Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-05 / 31. szám

1906. augusztus 5. KŐVÁRVIDÉK 3 gyanújával terhelt községekben a fegy­vertartási jogosultsággal nem biró és lőfegyver birtokában levő egyének valamint a vadorzók kipuhatoltassanak és szigo­rúan büntettessenek. Az itt elősoroltakkal lehet csak a bérbeadásra kötelezett községek terüle­tein a vadászatot előbbre vinni. Ha ez igy történhetik, akkor a ránk következő évtizedben méltán elmondhatjuk, hogy a vadászati ügy modern fejlődésének alapja meg van vetve; mert igy nemcsak az uradalmakban, hanem a községi bérterü­leteken is avatott kezekben, szépen és jövedelmezőn virágozhatik vidékünk vadá­szati ügye. S E. Okszerű adózás. Nemzet államban az adózást a nem­zet önmagának szavazza meg. Az állam, hogy öncélját teljesíthesse, szükségletre szorul. A szükséglethez szolgáló anyagi eszközöket egyrészt a polgárok adózta­tása, másrészt egyéb önálló gazdálkodása révén fedezi. Az állam kiadásainál vezérelő min­dig az legyen, hogy azok a nemzet jó­létét mozdítsák elő. Produktiv akkor lesz az államkiadás, ha általa legalább annyi előny nyujtatik a nemzetnek, mint amennyi attól elvonatott. A szükséglet fedezési alapjául szol­gáló adózás főelve pedig az legyen, hogy mindenki képessége szerint adózzék. Legyen az adó általános, azaz min­den állampolgár fizesse azt. Szedessék az létminimumhoz szükséges összegen felüli tiszta jövedelemből. Ne ellenkezzék az erkölcstannal és a polgári, politikai jo­gokkal, azaz ne nyújtson alkalmat az er­kölcstelenség terjesztésére vagy a pol­gári szabadság csorbítására. Az állami kiadásoknak a kis jöve­delmekre háruló, terhei megszüntetése végett progresszív adózási rendszer ho­zassák be, melynek alapján néma jövedelem­nek arányosan befolyó százalék szerint, hanem nagysága szerint haladványban j adóztassák meg. A magyar kisiparosságra nézve a ! mai adózási kulcs 10 % vagyon. A mél­tányosság és igazság követelménye, hogy | az tetemesen alantabbra szállitassék le. Mondjuk 3—4 %-ra, ami legjobban fe­lelne meg a kisiparosság adózási ere­jének. Felette ajánlatos külön iparadó meg­állapítása, tekintettel az egyes iparágak viszonyaira. Egészséges adórendszer alapján az iparosság kötelességszerüen fogja meg­tenni mindazt ami az államháztartás gé­pezetének rendszeres működéséhez szük­séges. Iparosok jogvédelme. Jogvédelem terén a magyar iparosság vajmi kevés eredményt tud felmutatni. A nem­zet állam szigorú intenciója, hogy jogi élet te­rén minden polgár egyforma elbánás módban részesüljön. A kis iparosság sok helyütt nem részesül kellő méltánylásban a bíróságok ré­széről. Az esküdtszéki intézményekben pedig nagyon csekély számban vesz részt. A kereskedelmi és ipari élet fogalmát szabályozó kereskedelmi törvényünk igen mos­toha az iparosokra nézve. A kis ipar a jogélet terén meg van fosztva önállóságától. Ha a kisiparos részesülni akar a keres­kedő törvény kedvezményeiben, kénytelen a bejegyzés alkalmával kisiparos voltát megta­gadni és kereskedővé lenni. És ez kétségtele- lenül sérelem, a kis iparosságra nézve. Mert vagy van kisiparosság vagy nincs. Az ipari fog­lalkozásnak a kereskedelmi ügyletek közé való felvételével a keresk. törvény célja azt hisszük, az volt, hogy ezáltal az iparnak is meg­adja ama jogkedvezményeket, mint a kereske­delemnek. Ám, hogy e cél eléressék, nem kel­lett volna az ipart jogi tekintetben önállóságá­tól megfosztani és nem kellett volna ez önálló 3-ik I. Rudolf császárt a Habsburg ház meg­alapítóját, kinek azonkívül a városban gyö­nyörű emlékszobra is látható: a 4-ik II. Albrecht, osztrák főhercegé, kit Fehérnek neveztek; az 5- ik Teodorich-é a keleti góthok királyáé; a 6- ik Ernst osztrák főherceget ábrázolja; a 7-ik Theodebert burgundi herceget; a 8-ik Arthur angol királyt; a 9-ik a gazdag osztrák főher­ceget Sigmondot; a 10-ik Mária Bianca Sforzát, I. Miksa császárnak a második nejét; a 11-ik Margarethot az ő egyetlen leányát; a 12-ik Cymburgist az Ernst osztrák főherceg nejét ábrázolja; a 13-ik Károly burgundi herceget; a 14-ik a Jó Fülöpöt, ez is burgundi herceg volt; a 15-ik Aragóniái Johannát I. Fülöp spanyol király nejét ábrázolja; a 16-ik V. Fer- dinandot a katholikust Aragónia és Kastilia királyát; a 17-ik Kunigundát Miksa császár nővérét; a 18-ik Eleonórát az ő édes anyját; a 19-ik Mária burgundi hercegnőt a császár első nejét; a 20-ik Erzsébet császárnét II. Albrecht nejét; a 21-ik Bouilloni Gottfriedot; a 22-ik I. Albrecht osztrák császárt; a 23-ik az üres zsebü IV. Frigyes tiroli grófot ábrázolja, ki hogy szegénységét eltakarja, 1425-ben egy házat épített Insbruckban s annak kirugó ré­szét arany fedéllel látta el. A ház és arany most is fennáll s privát kézben van. Az arany­fedél maga 200.000 tallérba került állítólag, ezzel akarta a világot félrevezetni. A 24-ik III. Lipót császáré, kit melléknéven Jámbornak neveztek; a 25-ik IV. Rudolf habsburgi grófé; a 26-ik a Szent IV. Lipót osztrák őrgrófé; a 27- ik IV. Frigyes római császáré s végre a 28- ik II. Albert római császárt ábrázolja. Jobb­ról márványlépcsőn feljutunk az ezüst kápol­nába, ahol I. Ferdinánd osztrák főherceg és első neje Filippine Velser hamvai nyugosznak. A templom bejáratánál jobbra van Hoff er András tiroli szabadsághős családja eltemetve, akit a franciák 1810-ben agyonlőttek s Mantuába eltemettek. A hálás tiroliak hamvait 1823-ban hazaszállították s a templomban a családi sír­boltba helyezték el. Ebben a templomban tért át a kathólikus hitre 1654-ben Gusztáv Adolf svéd király Krisztina nevű leánya. Festői képet nyújtanak a nyaralók Insbruckban úgy benn a városban, miként a havasok alján. Az építé­szetnek és kertészetnek valóságos remekei. A villák és kertek legnagyobb részén majolika fedél van. Ezzel búcsút mondva a szép Tirol­nak s Insbrucknak, a közeli Salzburgba siettünk a német havasvidék egyik legszebb fekvésű városáua, közben Hall-t érintve, hol világhírű jódforrás és fürdő van. A vidék, amerre a vonat halad, csodaszép. Mondhatom, életemnek legszebb napja az volt, amikor ezen a vidéken keresztül utaztam. Salzburgot gyönyörű fekvé­séért nemcsak Ausztria legszebb városának tart­ják, hanem Európa egyik legszebb városának is. 25000 lakosa van s székhelye a hasonnevű her­cegségnek a Szalzach folyó mindkét partján, amelyen keresztül a várost egy igen elegáns vashid, egy csinos fahíd s egy palló kötik össze. A havasoknak közelsége pedig a legszebb pa­norámát nyújtja, amit csak el lehet képzelni. A baloldali rész képezi tulaj donkepen az ó várost minden látnivalóival, a jobboldali rész újabb építkezés. Az ó városrészben feltűnők a 3-5 emeletes házak az ő lapos kis fedelükkel s az olasz stylre emlékeztetnek. Salzburg székhelye a hercegségnek, azonkívül érseki székhely 8 kolostorral, seminariummal s különféle iskolák­kal. Kiimája nagyon egészséges; kitűnő vízzel vízvezeték látja el a várost. Látni valók az impozáns Dom, a szent Péter temlomának utánzata 115 m. hosszú s 70 m. széles, 74 m. magas, két 80 méter és fontos termelési ágnak éppen legjellemzőbb elemét, a kis ipart oly ferde helyzetbe hozni, hogy csak a törvény kijátszásával nyerhesse el amaz kedvezményét. Az iparnak jogi tekin­tetben is vissza kell nyernie önállóságát és sa­ját jogánál fogva kell élveznie ugyanazokat a kiváltságokat, melyeket eddig mintegy kegye­lemből terjesztettek ki egy részére. Szorosan vett ipari jogszolgáltatás úgy­szólván nincs is Magyarországon. Az ingyenes jogvédelem mai formája egyrészt lealázó, más­részt sokszor költséges is úgy, hogy ezen in­tézmény korántsem felel meg várakozásunknak. Az ipari jogszolgáltatást akként kell kons­truálni, hogy minden ipartestületnél jogtudó férfiú alkalmaztassák, kit az állam, város és az ipartestület megfelelő arányban díjazzanak. Ek­ként minden iparos ingyenes jogtanácsot nyer­het ügyeiben. És ide minden szégyenkezés nél­kül bátran fog elmenni; mert tudja, hogy ez intézmény számára alkottatott. Ahol pedig ipar­testület nincs, ott a városi tanácsnál, vagy a községi elöljáróságnál álljon ilyen jogtudó fér­fiú az iparosok rendelkezésére. Ha pedig ez alapon az ingyenes ipari jog­védelem rendezése nem sikerül, úgy szabad társulás vagy szövetkezés utján kell azt meg­valósítani. Ha alkalmas a társulás az élet majd- i nem minden viszonyában, ha páratlan sikerre vezet a gazdasági élet minden terén, miért volna az rossz és hátrányos az iparos gazda­sági munkájának, vagyonának, jövedelmének megóvásában. HÍREK. Augusztus 4. Személyi hírek. Dr. gróf Teleki Jenő já­rásunk szolgabirája tiz napi szabadságra köz­ségünkből elutazott. — Dr. Olsavszky Gyula ügyvéd a karlsbadi fürdőből haza érkezett. — Veszprémy Sándor r. kath. plébános Hehelein Károly praelatus-kanonok társaságában Fekete­hegyre utazott. Eljegyzés. Berger Lajos Zazarról eljegyezte Szalavitz Márton polgártársunk kedves leányát: Rózát. Kinevezés. Őfelsége a király dr. Balsay József szatmári kir. ügyészt, a szegedi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. Nyilatkozat. Alulírott kijelentem, hogy a „Kővárvidék“ julius 29-iki számában megjelent magas toronynyal s a közepén kupolával, 1614 —28-ig, tehát 14 évig épült. A templomban egyéb megemlítésre méltó még a szt. Péter temploma, az ő többszörös építkezésével, a belsejében igen sok síremlék­kel. Az apácák temploma, benne az oltár az ó német stylu műremek, pompás góth stylu ab­lakain gyönyörű üvegfestészettel. A templom egy pogány templom romjain épült 585-ben. A residencia ezelőtt az érsek lakóhelye volt, most a toscanai herceg tulajdonát s lakását képezi j itt tartózkodása alatt. Ez az épület össze van kötve a Dómmal a stifftel s a franciskanusok templomával. Salzburgnak legszebb s legnagyobb terén van a nagyon szép szökőkút. Igen érde­kes a harangjáték ugyanezen a téren levő hely­tartósági épület (Neubau) tornyán mindennap d. e. 7 és 11 órakor hallható nyönyörü tem­plomi énekre emlékeztető melódia, amit a to­ronyban elhelyezett óraszerkezet reprodukál az által, hogy a különféle hangú csengőket ka­lapácscsal ütögeti. Itt rendesen találkozhatni kül­földiekkel, kik ennek meghallgatását ki nem ke­rülik. Háromszor egymásután ugyanazt a me­lódiát játsza el. Összesen 22 melódia van, ame­lyeket el tud játszani, minden hónapban másót. Itt született és lakott Mozart, akinek itt gyönyörű szobra van s a ház ahol született, emléktáblával van megörökítve. Szobája, ahol lakott, ma is úgy áll berendezve, mint amikor ő ott lakott. Az ő emlékezetének megörökíté­sére a tőle maradt reliquiakat egy külön Archí­vumban helyezték el, mely az ő nevéről van el is nevezve. Vannak itt tőle visszamaradt zenei dolgok, levelek, könyvek s családi fest­mények. A maga nemében páratlan a Salzburgot Ri- edenburg elővárossal összekötő alagút. Ezt az alagutat Sigmond érsek építtette a városnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom