Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-12-31 / 53. szám
KOVARVIDEK 3 .isadalmi és anyagi 7 .^ditása. . ^ ^ismeretek, jó erkölcsöknek ^^sz;tese és ápolása . . . Járatunk nehány lapot. — Alakítunk egy kis könyvtárt. Lenne a körnek az elnökön és elelnökön kívül titkára, pénz- és könyvtárosa, gondnoka, ki a rendre és tisztaságra ügyelne. Tagja lehetne valláskülönbség nélkül minden tisztességes helybeli és vidéki polgár. így akarnám én ezt valahogy nyélbe ütni! Nem tudom, sikerülne-e? Szeretném, ha iparosaink közül valaki hozzá szólana . . . Szűcs Gyula. Járásunk és a gyümökskertészet." A jelen század legdicsőbb vívmányai közzé tartozik a népiskolák államosítása - s a köz- oktatásügy rendezése, eme dicső vívmányok mint láltjuk, járásunkban elég jól terjeszkednek, mindazon által fájdalommal kell konstatálnunk, hogy a terepre való tekintettel gyér tervezések merülnek fel. A népiskolák államosításánál egy gyönyörű terv megy feledésbe „a gyümölcskertészet,“ mint kísérleti telep „az állami iskolák építésénél, akár a község adja a területet, akár külön legyen megvásárolva, olyan terület és annyit kaphatnak, a mennyi csak tetszik ? — mert a jövő nemzedék, a kultúrának megfelelő kiképzéséhez szívesen hozunk bármily áldozatot! ergo ezer Q méterrel több, vagy kevesebb jusson egy állami iskolának ! A külömbség nem oly nagy. Hazánkban a gyümölcskertészet az utóbbi időkben örvendetesen haladt, s hogy fennakadást ne szenvedjen, erről gondoskodott az állam s kevés állami tanítónk van, a kinek gyümölcsé- szeti tanfolyamban ne lett volna szerencséje. S az ott szerzett tapasztalatait felerészben sem érvényesítheti, sem a nép sem pedig a növendékek körében, mivel az állami iskolák közvetlen gyümölcskert telepítési hiányban szenvednek. Az állami iskolákhoz tartozó (közvetlen) területet nem burgonyának, babnak, töknek, sárgarépának s a (palánk mellett tormának,) kell oda ajándékozni, mert ez oly valami közönséges, hogy a növendékek, külön oktatás nélkül is, honi saját körükben, megszerzik a tapasztalatot ; kikerülve az iskolából egyébről sem ábrándozva minthogy a tanító urnái szép tököt Annak a jászolnak darabját, melyben a kis Jézus Betlehemben feküdt. Traján oszlopát. Maga Traján császár állíttatta ezt — győzelme emlékére. Roppant magas. Belül üres s csigalépcsőn a tetejére lehet menni. Külsejére van metszve az élettörténete. Előtte hatalmas épület volt, melyben törvénykeztek s az isteneknek, Róma nagyobb férfiainak szobrai állottak. Most romokban hever. Csak oszlopmaradványai láthatók . . . Innen hazamenet negyedmagam- mal felmentem a Szent Péter templom tetejére. Ez lapos — úgy, hogy rajta járni lehet. Majd feljebb mentünk az erkélyre s innen néztük a várost — a vatikáni kertet. A város a Vatikán előtt fekszik. A kert ferdényded alakú. Széles utakkal van ellátva, úgy, hogy benne kocsival is lehet járni. Az utak mentén nyírott sövények vannak. A kert fele mindenféle disznö- vénynyel . . . Feltűnően szép a kert négy oldalán a mindenféle szinü virágokból kirakott pápai címer. Az erkélyről a kereszt alatt levő gömbbe mentünk, hol széles, hol keskeny csigalépcsőn. Volt olyan hely is, hol ferdén s létrán kellett mennünk. A gömb átmérője körülbelül 2 és fél méter . . . (Folytatjuk.) és babot látott; hogy a növendéknek egészen mindegy, hetenként egy órát a burgonyáról és babról, valamint a Kalvil és a Parmen-ről halhatni, az tény! mert a gyermek mindig a gyorsabban fejlődő vonalat kedveli és a pajkos vidám művelést. S ha megszokta a főzeléknek való kísérletezést, — csak mint ember jön meg a nagy termelőktől való, részint visszapillantott fájdalmas gyümölcsészeti telepítéshez való indulat s akkor halála közelgésénél van egy gyönge gyümölcsössé. Ismételve a gyermekkedv mozzanatait, hogy mennyire kedveli a gyermek az ellenkezőt, pld. mi még gyermekek voltunk ? — vessünk egy visszapillantást, (bár Fráter egész másként énekli) rendszerint a cifra életnek hódol a gyerek. A mi rózsaszín, tehát huszár, katona vagy kocsis, sőt később zabolát csinál az ember és szerepel mint trapper, mint versenyló és sok más. De hasznos csak azon esetben ha oktatásban részesül. Azért a népnevelés leghelyesebb iránya volna az állami iskolák közvelten területeit gyümölcskertészetnek betelepiteni. A hol a néptanító mint úgyis gyümölcsészeti szakember, a gyümölcs magvetéstől kezdve egészen az anyagyümölcsfáig kimerítően foglalkozhatna s a gyermeknek ha a tanulással töltött idő után foglalkozást akarunk adni, olyan foglalkozást kell nyújtani, a mi nem fárasztja, nem untatja és a tárgyból eredő uj és uj szórakozást és mégis munkálkodásra szoktassa. Ez elvonja az utcán való hancúrozástól, a lézengéstől, a henyélés és tétlenség nyomában járó veszedelemtől. És mi alkalmasabb minderre, mint épen a gyümölcsészeltel való foglalkozás ? Járásunk hordereje vegye kezébe az ügyet s telepíttessen az állami népiskoláknál gyümölcskertészetet, hisz oly kedvezők a viszonyok ! Részletes tervezéssel bármely szakember szívesen szolgál, sőt még útbaigazítást is ad. A mi a betelepítést illeti, az állami iskolák, faiskolák szívesen rendelkezésére állanak egy ily jelentős tervezésnek. Mert oda kell hatni, hogy a növendékek, úgy a fakezelést, mint a fajismeretben nagy szeretetet s ismeretet szerezzenek és úgyis mint egészségés üde levegőre szükségünk van az állami iskolánk nemcsak bel, de külszerve- zetében is; s ha a gyümölcsfatermelés gyökeret vert egyszer a növendékek szeretetében, kiirtani azt onnan lehetetlenség. Hisz jól tudjuk, hogy a gyermeket ha nem oktatjuk a fa megbecsülésére, csupán annyit ismer belőle, hogy kitűnő botot lehet belőle csinálni. Hanem ha gyümölcsössel szegélyezzük a növendékek tartózkodási helyét, úgy elsősorban van klimatikus üdülőhelye a gyermekeknek, a mikor a tanteremből a sok párolgás beszivásával, mint a kis méh megrakodva, tüdejének elementáris erejével érzi annak az órának szükségét, a melyben kijövend, hogy a gyümölcsészet ismereteiben testtel és leikkel hallhassa a nép apostolaitól századokra építhető tanácsok aranymondatait és ezzel kapcsolatban tudatában mint gyermek annak, hogy a gyümölcsészet mily nemes foglalkozás s mint férfi, tudatában már annak is, hogy mily jövedelmező. S itt aztán fel fog ébredni bennök az igazi nemzeti gyümölcsészet, a melynek régen várt keresztülvitelét^ szivemből óhajtom. Óhajtom pedig azért, mert ez az egyedüli monumentális tény, a mi a magyar embert helyhez való ragaszkodásra készteti. Valamint talajunk, fekvésünkre való hivatkozással, világraszóló gyümölcsészeti nomenclaturával leszünk vagyonosabbak. Adja Isten, hogy úgy legyen ! Csávolszky flihály. HÍREK. Deczember 30. Uj főispáni titkár. A belügyminiszter Kemény Emil vármegyei tb. aljegyzőt fizetésnélküli miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki s főispáni titkári minőségben Szatmárvármegye főispánja mellé rendelte ki. Tanfelügyelői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Károlyt, a szilágyvármegyei tankerület vezetésével megbízott kir. segédtanfelügyelőt, Szilágyvármegye kir. tan- felügyelőjévé nevezte ki. Uj kir. közjegyző. Az igazságügyi miniszter dr. Sternberg Gyula nagykárolyi kir. közjegyzőhelyettest Fehérgyarmatra közjegyzővé nevezte ki. Eljegyzés. Weisz Gyula Nagyváradról, eljegyezte Hegedűs Berta kisasszonyt Sárköz- újlakról. Kinevezés. A belügyminiszter a most rendszeresített határszéli rendőrséghez Ilosvay Gusztávot, a szinérváraljai járás főszolgabíróját elsőosztályu kapitánynak, Papp Kálmán várnagyot fogalmazónak. Nagy József és Bar- kóczy László közigazgatási gyakornokot segédfogalmazónak nevezte ki. Szylveszterestély Nagysomkuton. Óriási érdeklődés mutatkozik a ma este tartandó jótékony- célú előadás iránt. Az előadás anyagi sikerét biztosítandó a társulat titkára Gáspár Jenő nem kiméivé az ezzel járó fáradtságot, a belépő jegyekre megszerezte az aláírásokat. A nagyszámú előjegyzésből látjuk, hogy a kitűzött cél olyan fényes eredményt fog elérni, a melyhez hasonlót talán nem is láttunk Nagysomkuton. Az estély műsora a következő: 1. Mosóné mint illemtanár, egy felvonásos bohózat, előadják: Bányai János, Katonáné Laura és Borsai Antal. 2. Felolvasás, tartja dr. Karács Mór ur. 3. Monolog, előadja Szűcs Gyula ur. 4. Ének. Előadja és zongorán kiséri Szerafin Valéria kisasszony. 5. Couplék, előadja Teleki Gábor. 6. Népdalok. Cimbalmon lábbal, hegedűn kézzel egyszerre előadja Kurunci János karmester. 7. Végül a „Szózatot“ énekli a színházi személyzet. Az előadás után táncmulatság. Éjféli 12 órakor élőképekben bemutatják az ó- és uj esztendőt. Ez utón is felhívjuk a helybeli és vidéki jótékonyság iránt melegen érző közönség figyelmét ezen jótékonycélu előadás pártolására. Képviselő választás Nagybányán. A Bay Lajos országgyűlési képviselő lemondása folytán a nagybányai VII. választó kerületben új képviselő választás reudel- tetett el. A vármegyei központi választmány a választás napját 1906-ik évi január hó 10-ik napjára tűzte ki. A választás reggeli 8 órakor veszi kezdetét. A választás vezetésére és foganatosítására a következő küldöttség választatott meg: Választási elnök: Torday Imre, választási jegyző: Dr. Weisz Ignácz, helyettes elnökök: Farkas Jenő és Bárány Béla, kelyettes jegyzők: Sma- regla János és Imre Károly, szavazatszedő küldöttségi elnök: Papolczy Béla, szavazatszedő kiildöttségi jegyző: Kiss Miklós. Gyuri bácsi meghalt. Buttyán György a kit mindenki Gyuri bácsinak^ szólított e hó 28-án 90 éves korában elhalt. Ő volt községünk legidősebb embere. Nagy időket élt át s alacsony fokú képzettsége dacára egész életén át úgyszólván a közpályán műküdött, csak alig 3 — 4 éve, hogy nyugalomba vonult mert előre haladott koránál fogva képtelen volt működni. Gyuri bácsi már az ötvenes évek elején községi felekezeti tanító volt mindaddig mig 1866/67. években a Kővárvidék önálló törvényhatóság lett, ekkor ottan dijnoki állást kapott és a Kővárvidék felosztásáig 1876-ig mint ilyen működött. Ekkor Nagysomkut község őt első tanácsossának választotta meg és mint községi tanácsos 28 éven át szolgálta Nagysomkut községét. Ő vezette a kissebb polgári peres ügyeket a legnagyobb pontossággal és agg kora dacára reggeltől késő estig állandóan Írogatta az idézéseket, a mig ezelőtt 4 évvel állásáról lemondani volt kénytelen. Végzetes baleset. Ismét egy halállal végződött balesetről kell beszámolnunk. A napokban Nemes Tódor gaurai lakos két fiával az erdőbe ment fáért, nem is sejtve azt, hogy ő soha többé vissza térni nem fog, otthon maradt többi Bükkfa szén bármilyen nagy mennyiségben kapható Nagysomkuton Ecker Béninél.
