Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
2 KO V ÁR VIDÉK 1906. junius 17. orvosoltassék, helyén valónak tartanók, ha a községi képviselőtestület az illetők érdekében tett előterjesztésének mielőbbi elintézése iránt ismét felirna az állami építészeti hivatalhoz. II. Lapunk t. olvasói vissza fognak még emlékezni a f. évi április havában lapunkban hozott ama hírre, hogy a képviselő- testület egyik közgyűlésében egyhangúlag elfogadta azon indítványt, mely szerint a község illetékes helyen kérelmezze hogy a községünk belterületén a Nagybánya — Kolozsvár állami utón rósz karban levő fahíd helyett az állam egy megfelelő vasihdat építtessen. Mint értesültünk a községi képviselőtestületnek ez irányban hozott határozata félre értésre adott alkalmat. Hogy ezen kérdést t. olvasóink előtt megvilá- gositsuk, megszereztük a képviselőtestületnek erre vonatkozó határozatát, illetve egyhangúlag elfogadott indítványát, mely igy szól: „Olvastatott Barna Benő községi jegyző indítványa, mely a következő : Már több éve tapasztalom, hogy a község területén a vasúti állomás felé vezető Nagybánya — Kolozsvári állami utón levő és a „Berszó” patakot áthidaló fahíd oly rósz karban van, hogy annak évenkinti javítása szükséges. Az említett hidat tehát az állam évenkint többször javíttatni kénytelen. Mindennek daczára tapasztalhatjuk azt, hogy e nidon a szekerek átkelése alkalmával minden deszka mozog, sőt az egész alkotmány inog. Nem akarom azt állítani, hogy ily körülmények között azon a közlekedés veszélyes, de hogy rövid időn belül veszélyessé válik, az kétségtelen. A kérdéses hid, mint tudjuk a község legforgalmasabb utján van: a község belterületén, a vasúti állomáshoz vezető utón, ahol a legtöbb megterhelt szekér közlekedik. practikusan úgy rendezte be, hogy a látogatók által a kútba dobott pénzdarabok egy rostán fennakadnak s időnként onnan kiszedetnek. Páduában még sok szép látnivaló lett volna, de az idő rövidsége siettette utunkat a szép Milánó felé. Milánó Lombardiának a fővárosa s a milánóiak szerint Olaszországnak rangban első városa 500.000 lakossal. Van benne 85 templom, amelyek közül a legszebb s legnagyobb az érseki Dom, „ egyike Európa legnagyobb templomainak. Építését 1386-ban kezdték meg s csak Napoleon alatt fejezték be. Ez a templom is vegyes olasz, gót és német stylben épült fehér márványból. A fő tornyon kívül 98 gót stylü toronynyal, kívülről 2000 szoborral feldíszítve. A Dom hossza 145.5, szélessége 88 méter, tehát 12804 Q m. területen fekszik. A 109 méter magas középtorony tetején Máriának aranyozott szobra van elhelyezve. A templomnak öt hosszú hajója van, melyeket három kereszthajó metsz keresztül s 52 oszlop tartja fenn az egész épületet. A templomnak nagy arányú építését elképzelheti a szives olvasó abból, hogy egy-egy ilyen oszlopnak a kerülete 11 nagy lépést tesz ki, magam mértem meg. A menyezeten világhírű festők által festett nagyszerű képekkel, azonkívül nagy értéket képviselő oltárképei is csodaszépek. Az ablakokon a bibliából merített 350 jelenetet | Tudomásom szerint az állam az újonnan épülő hidakat az állami utakon rendesen vasból készítteti, ami nemcsak biztonsági szempontból célszerű, de szépészeti szempontból is igen előnyös és mindenesetre díszesebb, mint a régi fa- hidak, mint pl. azon hid, amelyről szó van. Azt hiszem, hogy községünk joggal kérheti és követelheti is, hogy a belterületén levő elavult rozoga fahíd egy megfelelőbb, biztonsági szempontból is célszerűbb és szépészeti szempontból előnyösebb vashiddal cseréltessék fel. Nem hiszem, hogy eme közszükségletet képező hid a község óhajának megfelelően ne készíttessék, ha a község ezirányban'a szükséges lépéseket megteszi. Ebből kifolyólag indítványozom, hogy mondja ki a közgyűlés határozatilag, miszerint a meglevő elavult fahíd sem biztonsági, sem szépészeti szempontból nem felel meg a kivánalmaknak. Az ilyen értelemben hozandó határozat kapcsán tegyen a község előterjesztést a m. kir. állami építészeti hivatalnak, kérve annak illetékes helyen való kieszközlését, hogy az állam a meglevő rozoga | fahíd helyett, egy minden tekintetben megfelelő vashidat építtessen. Ezen indítvány megtételére még azon körülmény is indított, hogy biztos tudomásom van arról, miszerint a kérdéses útvonal legfeljebb 2-3 év múlva a vármegye kezelésébe megy át és akkor tekintve a vármegye anyagi viszonyait — reményünk sem lehet, hogy eme közóhajnak érvény szereztessék. Áz álomról és annak jelentőségéről.*)- Irta és felolvasta: Szitnyal Elek gimn. tanár. De ki tudná e kellemetlen situatiók ezreit csak elképzelni is? Ha a lélekzetvétel van az alvás alatt gátolva s igy tehát a tüdő működése megnehezítve, rendszerint szinte szorongó álmok lépnek *) Rendkívül nagy örömmel tesszük közzé lapunkban Szitnyai Elek budapesti főgimnáziumi tanár és a magyar filozófia társaság titkárának szerző szives engeábrázoló üveg festésű nagyon szép és nagy értéket képviselő képek. A padló márvány mozaik. Igen érdekes a templomban elhelyezett szent Bartolomeus eredeti szobra is a következő latin felírással magyarra fordítva: „engem nem Praziteles, hanem Markus Agrates készített“ mely felirás a remek mű szerzőjét, illetőleg annak idején fennállott vitát gúnyolja ki. Megnéztük a kriptát is, hol boroméi szent Károly hamvai nyugosznak. E szent meghalt 1578-ban, koporsója hegyi kristályból készült s 160 ezüst szobrocska díszíti. A koporsó előtt egy ezüstből készült függöny van elhelyezve, | amelyet csigán 5 líráért felhúznak s ekkor látható a vakitó fényességű koporsó. A Domot az érseki palotával földalatti í folyosó köti össze s oly szerencsések voltunk, hogy épen abban az időben jött az érsek a templomba fényes kíséretével, amikor mi is ott időztünk s részesültünk mi is az ő áldásában. Mise előtt predicátio volt. A predicáló pap eleinte lassú tempóban beszélt s hova tovább mindig élénkebb gesztusokat használt. Nagyon sajnáltuk, hogy nem érthettük beszédjét, amit egyébként a szószéket körülállva sok száz és előkelő hivő áhítattal hallgatott végig. Innen átmentünk a szt. Ambrusról elnevezett igénytelen kinézésű templomba. Ez arról nevezetes, hogy egyike a világ legrégibb keelő, de már kevésbbé a félelem játszsza bennök afőszerepet Ezen kategóriába pl. ilyféle álmok tartoznak: az álmodót a viz elragadja, örvénybe sodorja s fuldoklani kezd. Vagy iszonyatos magasságból kell leugrania, vagy repül magasan a levegőben, vagy úgy fut, hogy lábaival aföldetmég sem éri, vagy mélyen a föld alatt oly alacsony pinceféle helyiségekben kell másznia, hogy csak a hasán csuszhatik s mindinkább érzi, hogy itt még a levegő is kevés. Valahányszor tehát akadályozott lélekzés áll elő, ami sok másokon kívül az által is származhatik, hogy az alvó alvás közben arcát a vánkosra rejti, vagy akaratlanul az arcát is befödi a takaróval s igy megakadályozza a lélekzést, mindannyiszor fuldok- lás vagy repülés, vagy haldoklás lesz az álom tárgya. Előmozdítja az efféle álmokat, ha a szoba levegője nem elég tiszta, ha kicsiny alvó szoba vagy ha sokan alusznak egy szobában, vagy végre, ha állandóan lámpa ég az alvó szobában; szóval mindaz, ami a levegő oxigénjét elvonja. Ha az alvót akármilyen okból egy kis szédülés fogja el, álomképei is mind olyanok lesznek, melyekben az álmodónak szédülnie kell. így P'- egy magas torony tetején áll és szorongva veszi észre, hogy a torony inog vele. Az álmodó magas hegycsúcsokon, várfalakon jár, szörnyű mélység tátong alatta s már előre látja, hogy innen le kell ugrania, szédülni kezd. Vagy azt álmodja, hogy haldoklik s meg is hal, de szerencsére éppen ebben a pillanatban fölébred. A gyomorégés és a szomjúság általában oly álomképeket kelt, melyekben a viz után áhítozunk. Az álmodó ilyenkor nagy forróságban puszta, kopár helyeken jár, de egy kis vizet sehol sem talál, szinte meghal a szomjúságtól; vagy talál egy kutat, de a viz oly mélyen áll benne, hogy semmikép sem férhet hozzá. Ilyenkor valóságos tantalusi kínokat érez az alvó. Az sem ritka, hogy végre talált vizet, iszik, pohár-pohár után ürül azt látja, hogy mindig szomjasabb lesz. Az alvó nem tudja megérteni, hogy hová fér belé az a tenger viz és mégis mindig szomjasabb. Ilyenkor tökéletesen be van bizonyítva a tétel, hogy: inni lehet sokat, de eleget soha. Nussbaum, hires német orvos, egyik munkájában azt adja elő, hogy az iszákos emberek ha a szervezetük a szesz által már meg van támadva, igen sokszor álmodnak nagymennyiségű patkányokkal, egerekkel, rovarokkal. Nyílt mellel azt álmodja az ember, hogy úszik; ha pedig az alvónak a lába fázik, akkor azt álmodhatja, hogy mezitlen lábbal hóban jár vagy a jégre indul és menetközben veszi észre, hogy lábain nincs cipő. Igen valószínű, hogy delméből az „Álomról“ szóló és 1887. évben Nagybányán felolvasott tanulmányát az „Álomról“. E cikk a kitűnő pedagógus, a kit magyar speucernek, vagy talán még inkább magyar Emerson Ralpf Waldónak tekinthetnénk, a tanulmányok cimü műből van átvéve, melynek éppen most jelent meg a Franklin-társulatnál második kiadása. resztény templomainak. Itt koronázták meg hajdan vas koronával a lombardiai királyokat A szt. Ambrus sírja feletti oltár egy valódi unikum a művész történelemben. Négyszögü falazata vert aranyból való s milliókat érő drága kövekkel van kirakva. Emellett történelmi és művész történeti nevezetességgel bir. 835-ben készült milánói aranyművesek által. Oly magas értéket képviselnek az oltár s a templomban elhelyezett egyéb régiségek és hires festmények, hogy állandóan katonák őrzik s hogy Napoleon ezeket is magával nem vitte, csakis a templom igénytelen kinézésének köszönhető. Igen szépek még Milanóban a Garibaldi és Viktor Emanuel lovas szobrai s a Leonardo da Vinci álló szobra. Jellemző, hogy mig minden szobrai Olaszországban jelezve van, kit ábrázol, addig a Garibaldién semmi felirás nincs, nyilván azért, mert Garibaldit mint az olasz egység lelkes bajnokát minden olasznak ismernie kell. Igen szép s valóságos építészeti műremek az üveggel fedett galleria Mangoni hires építész által felépítve, ki amidőn a kész épületet rendeltetésének átadta, a tetőről leesett és szörnyet halt. Ebben a csarnokban sok kávéház s a legelegánsabb üzletek vannak elhelyezve, este villanyvilágítás mellett tündéri látványt nyújt az idegennek.
