Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
1906. junius 17. KOVARVIDEK 3 egy kis fázás hozza létre azon álomképeket, ' melyekben a zavar vagy szégyenérzet tartja fogva lelkünket. Ilyen pl. az alvó nyílt utcza közepén vagy pláne a társaságban veszi csak észre, hogy igen hiányos a toiletteje; látja, hogy minden ember ránéz és ő nem tudja, hogy hová legyen, mit tegyen szégyenében vagy zavarában. Czipő nélkül vagy kalap nélkül kell hazamennie, mikor annyi ember jár az utcán. És még hagyján, ha menekülhet. De hányszor esik meg, hogy akarna futni és nem képes egy lépést sem tenni, nem bírja a lábát megmozdítani. Pedig az emberek ujjal mutatnak reá. Ki ne tapasztalta volna, hogy álmaink egy ; részében nincs menekülés, más szóval, hogy sok álmunkban egyáltalában nem bírunk a két- l ségbeejtő helyzetből menekülni? Az álmodót pl. ember vagy állat üldözi s csak egy lépést kellene tennie, hogy pl. biztos helyre jöjjön, de érzi, hogy nem képes mozdulni; hacsak egy szócskát kellene szólni, hogy helyzetéből me- i neküíjcn, az akkor a világért sem jön ajkaira. Ilyen álom pl. a következő: A háziasszony pl. azt álmodja, hogy vendégeket hivott meg vacsorára. Már tei’itenek s akkor veszi észre, hogy kevesebb evőkészlete van, mint ahány a meghívott vendég; zavarában a szomszédhoz küld, de azok nincsenek otthon. Ezen zavarból még ki sem menekült, látja, hogy a pecsenyék egy része mind elégett. Már látja jönni a vendégeket; a vendég szoba csukva van, a kulcsot nem birjuk megtalálni. Még nincs vége ennek az izgalomnak, midőn az első vendég már kopogtat, be is vezeti s akkor veszi észre, hogy a cselédek az összes szobákat meszelik és súrolják. No már ennyit egy jó háziasszony kebele egyszerre meg nem bir. Fel kell ébrednie és fel is ébred. Milyen jó akkor elgondolni, hogy mindez nem igaz. Miért nem bírunk tehát menekülni ? A felelet sokkal egyszerűbb, mint első tekintetre látszik. Mig ugyanis az a kellemetlen testi érzés tart, mely az álomképet keltette, addig nincs menekülés. Ha pl. a gyomorfájás az alvás alatt két óráig tart, akkor, ha húszfélét álmodunk, az mind tragikus lesz. De amint a való életben a tragikumtól a komikumig csak egy lépés van, úgy van ez az álomban is. Vegyünk fel ismét egy példát Valaki a baloldalán és kényelmetlenül fekszik ágyában. Azt álmodja, hogy súlyosan be van vádolva; ő érzi, tudja, hogy ártatlan, de minden dolog úgy ellene beszél, hogy maga sem tudja megérteni; már látja, hogy szégyen, gyalázat vár reá és nincs egy mentő gondolata. Ekkor az alvó ösztön- szerűleg a bal oldalról a jobb oldalra fordul; a zavar, a melyet a kényelmetlen fekvés okozott, egyszerre megszűnvén, az álom menete is egy hirtelen fordulatot tesz, a bizonyítékok egyszerre Megszemléltük még Milanóban a gyönyörű Giordini publicos népkertet, a várat Castett s az ampytheátrumot, ez utóbbi teljesen restaurálva most is lófuttatásokra s más népünnepélyek tartására szolgál. Említésre méltó még, hogy Milanóban a villanyos vonatoknak olyan torlódását s egymás után való tömeges közlekedését látja az ember, hogy valósággal beleszédül. Talán feltűnik a kedves olvasónak, hogy ennyi sokat láttunk éhesen, mert hiszen még sehol sem szólok evésről. Hát Milanóban tényleg megéheztünk s bementünk egy Ristorautiba, ebédlőbe megebédelni. Itt nagy nehezen megértettük magunkat, hogy levest akarunk enni mindenek előtt. Olaszul még nem beszéltünk, tehát németül fejeztük ki óhajtásunkat. A pincér erősitgette, hogy megértett bennünket többször hangoztatva: dráimal suppe. Uram Isten! élénkbe tett egy nagy tál maccarónit valami barna lével megfestve. Mi egymásra néztünk s igen jóízűen kezdtünk nevetni, mire az olaszok jobbról, balról fenyegető magatartást tanúsítottak. Mondok legyünk komolyak s lássunk az evéshez, mert az olaszok kivernek bennünket, amiért nemzeti eledelüket kinevetjük, Ma már többé nem újság a maccaróninak előételként való tálalása, mert San-Remoban is olasz konyhán étkeztünk s ott is minden másodnap dejennere maccarónit adtak fel előételnek. Tehát most már maccarónival, no meg egyébbel is kielégítve éhségünket a szép Milánóból a gazdag és büszke Genuába mentünk, hova este 10 órakor megérkezvén a Hotel Aquillába szálltunk meg. előkerülnek, a vád alaptalannak bizonyul s az [ álmodó lelkét a fájdalom után a legnagyobb öröm foglalja el, — igen, mert becsülete, élete meg van mentve. És miért? csak azért, mert a bal oldalról a jobb oldalra fordult! A rossz álmok vizsgálatából ezek szerint azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minden testrész és szerv, ha az alvás alatt izgatva van 1 vagy fáj, saját fajtájú álmokat kelt, azaz olyan álomképeket, melyek az illető testrésszel összefüggésben vannak; így ha az alvás alatt a torok van ingerelve, álmunkban is torkunkkal van j bajunk; így azt álmodhatjuk, hogy az étel a torkunkban megakadt és nem birjuk lenyelni; a szívdobogás a mint említettük, izgalmas, félelmetes jeleneteket kelt fel; a lélekzési zavar, rossz levegő fuldoklást, repülést, az izmokra gyakorolt nyomás fárasztó munkát álmodtat meg. A kellemetlen álmok után egy pár szóval a kellemes álmokról is meg fogunk emlékezni. A kellemes álmok rendesen közvetlen a felébredés előtt, tehát reggel felé jelentkeznek. És ez igen természetes. Miután a test és szellem az alvás alatt tökéletesen megpihent és felfrissült, a testben kellemes érzések támadnak s ezek kellemes képeket, élményeket idéznek az alvó lelke elé. A kellemes álmok, fájdalom, nem oly gyakoriak, mint a kellemetlenek és közönségesek, a mint hogy életünkben is több közönségeset vagy közönyöst és kellemetlent tapasztalunk, mint kellemeteset. Ha az alvás alatt a szervezetnek semmi baja sincs s így az alvó hangulata közönyös, álomképei a mindennapi élet zajtalan köréből vannak véve. A mesterember azt álmodja, hogy rendes mesterségét végzi; a kereskedő boltjában van, a hivatalnok ir, a tanuló tanul, szóval ilyenkor a mindennapi élet rendes teendőit végezzük. A külső tárgyak is, ha az álmodó által megéreztetnek, kelthetnek álomképeket így Strümpell, lipcsei egyetemi tanár említi egyik munkájában, hogy egy bizonyos embernek alvás közben melegített téglát tettek a lábaihoz, úgy, hogy a meleg tégla érintette lábait; erre azt álmodta az illető, hogy egy tűzhányó hegyen, az Aetnán járt és lábaival a lávát ta- podta. Egy valaki meg azt álmodta, hogy a rablók támadták meg, a földre fektették és az egyik lábának nagy ujja és a szomszéd ujja közé a földbe éket vertek be. Fölébredésekor azt látta, hogy egy kis csomó szalma van említett két ujja között s az bántotta. Maury, francia tudós és iró önmagán tett ez irányban kísérleteket. Egy más embernek meghagyta, hogy amint ő elalszik, kölni vizet, (mely tudvalevőleg szagos) szagoltasson vele s nemsokára aztán ébreszsze fel. Maury ekkor, amint írja, azt álmodta, hogy egy illatszerésznél járt. Hogy a valóságban is hallható hangok, mindenféle zörej, harangozás, képesek álomképeket kelteni, azokat módosítani, arra számtalan példát lehet felhozni. Szabadjon itt a saját tapasztalásomból három álmomat felhoznom. Egyszer azt álmodtam, hogy egy messze lakó sógorom látogatott meg. Amint a szobába lépett, örömmel siettem feléje s amidőn üdvözlöm és kérdem, hol veszi magát nálam ilyen szokatlan időben, felelet helyet egy nagyot kukorékol. Ezen megijedtem, mert első pillanatra azt hittem, hogy megbolondult; újra kérdem: Lajos mi bajod? erre ismét egy nagyot kukorékol. Erre felébredtem s amint a különös álomképen tűnődöm, hát az ablakom mellett levő fán ugyanazt a kukorékolást hallom. Csak most tudtam meg, hogy a kakas kukorékolása mosódott bele egy megkezdett álomképbe, mely ha a. kakas nem kukorékol, ki tudja, hogyan i végződött volna? (Folyt, köv.) Községi közgyűlés. Községünk képviselő-testülete e hó 15-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgyait külön hírünkben közöljük. A gyűlés d. e. 10 órára volt kitűzve és a szokottnál nagyobb érdeklődés mutatkozott. Pontban 10 órakor Buttyán János községi biró a gyűlést megnyitotta és a jegyzőkönyv hitelesítésére Szappanyos József és Frankovits Mór képviselőtestületi tagokat kérte fel. A gyűlés lefolyása a következő: Barna Benő községi jegyző, mint a közgyűlés előadója a tárgysorozat sorrendje szerint elsőnek Farkas Aladár illetőségi ügyét adta elő: A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy nevezett illetőségét el nem ismeri, mert itteni illetőséget nem nyert. 2. A bika-alap megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését adta elő. Amennyiben a jelentés nem világítja meg eléggé az ügy mikénti állását, visszaadja a bizottságnak, hogy arról igazolt részletes kimutatást készitsen s a legközelebbi gyűlésnek terjessze elő. 3. Buttyán János a Melentye és társai kérvényére kimondotta a képviselő-testület, hogy a kérdéses átjáróra szükség nincs. A gátat azonban csak a közgyűlés által kiküldött Szerafin Elemér, Goldstein József, Gecze Miklós, Buttyán János tanácsos és Buttyán Péter képviselő-testületi tagokból álló bizottság utasítása szerint készítheti el. 4. A vármegyeháza megvétele tárgyában Szappanyos József és több képviselőtestületi tag által beadott indítványra egy 12 tagból álló bizottságot küldött ki a közgyűlés, hogy az oly rég húzódó kérdés gyors elintézésére a kiküldöttek személyesen az illetékes tényezőket felkérjék, továbbá, hogy a vármegyeháza megvétele esetén annak egy közczélra leendő fel- használása iránt tegyen kellő lépéseket. A bizottság tagjaiul egyhangúlag megválasztattak Gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Veszprémy Sándor, Szappanyos József, Dr. Olsavszky Gyula, Frankovits Mór, Goldstein József, Szerafin Elemér, Barna Benő községi jegyző, Buttyán János községi biró, Gecze Miklós és ifj. Buttyán János k. képviselők. Egyben megszavazott a közgyűlés a felmerülő költségek fedezésére 1000 koronát. 5. Dr. Olsavszky Viktor jár. tiszti orvos, kórházi igazgató ama indítványát, hogy a járványkórház a községi kórház mellé építtessék és e célra a Belbe-féle telek megvétessék, egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. 6. Rácz Lacinak a térzene költségeinek fedezése iránti kérelmét elutasította a közgyűlés. 7. Buttyán János k. tanácsos és Krajczár Sándor községi szolga között felmerült ügy megvizsgálására a közgyűlés egy bizottságot küldött ki. 8. Véber Ignácné kérelmére kimondotta a közgyűlés, hogy a vármegyei szabályrendele- letileg megállapított kávéházak számának, négyre való felemelését kérelmezni fogja. 9. A kereseti adó kivetési tárgyalásnál működő bizalmi férfiakul a közgyűlés Buttyán János községi bírót és Barna Benő községi jegyzőt küldte ki és bízta meg. HÍREK. Személyi hírek. Gróf Teleki Pál országgyűlési képviselőnk kerületünkbe érkezett. — Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Nagy Gábor és Nagy Gergely pénzügyi titkárok hivatalos ügyben községünkben időztek. - Dr. Péchy Péter járásónk főszolgabirája dr. Olsavszky Viktor lapunk főszerkesztője társaságában pár napra Máramarosba utazott. — Özv. Sebe Pálné üdülés céljából hat heti tartózkodásra Kaltenleut- gebenbe utazott. Dr. Olsavszky Viktor járási tiszti orvost vármegyei alispán 10419 számú intézkedésével Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos helyett megbízta, hogy a nagysomkuti sorozó járásban folyó évi junius hó 25. 26. és 27-én tartandó fösorozáson a polgári főorvosi tisztet teljesítse. Változás az adórendező bizottságnál. A községünkben működő adórendező bizottság vezetőjét, Nagy Tamás m. kir. pénzügyi titkárt a kir. pénzügyigazgatóság saját kérelmére behívta és helyébe a bizottság vezetőjéül Hegedűs Ferenc m. kir. pénzügyi titkárt küldte ki. Nősül egy derék iparosunk. Luka Ferenc helybeli borbélyüzlet tulajdonos, aki pontosságával és szolgálatkész figyelmével az egész járás közönségét megnyerte Hymen rózsa láncaival fűzi össze legközelebb magát Vince Juliánná — Vince József misztótfalusi lakos kisbirtokos kedves leányával. Boldogságot, szerencsét kívánunk a kötendő frigyhez. Az esküvő
