Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-19 / 12. szám
4 1905. márczius hó 19. Elszökött a szülei háztól. Csaté Simon va- ralyui lakos jelentést tett a főszolgabírónál, hogy Todor nevű 12 éves fia e hó 6-án elszökött s azóta — keresése daczára, nem jött nyomára. Országos vásár lesz községünkben f. hó 22. és 23. napján. Tánczestély. A nagybányai izr. filléregylet folyó hó 21-én a nagyszálló kistermében szegényei segélyezésére tánczestélyt rendez. Hazánk legbecsesebb szőlője. A filokszerának teljesen ellentálló, permetezni soha nem kell, mert semmiféle betegség sem lombját, sem termését meg nem támadja. Téli hideg a takaratlan vesszőjét soha meg nem fagyasztja, ezenkívül még rendkívüli becse, hogy igen korán érik — augusztus 15 — 20. között — rendkívül bőtermő és bora oly erős és édes, hogy a nehéz olasz borok semmiben sem múlják felül. Ez a „Delaware“ közvetlen termő szőlő, melynek részletes leírását - ábránd és bemutatva - úgy a homok, mint a hegyi szőlőtelepitőket érdeklőleg az „Érmelléki első szőlőojtványtelep“ Nagykágya (Biharm.) ingyen és bérmentve küldi meg mindenkinek, ki czimét egy levelezőlapon tudatja. Ott 16 év óta szaporítják s ma már 27 katasz- trális hold van ebből teljesen fajtisztán telepítve. Ezen telepnek mai számunk hirdetési rovatában közölt „Szőlőlugast ültessünk“ cimü hirdetésre felhívjuk olvasóink becses figyelmét. Tárgyalás során. A helybeli járásbíróság előtt folyt le a napokban az alábbi kis eset. Kérdi a biró a felperes tanújától:- Hallottad-e, hogy alperes felperest e szavakkal illette: vén kutya ? Tanú: Hallottam. Bíró: A felperes nevével kapcsolatban mondotta e szavakat alperes? Tanú: Nevet nem hallottam említeni. Biró: Hát akkor honnan tudja, hogy neki mondotta alperes ? Tanú . . . Hát, mert mindenki úgy hívja a faluban ! Figyelem. Az általánosan elösmert Osers és Bauer czégnek mai lapszámunkban megjelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irdája Szatmáron, Batthyányi - utcza 1. szám alatt van. Piaczi árak az 1905. évi márczius hó 13-iki hetivásár alkalmával : Búza - (100 kgr.) Rozs Tengeri Zab „ „ Paszuly 18 K 40-18-50 16 „ 80-17.00 18 „ 20-18-30 14 „ 00-14-05 28 „ 00—28-20 CSARNOK. Xt hidd! ■Ne hidd, hogy a szerelem — Mely bennem pezseg — ég, Mint szalmaláng hirtelen Eleny észszék. Mert az igaz szerelem Az a lélekben van, Az pedig mint tudj tik is — Halhatatlan. m Próbálok felejteni. . . Próbálok felejteni, He úgy látom — hasztalan. Szivemben már képednek Törölhetlen nyoma van. Folytonosan utazom . . . Gondolom — csak feledlek! He hiába! — mit sem használ — Szerettelek s — szeretlek! Paréj. KŐVÁRVIDÉK Mese. Meggörnyedt, fehérszakálu, tisztes öreg ur volt s halkan szólt a körülötte levőkhöz : — Még picziny kis gyermek voltam s hátul- gombolós nadrágban játszottam a porban, de már megtanítottak félni az öreg Jeremiástól, attól a zsugoritól, a kitől az egész falu rettegett. Hányszor vert meg minket, kicsinyeket s hogy vihogott akkor! Még most is remegek, ha rágondolok. Egy napon nagyon megörültünk, azt modta a Gyuri inas, hogy meghalt a Jeremiás. Soha ember halálán nem örültem, de most, majd hogy ki nem ugrottam a bőrömből. Csakugyan meghalt, el is temették. Jól emlékszem, azt mondta a tisztelendő ur temetésén a falu népének : — Tanuljatok példát venni róla atyámfiai. Gonosz ember volt, de legyen azért könnyű neki a föld pora! Mindannyian igy vélekedtünk. Másnap meghalt egy öreg, jó úri ember. Úgy szeretett minket, mintha gyermekei lettünk volna. Hogy megsirattuk szegényt! Elhantolták, a tisztelendő ur is elkísérte annak a rendje és módja szerint . . . — Mindezt pedig csak azért mondom el nektek, — fejezte be az öreg — mert tegnap ásták fel mind a kettőt. Bizony nem ismertem volna meg egyiket sem . . . Olyan egyforma volt az öreg Jeremiás az öreg úrral. Talán a tisztelendő ur szavai könnyítettek rajta . . . R poéta. A cziprus erdők legsüriijében, a hol csak az éneklő madarak dalait hallani, egy napon egy ifjú beszéde is elhangzott. Haragosan szólt s a kis madarak ijedten röpködtek szerte ágaikról. — Átkozottak legyetek istenek mind, kik lantot adtatok, szépet, elbüvölőt, de senkit, hogy énekeljék! . . . Átkozott légy Venus, légy megátkozva, a miért szivet adtál, nagyot, lángolót és senkit, hogy szeressek!. . . A picziny madarak szörnyüködve hallgatták I ez istenkáromló szavakat, összebújtak s bájos hangjukkal tulkiabálták az ifjú szavait! . . . A kis Ámor pedig röstelkedve panaszolta | el Vénusznak, mit látott. Egy év múlva ismét megjelent az ifjú s : ismét haragosan szólt: — Áldani jöttem s ismét átkozni foglak Vénus! Adtál szivet s azt is, kit szeressek. Szépet, gyönyörűt. Oly szem, oly arcz nincs több a világon; ha karjaimba zárom, nem cserélek veled s mégis átkozlak. Mióta megismertem, szivem az irigység és kételkedés tanyájává lett... Oh, átkozott légy Vénus, ki ezt okoztad! . . . Tovább nem mondhatta, mert a kis madarak ismét belekezdtek dalaikba. Vénusz pedig az Olimp tetején haragosan dobbantott piczi, formás lábaival s odaszólt a méltatlankodás hangján, a kis Ámornak: — Oh azok a poéták! . . . KÖZGAZDASÁG. A szabad gazdálkodás. A szabad gazdálkodás azáltal karakterizáltatik, hogy semmi nemű feszes vetésforgóhoz nem ragaszkodik, hanem évről-évre a szántóföldön azon növények termeltetnek, a melyek a pillanatnyi körülmények szerint a legjobban sikerülnek s a legmagasabb tiszta jövedelmet biztosítják. A szabad gazdálkodás egy bizonyos alakja és módja minden körülmények között szükséges, a mely- lyel, pl. az eddigi üzem módról egy újra akarunk áttérni, pl. a három nyomásos gazdálkodásról, a váltógazdaságra. Ilyenkor nem lehet egy csapásra a jövő vetés forgóját megállapítani s ilyenkor a növények sokszor nem a legokszerübb sorrendben váltják fel egymást. A szabadgazdálkodás jelentősége, ha annak természetét és mibenlétét vizsgáljuk, igen fontos, mert mindig a lehető legmagasabb tiszta jövedelem elérésére törekszik. A tulajdonképeni, tisztán a szabad gazdálkodás szellemében, kezelt gazdaság már egészen más fogalom alá esik. Ez bizonyos olynemü feltételekhez van kötve, a melyek lehetővé teszik ezen gazdálkodási rendszernek életképességét s a melyek okvetlen szükségesek arra, hogy a szabadgazdálkodással járó gyors irányváltozások előnye fokoztassék. A szabadgazdálkodást definiálni nem lehet, természetében rejlik azon ok, a mi ezt megnehezíti; mert éppen meg nem szabott formája teszi ezt lehetetlenné. E téren a legjelesebb szakemberek homlokegyenest ellenkezésbe jönnek egymással. Göritz szerint a szabadgazdálkodás nagy óvatosságot igényel; feltételei a következők: 1.) Kedvező klimatikus viszonyok, jó talaj, úgy, hogy rósz termésektől félni ne kelljen. 2. ) Elegendő és olcsó munka-erő, trágya és pénz; sürü népesség; vagy városok közelléte. 3. ) A birtokos különös ilynemű szellemmel bírjon. 4.) A szabadgazdálkodás, különösen tönkretett, kizsarolt birtokok felvirágoztatására való. 5.) Csak a birtokos űzhet ilyet a bérlő soha. Azt mondja továbbá, hogy a váltógazdaság hivei azért nem bírnak megbarátkozni a szabadgazdálkodással, mert azt hiszik, hogy az minden rendszeren kívüli gazdálkodást jelent. Ezekkel a kívánalmakkal Walznek nézetét állitjuk szembe, a mely Göritz 1. pont alatt közölt nézetével homlokegyenest ellenkezik, mert ő éppen az ellenkezőjét állítja a mikor a szabadgazdálkodást, csak a kultúra legmagasabb fokán tartják lehetségesnek s mig egyik a tápanyag visszapótlást illetőleg a Liebiy által felállított szabályokat feltétlenül megköveteli, addig mások elismerik, hogy a visszapótlás sokszor nem lehetséges, de nem is szükséges. Mi a váltógazdasági módot tartjuk a legmegfelelőbbnek s mint a gyakorlat számtalan példája bizonyítja, helyét még mindenütt megállta. Jövedelmezőbben gazdálkodni semmiféle más gazdálkodási móddal se lehet. Rustlcus* KÖZIGAZGATÁS. Hirdetmény. Az 1894. évi XII. t.-cz. 50. §-a értelmében minden birtokos köteles a fák rügyeinek faka- dása előtt, legkésőbb azonban márczius hó végéig a belsőségekben, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit a kártékony kernyóktól, illetőleg hernyófészkektől és lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. Felhívjuk a közönség figyelmét a törvény fenti intézkedésére azzal, hogy azon gazdák a kik az irtást elmulasztják, helyette a községi elöljáróság a mulasztó költségére fogja végeztetni és ezen felül a hivatott törvény 95. §-ának k) pontja értelmében 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog sujtatni. Nagysomkuton, 1905. márczius 12. Barna Benő Buttyán János községi jegyző. h. kbiró. Figyelmeztetés. A mennyiben a múlt évben az aranka vidékünkön annyira elterjedt, hogy a gazdák kénytelenek voltak lóher és Iuczerna vetéseiket kiszántatni, már most nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdaközönség, de különösen a mag elárusítók figyelmét felhívni a törvény ama intézkedésére, hogy 200 koronáig terjed-
