Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-05 / 31. szám

III. évfolyam ~ r Nagysomkut, 1906. augusztus 5. 31-ik szám. ff KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előftmetéel ár: Egész évre ................................8 K Negyed évre . . . . 2 K Fe l évre........................................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér Fő szerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős Szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. íz. MEGJELEN HINDEN VASÁRNAP. Nagysomkut vidékének vadászati viszonyairól. Azt hiszem nem lesz érdek nélküli a közjóra, ha most a vadászati idény küszöbén vidékünk vadászati viszonyait s ezzel kapcsolatban az egyes községek határaiban nagyon is lábra kapott vador- zást teszem szóvá. Vadtalan, de természeti viszonyainál fogva kedvező fekvésű erdő-mező terüle­tek mint a minő a mi járásunk vidéke, nehány évi szakszerű gondozás és óvás mellett oly vadászterületekké alakíthatók át, melyeken a hasznos vadállomány nem csak örömet és élvet nyújtana az igaz vadászembernek, — hanem számot­tevő jövedelmet is biztosítana a terület tulajdonosának. — Szól ez pedig első sorban a községi vadászterületeknek, — melyek rendszerint teljesen vadszegények, tehát értéktelenek mielőtt valamely áldo­zatkész, gondos bérlő kezébe kerülnek. A jövedelmezőség aránya attól függ, mekkora áldozatot fektet a tulajdonos, illetve a bérlő a vadászterületbe, |minő energiával lát hozzá a hasznos vad A „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. Visszautazás a Riviéráról Tirolon keresztül.- Közli rtán Lajos — Genuából reggel 7 órakor indultunk. Mi­csoda felséges játéka a természetnek ! 8 órakor már a vízválasztó havas tetején voltunk, 7 órakor a pálma, narancs és citrom hazájában s egy óra múlva a hóval borított appenini ha­vasokon. Mielőtt a vonat tetőre ér, előbb egy tunelen keresztül halad, mely 25 percig tart el. Miután oda való utazásomról kiadott úti­rajzokban részletes leírását adtam az útba eső városoknak, áttérek a Gárda tóra, melyet Peschieranal érünk el. A tó végén egy hatal­mas kőhíd vezet keresztül oly szédítő magas­ságban, hogy gyenge idegzetüek nem képesek a kupéból letekinteni. A Gárda tó az ő fenséges szép hullám­zásával a tiroli alpesek ide lenyúló szikláitól az Ausztriába Riváig s majdnem Arcoig benyúló végén bekerítve s a tó partján mindenütt csinos és elegáns hotelek s nyaralókból sze­gélyezve igen csinos látvány. A tavat hajók és csolnakok tarkítják, amelyek a benépesített sziget és parti lakók érintkezését közvetítik és szórakozásra használtatnak fel. Innen pár perc óvásához és főleg mily támogatásban részesíti ezen törekvést az illető bérbe adó község közönsége. Ez utóbbiban tudniillik a közhasznú támogatásban fájdalom, nagyon kevés része van vidékünkön a vadászterületek bérlőinek. — Egy évtizedet túlhaladó, szomorú tapasztalatai vannak ez irányban e cikk írójának, kinek bizony gyakran kellett hallatlan indolenciával sőt rosz- akarattal találkoznia egyes községi vadász- területek bérleteinél. Régebben, midőn vidékünk egész területén úgyszólván alig volt hasznos vad, a községi területek/-haszonbérbe vétele abszolúte senkinek sem jutott eszébe. - A hosszufalvi uradalom tulaj­donosa gróf Teleki László Gyula Ömél­tósága gondolt annak idején, — mintegy 14 évvel ezelőtt — arra, hogy ezen a vadszegény vidéken fellendíti a vadászati viszonyokat. - E végből az uradalmat környékező községi területek sorra vétet­tek ki „haszonbérbe“; - csaknem minden községben alkalmaztatott egy jól dotált vadőr, a kiknek a tömérdek, különféle kártékony állatok pusztítása tétetett köte­lességévé, busás lődijak fizetése ellenében, melyek az első években horribilis össze­gekre rúgtak. Ezzel szemben a legnagyobb gondozásban részesült a területeken igen gyéren mutatkozó hasznos vad. Időközben a mikor a kártékony állatok sokasága megapadt, más ezen vidéken még nem létezett hasznos vadnem is honosíttatott meg nagy költséggel s csak évek múlva midőn a sok anyagi áldozat és gondos­kodás eredménye képpen a hasznos vadállomány is felszaporodott, — vette kezdetét ennek kíméletes, szabályszerű vadászata. Az egykor oly vadtalan terüle­tek nehány év leforgása alatt hasznos — vadban való bősegükben mintegy sziget­ként váltak ki vidékünk még bérbe nem vett községi vadászterületeinek nagy ürességéből. Amikor az ily módon megszaporodott hasznos vadat a nép észlelni kezdte, — felébredt sokakban a birhatási vágy, a kapzsiság - kezdetét vette a vadorzás s az egyes vadászterületekre való aspi- rálás. - Mert a midőn azután az ily szép nívóra fejlesztett községi vadászte­rületek egyik másikának haszonbéri idő­alatt Veronáb érkezünk. Igen szép város 70.000 ezer lakossal, az Etsch (Adige) folyó mindkét partján elsőrangú erőddel. Érdekes látnivalói a Piazza Vittorio Emanuele. Itt van a hires Arena, Olaszországban a legjobb kar­ban megmaradt egyik római amfiteátrum. A San Zenó egyike a legérdekesebb latin tem­plomoknak; a Palazzó Giusti pompás kilátással 1 a parkból, a Palazzó Pompei a múzeummal, benne a gyönyörű képtárral. Veronában, ápril. 3-án este erősen kezdett havazni s esett a hó este 10 óráig, amikor mi már Bozenbe érkez­tünk meg. Alaban a határon vámvizsgálat van. Veronától Bózenig mindenütt csupasz sziklák ! között halad a vonat. A csupasz sziklák a szorosban végig kígyózó Etsch folyó, a parton, a gyorsan robogó vonat s a szegényes falvak a szép Riviera után mint a maga nemében páratlan látványosság nem kevésbbé volt gyö­nyörködtető. Bózenben igen kellemesen lepett meg bennünket a mienkhez hasonló hotel berende­zés és német szívélyes fogadtatás. Feleségem élénken adott kifejezést abbeli örömének, hogy végre az olaszországi magas és nem valami kényelmes ágyak után végre egy kényelmes s nagy párnákkal felszerelt ágyban pihenheti ki magát. — Reggel az előzékeny kiszolgálás egy csinos német leány által a kitűnő jó tejeskávé vajas kenyérrel, a nem valami jó olasz reggelik után kitünően jól esett. Igen kellemesen leptek meg bennünket reggel, ahogy a vasúthoz kimentünk, a gyö­nyörű villák a vasút mellett s mintegy a vá­rosból kinőtt havasok s óriási sziklák, melyek az éjjel eső hótól teljesen be voltak borítva. Gyönyörű, verőfényes napunk volt s ahogy a napsugarak a havasokra estek, gyönyörű pa­norámát nyújtottak s ugyanez a felségesen szép látnivaló gyönyörködtetett a hires Bren- neren keresztül Insbruckig s azontúl is. A Brenner, amelytől a vasút is elnevezését nyerte, egy havas Tirolban, amelyen merész kanyaru­latokkal S még merészebb emelkedéssel halad fel a vonat jobbról-balról sűrűén egymás mel- lett kisebb nagyobb havasokkal; a havasok alján elszórtan a tiroli - maga nemében pá­ratlan — 1—2 emeletes faházakkal. Mindenütt a vasút mentén festői szépségű villákat s gyö­nyörű hoteleket látunk, amelyek a nyaralásra idesereglett idegenek, különösen a nagy szám­ban ide tóduló angolok ellátására szolgálnak. A vasút megnyílt 1867-ben; 30.000 olasz munkás dolgozott itt. Ezen a vonalon van Ausztriának legközelebbi összeköttetése Olasz­országgal. 22 tunele van, ezek között a leg­hosszabb 855 m. a Mühlbach tűnél. A hegy tetején van Brenner városa. Itt van a víz­választó ^az Adriai tenger és a Fekete tenger között. Érdekesek s nagyon kedvesek a tiroli házak a havasokon elszórtan építve. 1—2 emeletesek, elől kereszttel, utána a közepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom