Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-17 / 24. szám

KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.

XUóflzetésii ár:

Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz.

Egész évre . Fél évre . .

2 K ' 20 fillér

Felelős szerkesztő: Barna Benő.

MEGJELEN HINDEN VASÁRNAP.

Két előterjesztés,

i.

(b. b.) A közelmúlt napokban vagyis folyó hó 7-én történt nagy esőzés alkalmával ismét előfordult az az eset, hogy a vasúti állomáshoz vezető állami ut mentén levő telkek és udvarok sőt egyes lakóházak ismét megteltek részben a ber- keszi dombról, részben pedig a Csőt felől jövő vízzel.

Ezen a tarthatatlan állapoton a birtokosok érdekében feltétlenül segíteni kell annál is inkább, mert a község ama részén lakó telek- és háztulajdonosok évről évre egy előforduló nagyobb esőzés és vizáradás következtében kiszámíthatatlan kárt szenvednek.

Ilyen eset fordult elő a múlt 1905. junius hó 8-án és 17-én és ismét a f. évi junius hó 7-én, amikor Szerafin Elemér, Lőw Mihály, a Kővárvidék tak. pénztár, Vámfalvi Jónás, Mán Lajos és a Dr. 01- savszky Gyula telkét és lakóházait annyira elárasztotta a viz, hogy azok hozzáférhetők sem voltak és ezáltal tetemes kárt okoztak a tulajdonosoknak.

Mint tudjuk a községi képviselőtestület még a múlt évi junius hó 20-án tartott közgyűlésében Mán Lajos és többek panasza folytán ezen állapotnak orvoslása érdekében a jár. főszolgabíró utján előterjesztést is tett az állami építészeti hivatalhoz. Sajnos azonban még ez- ideig semmi intézkedés téve nem lett ez- irányban.

Szolgálatot vélünk tenni a község közönségének, de különösen az érdekelteknek akkor amidőn a hözségi képviselőtestületnek erre vonatkozólag 1905. junius 20-án hozott hozott határozatát egész terjedelmében közöljük.

A hátározat a következő :

A községünkbe-, f. hó 8. és 17-én történt vizáradásból kifolyólag a községi elöljáróság indítványozza, hogy a Nagybánya féle vezető állami útról lefolyó viz levezetése iránt kéressék fel az állammi építészeti hivatal. Ennek kapcsán Mán Lajos községi képviselő a maga, továbbá Sándor Vilmos, Szerafin Elemér, Löw Mihály, Karácsonyi Pál, a kővárvidéki tak. pénztár, Dr. Olsavszky Gyula, Szilágyi Gyula, Vámfalvi Jónász, Olsavszky Simon, Keller Sámuel, Berger Adolf né, Perl Fe- renczné, Funeczán Aronné, Friedmán József, Frankovits Móritz, Andréka Vazul, özv. Szalay Gáborné, Grünfeld Jakab, Hirsch Náthán, Benedek Ferenc, özv. Buda Lászlóné, Hosszú nővérek, Bozó János, Buttyán János, és Zsurzse Mojsza részben ház, részben földtulajdonos n.-som- kuti lakosok nevében panaszt emel, hogy a f. junius hó 17-én házaikat és telkeik^ elöntötte a viz s egyes házak annyid megrongálódtak, hogy sülyedésnek indultak. Mindezt a nagybányai állami ut mentén levő árkok okozták, mert ezen árkokban meggyülemlett víznek nincs elégséges lefolyása, levezetése. Kérik a községi képviselő testületet, hogy sürgősen tegyen felterjesztést úgy alispán úrhoz, valamint az állami építészeti hivatalhoz, miszerint e bajokon segítve legyen, mert egy harmadik vizelöntés az épületeket összeesés- sel fenyegeti épen azon a részen Nagy- somkutnak, amely újabban épült s legszebb része a községnek. Ha a bajon sürgősen segítve nem lesz, kénytelenek lesznek vagyonuk megvédése céljából az állammal szemben bírói utón fellépni.“

Amennyiben tehát községünk lakosainak érdekében áll, hogy e baj mielőbb

A „KÖYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA.

Riviérái útirajzok.

— Irta: Mán Lajos. —

(Folytatás.)

Megnéztük a gyönyörű növény kertet, mely egyike Europa legrégibb ilyen kertjének. 1545-ben alapították a velencei senatus parancsára. Itt láttuk az u. n. „Pálma Gőthét“ 320 éves, külön torony magas, üvegfalazatu épületben ápolva s nevelve. Ugyancsak másik külön épületben gondozva egy 77 éves „Aran- caria excelsas“, továbbá ezt már szabadban egy 274 éves platán fát, több óriási cédrus- fát stb.

Páduai tartózkodásunk rövidre lévén szabva, habár sok szép látnivalója van, siettünk a páduai Szt. Antal templomába, miután ide utazásunknak a főcélja a szt. sir meglátogatása volt.

Szent Antal meghalt 1231-ben junius 13-án egy péntek napon egy Padua melletti kolostorban.

A cella, a hol szt. Antal meghalt, most is látható, jelenleg egy szép templomot építenek fölébe. Reá következő kedden a halottat a legnagyobb pompával Páduába szállították s a Maria Mater Dei-ről nevezett templomba helyezték el. Alig terjedt el halálának hire, nagy zarándoklat indult meg sírjához úgy, hogy a kis templom nem volt képes többé befogadni az ájtatos híveket. S midőn IX. Gergely pápa 1232-ben május 30-án Szent Antalt ünnepélyesen a szentek sorába iktatta, azonnal el lett határozva egy impozáns templomnak az épitéses már 1263-ban hamvait át is szállították az uj templomba, mely azonban csak 1307-ben nyert teljes befejezést. A templomot ma is csak úgy hívják: a szentnek temploma „La Chiesa del Santo.“ A templom egy alkalommal a dühöngő orkán és két más alkalommal a tűzvész által sokat szenvedett különösen 1567. és 1749-ben, amikor igen sok freskó és más művészi becsű képei mentek tönkre s amit a tűzvész és orkán megkímélt, megfosztotta attól a Napoleon kapzsisága, kinek bukása után azonban az elvitt drágaságok részben visszavásárlás által visszakerültek. A templomot egyébként — mely vegyes stylben épült, van benne gót, bizanc és román styl - a Minorita szerzet őrzi. Hét kupolája van, a középső jóval magasabb mint a többi s tetejében egy angyal van elhelyezve. Rendkivül sok és igen értékes műkincs van a templomban a legrégibb és leghíresebb művészek alkotásai, melyeknek leírása nem foglalható egy szűk közlemény keretébe. Képei Tizian s más leghíresebb festők művei. Nagy értékűek a Szent Antal csodáit ábrázoló relief képek is a szent sir csarnokában.

Szent Antal sírja a főbejárattól balra van elhelyezve egy oltár alatt. Az oltár, mely alatt a szt. hamvak ezüst koporsóban nyugosznak, zöld márványból 1593-ban készült. Az oltárnak a közepén láthatók Szt. Bonaventura, Szt. Antal és Szt. Lajos gyönyörű szobrai s 4 angyal a széleken Tizian Aspettitől, két oldalt két can- delaber ezüstből, súlyúk 53 V2 kiló. Minden időben vannak itt ájtatos hívők, kik kezüket a szent sírra téve ájtatosan imádkoznak. Magunk is követtük a jó példát s előbb vásárolt levelezőlapokat, olvasókat s szobrocskákat a szt. sirhoz érintve küldözgettünk innen egyet-mást jó embereinknek, barátainknak. Az oltár körül igen sok mankót lát az ember, melyeket sánták, bénák helyeztek ott el, kiket a Szent Antalba vetett hitük gyógyított meg.

Igen szép a Szt. Ágoston kupola temploma is, melyben nagy értéket képviselő művészi faragványok láthatók. A faragványok az uj testamentum történetét ábrázolják. Vele egyértéküek a maguk nemében páratlan ía mozaikból készült műremekek. Az ember itt órákig elbámul azon, mint lehetett azokat a gyönyörű alkotásokat apró fadarabocskákból úgy összeállítani, mennyi idő s mekkora türelem kellett azoknak a remek műveknek a létrehozására. Ebben a templomban láttuk a mar- tyrok kútját is, ahová a szomorú időkben a martyrokat bedobták s ahonnan többé ki nem kerültek. Ma ezt a kutat a Talián élelmesség