál is inkább, mert mint pellagrában szenvedő a nagysomkuti kórházban ápolás alatt is volt. „Assidolin“ a neve annak az orvosságnak, mely nagyon sok embert a kellemetlen izza- dástól megmentett. A köszönő levelek ezrei igazolják, hogy ha valakinek keze, hónalja, lába izzad, az Assidolin használata után a betegsége megszűnik. Megóvja a bőrt az izzadás- ból eredő bőrbetegségtől, vagy ha ez már megvan, a legbiztosabb szer, amely ezt ki- gyógyitja — az Assidolin kapható Nány János gyógyszerésznél Erdőszádán. Lapunk jelen számában közzé tett hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó közönségünk b. figyelmét. Sikerült az Orsz. Posztókiviteli Áruháznak (Budapest, Rottenbiller-utca 2. sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruhaszövetet egycsődbe jutott posztógyárostól potom áron megvenni. Éz okból vidékre a fenti szövetből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfi ruhaszövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkék 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti céget t. olvasóink figydlmébe ajánljuk. KÖZGAZDASÁG. Útmutatás a ragadós száj= és köröm= fájás elleni védekezésre. A ragadós száj- és körömfájás a kétcsülkű (hasított körmű) állatoknak oly betegsége, mely egyik állatról a másikra ragad át. Az átragadást a beteg állatok nyála, teje, a szájban és lábvégeken mutatkozó hólyagok váladéka okozza. A betegsége megkaphatják a szarvasmarhák, bivalyok, sertések, juhok és kecskék. Az egészséges állatokra a betegség akkor terjed át, amikor beteg állatokkal jönnek össze, vagy olyan helyre hajtatnak, ahol beteg állat járt. Ilyen helyek a vásáros istállók, utközi vendéglők és csárdák istállói, ha ott titokban beteg álatok be voltak kötve; továbbá közlegelők, utak, ha itt eltitkoltan beteg állatok tartattak vagy hajtattak. Átterjed a betegség egészséges állatokra akkor is, ha azok oly tárgyakkal érintkeznek, mely tárgyak beteg állatok nyálával, a hólyagok váladékával be lettek szennyezve, mocskolva; pl. takarmány, jászol, itató edény, az ember ruházata, istálló szerelvény, mint kefe, seprű, törlőrongyok stb. A betegséget tehát terjeszthetik: emberek, állatok vagy tárgyak egyaránt. A tejgazdaságok a beteg állatok tejének elszállításával szintén lehetnek elhurczolói a betegségnek. A beteg állatok teje az embert is meg- betegitheti. Hogyan mutatkozik a ragályos száj- és körömfájás? Ha az állatok a ragályos száj- és körömfájást megkapják, nem esznek, forróságuk (lázuk) lesz, a szájban erősen nyálzanak és a lábakon a csülkök (körmök) körül, teheneknél a tőgyeken fehéres vagy sárgás hólyagok támadnak. A hólyagok hamar felfakadnak s helyükön ca- fatos szélű sebek mutatkoznak. Mivel legtöbbször a lábvégek is betegek, az állatok erősen sántítanak. Némelyek még a csülköt (körömházat) is elhányják. Ha a tőgy beteg, az megdagad, kipirosodik és különösen a bimbókon szintén hólyagok, majd sebek támadnak. Ilyen tőgyből a borjut szoptatni nem szabad, mert az hasmenést kap és el is pusztulhat. (Folytatjuk.) Volt egyszer ... Volt egyszer egy kovács legény, Vándorolt egész nap . . . Késő éjjel kis tanyának Ajtaján kopogtat: Szegény vándor szállást kérne . . . Itt hál kend az éjjel! Kinálgatja kakastejjel, Sütött friss kenyérrel, Vékonyhéju szalonnával Gazduramnak lánya. Rabulejti legényt a lány Szeme mosolygása. Eszem én a zúzád, lelkem, Édes, szép galambom. Nem láttam még ilyen szép lányt Istenemre mondom! Ezt a kerek nagy világot Már keresztül jártam, Ilyen édes fehér népet Seholse találtam. Szögrül-szögre, szórul-szóra Szerelmesek lettek. Két hét múlva ölelkeztek, Lopva szeretkeztek. Hiszen kovács volt a legény, Vasat addig verte, Míg farsangra a szép leányt Feleségül vette. Hetedhét országra szóló Lakodalmat csaptak .. . Este kezdték, egyfolytában Három nap mulattak . .. Az uj párnak egy év múlva Fiút hoz a gólya . . . Mikor megnőtt a fiúcska, Patkót vert a lóra, Édesapja tanította Vasat kalapálni, Lólábára patkót verni, Szögeket csinálni. Nőtt a gyermek, növekedett, Pelyhedzett az álla . . . Egyszer elment vándorolni Ki a nagy világba . . . Késő éjjel kistanyának Ajtaján kopogtat: Szegény vándor szállást kérne, Ha szívesen adnak. Kinálgatja szalonnával Gazduramnak lánya. Rabul ejti legényt a lány Szeme mosolygása. Szegrül-szegre, szórul-szóra Szerelmesek lettek, Két hét múlva szeretkeztek, Lopva ölelkeztek. Hiszen kovács volt a legény,