Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-19 / 12. szám
f\ szabadság ünnepe községünkben. A szabadság hajnalhasadásának ünnepét i községünk hazafias elemei a nagy naphoz méltóan ünnepelték meg. Verőfényes, tavaszi idő volt. A nap szinte pazarabbul lövelte a tájra sugarait - bearanyozva vele mindent, hogy a természet is ünnepélyesebb legyen ... A tavaszi szellő kéje- legve lengette a kitűzött lobogókat, melyek hirdették a nagy napot. Az ünnepség a római katholikus templomban kezdődött, hol d. e. 8 órakor ünnepélyes istentisztelet volt. Majd 9 órakor az izraelita templomban tartottak ünnepi istentiszteletet. Arról a hazafias ünnepségről pedig, melyet a nagyvendéglő nagytermében az ifj. egy. rendezett, már előbbi számainkban is hirt adtunk. Az ügyesen összeállított műsor minden szereplőjét lelkesedéssel ünnepelte a nagy számban megjelent közönség. A vendéglő nagytermének falai között nem sokszor volt annyi és oly előkelő közönség együtt, mint ez estén. Es minden arczon a hazafias érzés rajzolta pir tündökölt és minden szemben a honszeretet langja sugárzott. Esti hét órára volt az ünnepség kezdete jelezve, de a közönség jóval előbb megtöltötte a termet. Majd, mikor felhangzott a kezdetet jelző csengetyü hangja, a sok száz ajak, mint egy énekelte a minden magyar hazafi imájává vált „Himnust.“ Majd Veszprémy Sándor ur községünk „aranyszáju“ plébánosa lépett az emelvényre, elmondván magas szárnyalásu ünnepi beszédét. A közönség szűnni nem akaró óvácziókban részesítette érte. *) A bájos Darai Rózsika szavalt ezután egy alkalmi költeményt sok közvetlen kedvességgel és ügyességgel. A lelkes közönség soksok tapssal jutalmazta. Az állami iskolai növendékek szépen előadott hazafias dalai után Szűcs Gyula ur jelent meg a dobogón. Tóth Kálmán „Előre“ czimü szép költeményét szavalta hazafias hévvel és lelkesedéssel. Borgida József ur szavalata után Kozma Andor »Szabadság ünnepére« ez. 3 felvonásos alkalmi színdarabja következett, melynek előadásával műkedvelőink valóságos színészeknek is becsületére váló munkát végeztek. Úgy az összjáték pontossága, mint az egyes szereplők ügyes játéka - a legmesszebb menő igényeket és Ízléseket is kielégíthették. A Szűcs Gyula ur hazafias „mágnása“, a Jeromos János ur „tiszteletese“, valamint Zsilinszky István ur „földesura“, kifogástalan alakítások voltak. Haaz Hermina k. a. bájos honleány és honszerető anya volt s előadásába sok kedvességet s közvetlenséget öntött. Haaz Lajos pedig a könnyen reményekre gyuló határtalan honszerető ifjút és bujdosót — oly ügyesen alakította, hogy hivatott színésztől sem vártunk volna jobbat. Luka Ferencz ur a „jobbágy“ megszemélyesítője volt. Igen jól beleélte magát szerepébe. Azt a korlátoltságában is hazáját forrón szerető és szabadságért epedő parasztot hiven állította a néző szemei elé. Csolti József urnák csak pár szóból álló szerepe volt, de azt a kis szerepet szépen kidomborítva játszotta. Az előadás fénypontja az utolsó felvonásbeli élőkép volt, melynek ügyes rendezése a Zsilinszky István ur találékonyságát és Ízlését dicséri. Elragadó látványt nyújtottak a hatalmas magyar szent koronát körülvevő bájos angyalok. Tíz szép gyerek, — mind hófehérben, — csillogó szárnyakkal, — aranyos koronákkal — állták körül a szépen megvilágított jelvényes koronát, egy pedig magasan felettünk állva egyik kezében „Szabadság“ jelszót hirdető zászlót, másikban pedig borostyán koszorút tartott a korona felé. És ezt az ügyesen elrendezett csoportot bengáli-fény színei tették káprázatossá. Az élőképben részt vett gyerekek névsora ez: Barna Irmuska, Daray Rózsika, Goldstein Irénke, Goldstein Rózsika, Novy Sárika, Sándor Margitka, Simon Giziké, Szerafin Jolánka és Valéria és Teleky Blanka. *) A beszédet Tárcza rovatunkban veszik teljes egészében t. olvasóink. 1905. márczius hó 19. _________ KŐ VÁRVIDÉK Az előadást társas vacsora követte, me- j lyen mintegy 80 személy vett részt - mindvégig emelkedett hangulatban. A társas vacsora után pedig tánczolni kezdett az ifjúság és világos reggelig vidám hangulatban maradtak együtt. HÍREK. Márczius 17. I Meszlényi Gyula. | Harangzúgás, fekete zászlók lengése adják tudtára mindeneknek a magyar katholikus egyház gyászát, veszteségét: Meszlényi Gyula, megyéspüspökünk halálát. Kínzó betegsége, mely már hónapok óta szobafoságra kényszeritette, de melynek erős szervezete, sokáig ellent tudott állni, végre győzedelmeskedett rajta. E hó 14-én éjjel 10 óra 27 perczkor visszaszállt íennkölt lelke a mindenek Kutforrásához, az Egek Urának trónusa elé. Halála mély gyászba borította nemcsak egyházmegyéjét, melynek valóságos Apostola volt, de az egész magyar katholikus papságot, mely egyik legszeretetreméltóbb, legjobb szivü tagját veszítette benne el. Az elhunyt főpásztor 73 éves volt s hosszú életén százezrekre rugó jótékony alapítványai tanúskodtak nemesszivüsége mellett. Nagy betegsége az utolsó napokban óriási kínokat mért reá. De amily kínos volt gyötrő betegsége, - halála oly nyugodt és csendes. Tíz óra tájban nehezebbé vált lélekzése; néhány perez múlva mély sóhaj hallatszott és az agg főpásztor arczán a béke mosolyával jobblétre szenderült. . . És megkondult a város minden harangja. Az éj csendjében meszsze- hallhatóan búgva sirták a szomorú hirt, hogy: Meszlényi Gyula nincs többé . . . Életrajzát pár szóba foglalva, a következőkben adjuk: Meszlényi Gyula Velenczén (Fehérmegye) 1832. január 22-én született. Gimnáziumi tanulmányait Pécset és Fehérvárott, a filozófiát Nagyszombatban, a teológiát a bécsi egyetemen mint a Pázmáneum növendéke végezte. Beutazta Olasz-, Franczia-, Németországot és Svájcz egy részét, 1853 —57-ig nagyszombati gimnáziumi tanár, 1857 —1866-ig Sczitovszky János prímás udvarában kilencz éven át annak levéltárosa, utóbb titkára volt. 1862-ben IX. Pius pápa titkos kamarása lett. 1866 —81-ig komáromi plébános, 1869-ben czimzetes apát, 1881—87-ig esztergomi kanonok és az esztergomi papnevelő kormányzója volt. 1887. október 17-én szatmári püspökké neveztetett ki. Ugyanaz év november 25-én XIII. Leó pápa által mint püspök megerősittetett, deczember 12-én pedig a hüségi esküt ő felsége kezeibe letette. 1888. április 29-én Szatmáron a székes- egyházban Császka György akkori szepesi püspök, utóbb kalocsai érsek püspökké szentelte, 1903-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapta, 1904-ben aranymiséje alkalmából a pápa trónálló házi prelátusává és római gróffá nevezte ki. 1905-ben ő felsége az I. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki. Kiadta s több ezer példányban szétosztotta Hám János püspök életrajzát latinul és magyarul, továbbá e szentemlékü püspök egyházi beszédeit három kötetben, Karolina Auguszta anyacsászárné életrajzát, Boldog Mária Kreszczenczia életét, a „Nagyhét“ czimü ájtatossági könyvet két, az „Ajtatosságok Könyvét“, a „Szent József“ imakönyvetháromkiadásban, a „Szentek Legendáit“ két kötetben, képekkel díszítve. Holttestét kedden reggel 9 órakor helyezik örök nyugalomra. A gyászszertartás végzésére az egyháztanács Bubics Zsigmond kassai és Városi Gyula székesfehérvári püspököket kéri fel. A temetésre községünkből Veszprémy Sándor r. kath. plébános megy. Kinevezés. A nm. pénzügyminiszter ur f. évi febráár hó 25-éről kelt 15.445. számú leiratával gróf Teleki Sándort, a nagysomkuti adókivető bizottság elnökévé, Mán Lajost elnök- helyettes és rendes taggá, dr. Olsavszky Gyulát pedig póttaggá nevezte ki. Képviselő testületi gyűlés. Nagysomkut község képviselő testületé ma rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: Hirsch Hermanné kérvénye ingatlan vétele iránt; A jár. főszolgabíró ur 3 rendelete »Digeztor«-nők beszerzése tárgyában. Igazoló választmányba két képviselő test. tag választása és Gecze Miklós és tsai kérvénye a „Berszó“ patakon levő hidnak jó karban hozatala iránt. Takarékpénztári közgyűlés. A „Kővárvidéki Takarékpénztár“ e hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az előterjesztések elfogadása és a felmentvények megadása után az üresedésben volt 2 igazgatósági tagsági helyet töltötték be. E helyekre egyhangú választással Gróf Teleki Pál és Bocsánczy Márton lettek megválasztva. Rendes tavaszi közgyűlés. F. hó 26-án d. u. 3 órakor tartja Nagysomkut község rendes tavaszi közgyűlését a községháza tanácstermében. A gyűlés tárgyai: Községi, korházi és különféle alapok múlt évi pénztári számadásainak megvizsgálása és a közgyűlést megelőzőleg 24 órával még beérkező ügyek, esetleg indítványok tárgyalása.* Eljegyzés. Ávrám Teofil fehérszéki gk. j tanító, Ávrám János szurkereczi gk. lelkész és neje Zojkás Amália fia e hó 9-én tartotta el- ! jegyzését Anka Sarolta kisasszonnyal, ifj. Anka I János csolti ny. tanító és neje Paul Anna csolti lakosok kedves és szeretetreméltó leányával. Gratulálunk ! Köszönetnyilvánítás. Kovács Dániel urnák, | ki a márczius 15-ik ünnepélyre a vendéglő helyiségeit dijtalanul engedte át; Szalavitz Sámuel urnák, ki a színpadhoz szükséges deszkákat és léczeket; a Hirsch és Társa ezégnek pedig, hogy a szükséges ruhákat ingyen bocsájtotta rendelkezésünkre, az Ifjúsági Égyesület nevében ez utón is köszönetét mond: Zsilinszky István áll. isk. tanító. Nemesi erdőfelosztás. A szatmári kir. törvényszék most hozott ítéletet Bocsánczy Márton és Bocsánczy Katinka sz. Székely Sándorné kérelmére a nemesi erdő felosztása tárgyában. Az ítélet a nemesi erdőnek egyénenkénti felosztását megengedte. Tömeges magszállitás az államnak. Makfalfay Géza földmivelésügyi államtitkár, Sierbán János kir. jószágigazgató kíséretében e napokban meg- j látogatta Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedésének Budapest, Rottenbi!ler-u. 33. sz. alatt levő központi telepét és az állam részére I nagyobb megrendelést tett lóhere és lucerna i magból. Ez alkalommal nagy érdeklődéssel meg- , tekintette az egész telepet, hol most a tavasz idején 140 főből álló személyzet bonyolítja le a mag szétküldésének munkáját. 4000 mm. tengeri az Ínségeseknek. E hó 11-én az inségügyi bizottság gyűlést tartott, melyen megalakította a központi inségügyi albizottságot. Elnök: Mán Lajos; alelnök: Veszprémy Sándor. Tagok: gróf Teleki Sándor, dr. Péchy Péter, Eötvös Róbert, Szerb János, Barna Benő, dr. Olsavszky Gyula és Vámfalvi Jónás. Ezen albizottság elnöke: Mán Lajos bejelentette, hogy az állam által járásunk Ínségesei részére engedélyezett 4000 mm. tengeriből 500 mm. már a a napokban megérkezik, ennek elhelyezéséről már gondoskodva van. É tengeriből az Ínségesek olcsó áron, de készfizetés mellett kapnak. A büntetés elől. Marosán Vaszalik csolti volt éjjeli őre egy, — ezelőtt három évvel elkövetett eke lopás bűne bizonyult be. Neszét véve, hogy a csendőrök keresik, a törökfalui Dumbráva erdőbe szökött s azóta nyoma veszett. Szállítási tilalom. A földmivelésügyi m. kir. miniszter sertéseknek — a nagysomkuti, magyar- láposi, nagyilondai és nagybányai járásokból, valamint Nagybánya és Felsőbánya városokból Ausztriába való szállítását betiltotta. Fazekas iparosok figyelmébe. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter február hó 17-én 3195. sz. a. kiadott rendelete értelmében, a fazekasedények készítésére szolgáló kemenezék felállításához iparhatósági telep engedély nem szükséges. Képviselőválasztók összeírása czimü, múlt heti lapunkban közölt hírbe téves adatok csúsztak be. Nevezetesen a második összeirási szakaszába elnökül: Gróf Teleki Sándor; rendes tagokul: Papp István és Szabó Ernő; póttagokul: Simon Ignátz és Szabó Albert lettek kinevezve.
