Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-15 / 28. szám
4. 1906. juiius 15. KŐVÁRVIDÉK vábbi intézkedés megtétele. 5. Buttyán János kiküldött képviselő test. tag jelentése a bikaalap számadására vonatkozólag. 6. Sámuel Jó- zsefné nagynyiresi lakos telepedési engedély iránti kérvénye. 7. Goldstein József italmérési engedély véleményezése iránti kérelme. 8. Szeráfin Elemér hasontárgyu kérvénye. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter a csekei anyakönyvi kerületben Fábián Károly földbirtokost, a szakasziba Kiss Ákos segédjegyzőt és a tiszabecseibe Tarpay Kálmán jegyzői gyakornokot nevezte ki anyakönyvvezető helyettesekké. Községi jegyzők nyugdijjáruiék ügye. Tudomására hozom kartársaimnak, hogy az állami kiegészítés összege után kivetett 50 °/0-os nyudijjárulék behajtása iránt tett intézkedés függőben tartása iránt, a nyugdijválasztmány határozata alapján „vármegyei alispán úrhoz“ mai napon előterjesztést tettem. így tehát a kérdéses 50 °/0-os járulék befizetése mindaddig, mig az újonnan alkotott szabályrendelet kormányi jóváhagyást nyer, függőben hagya- tik és ha a szabályrendelet azon rendelkezése, mely szerint az állami kiegészítéssel emelkedett többlet után 50 °/0 nem vetendő ki, a belügyi kormány által is elfogadtatik, igy e címen az előirt járulék törlése lesz elrendelve. Kis-Majtény, 1906. juiius 3. Bodoky Béla egyleti elnök. Hirtelen elhalt. Lakatos Mihály 63 éves koltói lakos, a f. hó 9-én megtartott heti vásárra jött, zöldséget hozva eladás céljából. A vásár után nejével együtt hazafelé indult, de útközben még bent a községben rosszul lett és betért a legközelebbi házba, ahol másnap reggel 6 órakor elhalt. A megejtett orvos rendőri vizsgálat megállapította, hogy a nevezett fondrogans bélcsavarodásban múlt ki. Az elhunytat hozzátartozói Kohóra szállították. A járványkórház elhelyezése. Dr. Olsavszky Viktor járási tiszti orvos egy pár héttel ezelőtt előterjesztést tett úgy a járási főszolgabíróhoz, mint a községi képviselőtestülethez, hogy a járványkórház nem a Nagynyires-felé vezető utón a cigányok mellett építtessék, hanem a községi kórház mellett levő és megvásárolandó Beibe-féle telekre. A képviselőtestület az előterjesztett indítványt egyhangúlag elfogadta, jár. főszolgabíró pedig véleményezés és jóváhagyás végett vármegyei alispánhoz terjesztette fel. Vármegyei alispán erre nézve a vármegyei főorvos alábbi véleményét közli: „Alispán ur a nagysomkuti járványkórház elhelyezése tárgyában f. évi junius hó 27-én 11415. sz. a. kelt rendeletére van szerencsém a kö- vetkeő véleményt adni. A nagysomkuti járás orvosnak a járványkórház elhelyezezése tárgyában 37 — 906. sz. alatt kelt véleményét annak kimerítő s kellően indokolt indokainál fogva teljesen osztom s azt magamévá teszem s magam is a községi kórház mellett levő telken felépítendő járványkórházat hasonlíthatatlanul célszerűbbnek tartanám, mintegy a község végén levő magános járványkórházat, melynek felépitése nem lenne a célnak megfelelő s s örökké üresen maradna, mig az előbbi a községi kórházzal célszerűen összekötve a kórházat magát is emelné s a járvány kórház fogalmát is népszerűbbé tenné s emellett nem járna annyi anyagi áldozzattal sem. Nagykároly, 1906. juiius hó 2-án. Dr. Serly Gusztáv vármegyei t. főorvos.“ E szerint tehát a vármegyei tiszti főorvos is helyesnek és célszerűbbnek találja, hogy a járványkórházat a járási orvos véleménye és javaslata szerint a községi kórház mellett levő telken felépíteni. Fürdő vonat Bikszádra. A debreceni máv. üzletvezetősége juiius és augusztus hóban vasár- és ünnepnapokon a Bikszád-felé közlekedő fürdővonatok forgalomba helyezéséről az alábbi hirdetményt bocsájtja közre: „Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy a f. évi juiius és \ augsztus havának ünnep- és vasárnapján Szat- I már-Kossuth-kert állomástól Bikszádig és vissza | a 6116. és 6115. számú fürdővonatokat (I., II. és III. osztályú kocsikkal) fogjuk közlekedtetni. I A 6116. számú vonat Szatmár-Kossuth-kert ! állomásról reggel 6 óra 06 perckor indul és Bikszádra délelőtt 9 óra 58 perckor érkezik ; a : 6115. sz. vonat pedig Bikszádról este 6 óra 30 perckor indulva, éjjel 10 óra 05 perckor érkezik Szatmár - Kossuth-kert állomásra. Debrecen, 1906. juiius 3-án. Az üzletvezetőség. Országos vásárok. Mátészalkán jul. 16-án, Felsőbányán jul. 16. és 17-én, Csengerben július 20-án lesz a legközelebbi országos vásár. Figyelmeztetés. A folyó 1906. évben összeállított országgyűlési képviselő választók névjegyzéke a f. juiius hó 5. napjától 25-éig közszemlére van kitéve a községházánál, a hol az a hivatalos órák alatt megtekinthető. Árverés. A nagybányai-kolozsvári állami ; közúton Sárosmagyarberkesz-Törökfalva között az ut mindkét oldalán ültetett szilva és diófákon levő idei gyümölcstermés f. évi juiius 21-én délelőtt V2 12 órakor Nagysomkuton a községházánál árverés utján a legtöbbet ígérőnek azonnal átadatni fog. Hatásos rendelet. XIV. Lajos idejében az a divat kapott lábra Párisban, hogy a hölgyek maguk hajtották lovaikat. Minthogy azonban gyakran ügyetlen kocsisoknak bizonyultak, a balesetek száma egyre szaporodott. Ekkor a király a következő rendeletet bocsátotta ki: „A közbiztonság érdekében felkérem a családfőket, hogy a hajtást csak abban az esetben bízzák feleségeikre, illetve leányaikra, ha ezek harmincadik életévüket már meghaladták.“ Másnap egyetlenegy nő sem hajtott már. „Peres ügyekben útmutató“ cimü könyv jelent meg Újlaki Géza dr. fővárosi ügyvédtől. A mű célja, hogy a jogkeresőknek vezérfonalul szolgáljon és ekkép felfegyverezze őket a törvény azon parancsával szemben, hogy a „jog nem tudásával magát senki sem mentheti.“ Nagyon szükséges nálunk az ilyen munka, hiszen sok müveit ember sincs tisztában a legegyszerűbb jogi dolgokkal. Sokszor van valakinek igazsága, ügyét mégis elveszíti, minthogy igazát nem tudja bizonyítani. A most megjelent mű, mely a kívánalmakat mindenben kielégíti, valóban hiányt pótol. Rendszeresen ösmerteti könnyű és világos nyelven a peres ügyekre vonatkozó tudnivalókat, a magánjogi aiapelveket, majd azon peres ügyeket, amelyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező, az iparhatósági-, a bagatell-, járásbirósági-, cseléd-, gazdasági munkás ügyeket, a kihágásokat, a végrehajtási eljárást, a törvénykezési-, ügyvédi-, végrehajtói költségeket és dijakat, az ingyenes jogvédelmet stb. A 144 oldalú könyv ára csak 60 fillér. 1 Kiadja a Világosság könyvnyomda r. t. (VII., Nyár-u. 1.) Budapesten. Megrendelhető a szerző | Újlaki Géza dr. budapesti ügyvéd utján is (V., Dorottya-u. 11.) az ár és a postadijak beküldése ellenében. Vasúti szabadjegyek. Gróf Aponyi Albert j vallás- és közoktatásügyi miniszter Kossuth Ferencz közlekedési miniszterrel egyetértve, nagyjelentőségű újítást léptetnek életbe. Arról van ugyanis szó, hogy Magyarország minden tanítója, tehát államiak községiek és felekezeteiek egyaránt, a nyári szünidőben szabadjegyet kapnak a M. Á. V. összes vonalaira, átutazásukat bárhol tetszés szerint megszakíthatják és juiius — augusztus hónapban e jegygyei az ország bármely részébe elmehetnek. E rendelkezés célja az, hogy a tanítóság az ország távol eső vidékeit is megtekinthesse és igy közvetlen szemlélet alapján eredményesebben taníthassa a reábizott növendékeket. A községi törvény revíziója. A belügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya elkészítette a megyei közig, és autonómia újjászervezését, az úgynevezett községi törvény revi- ziónális munkálatait. A törvény revíziójánál a belügyi kormányzat a városokat különösen autonom jogaik gyakorlásában szélesebb hatáskörrel szándékozik felruházni. Az uj törvény a közvagyon jövedelmeztetése szempontjából tá- gabb teret fog nyitni a városoknak, amiáltal a kormány a közterhek apasztását kívánja előmozdítani. Ezzel kapcsolatban a kormány egyöntetűen fogja rendezni a városi tisztviselők fegyelmi szabályzatát és a szolgálati pragmatika megalkotásával a városi tisztviselők régi óhaja is teljesülni fog. A készülő törvény szabályozni fogja egyszersmind a városoknak a költségvetésnélküli állapot ideje alatt az adók és újoncok beszolgáltatása, illetőleg kiállítása tekintetében tanúsítandó magatartását, a városi autonómia keretében intézményiig biztosítva az alkotmányvédelem e két fegyverét. A törvényrevízió anyaggyűjtési munkálatait a belügyminsztérium már legközelebb megkezdi, amelynél a kormány fel fogja használni a városok 1904-ben tartott | országos kongresszusa alkalmával a belügyi kormányhoz felterjesztett memorandumát is. A kókusz zsírnak élelmiszerként való használata mintegy 3 — 4 év óta vált különösen Németországban, Svájcban és Ausztria-Magyar- j országon nagy arányúvá, amit tudvalevőleg a disznózsír és a vaj megdrágulása idézett elő. Ennek folytán Németországban a kókuszzsir- gyárak egyre-másra keletkeztek és e téren valóságos alapítási láz fejlődött ki. Az utóbbi időben azonban két körülmény végzetes befolyást gyakorolt ennek az iparágnak az egzisztenciájára. Az egyik a kókusz-olaj megdrágulása, mit a nagymérvű amerikai fogyasztás idézett elő s minek következtében a kókusz-zsir gyárak most már selejtesebb minőségű nyers anyagot kezdenek feldolgozni, az ebből készült zsírt pedig tisztességes ember gyomra nem veszi be. A másik gátló körülmény az, hogy az uj kereskedelmi szerződések a kókusz-zsir behozatali vámját Ausztria-Magyarországba 100 kg-ként 2 koronáról 20-ra, Svájczban 10 frankról 20 frankra emelték fel. Ez a vámtétel a gyártmány nagybani árának 35°/0-át teszi ki és a kókusz- zsir használatának csökkenésére fog vezetni. Sikerült az Orsz. Posztókiviteli Aruháznak (Budapest, Rottenbiller-utca 2. sz.) 1000 vég nagyon jó minőségű tartós férfi ruhaszövetet egy csődbe jutott posztógyárostól potom áron megvenni. Ez okból vidékre a fenti szövetből egy teljes férfi öltönyre elegendő 3 méter szürke, barna és drapp férfi ruhaszövetet csak 6 koronáért, fekete vagy sötétkéket 7 koronáért utánvéttel szétküldenek. A fenti céget t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. CSARNOK. Visszajöttem isméi. Visszajöttem ismét... Úgy hozta a végzet. Megint találkozóm szőke lányka véled. Hosszú idő után . . . Öli egy örökélet Volt az idő, amiig nemlátalak téged-. Mikor üdvözlésre nyílt pici ajkad, Azt hittem; a legszebb rózszbimbó fakad, Azt véltem; ajkidnak dallamos beszéde Sphárák vagy angyalok gyönyörű zenéje. Mikor megpenditék hófehér ujjaid Ébenfa citerád ezüstös húrjait. Amikor elhangzott ajkidról egy ének, Csak annyit tudtam még, hogy vagyok [s hogy élek. Mikor a vádiamra lehajtód fejedet, S felemelted reárn szép kék szemeidet, Amikor összeforrt ajkimmal az ajkad, Érzém, hogy szivemben ezer Ätna támad. Érzém, hogy a szivem isméi le lett kötve, Raboddá lettem én sokáig . . . örökre! Te lettél szivemnek hite, üdve, vágya, Minden reménysége s minden boldogsága. s Értekezhetni a tulajdonossal fii PUTNOKY REZSŐ ÚRRAL CJSEOXjESOBKT.
